| Előszó | 3 |
| Az országos felmérés | |
| Az Országos Felmérés célja és feladata | 5 |
| A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete | 5 |
| A magyar Országos Felmérésnél alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok | 8 |
| Vetületi rendszerek | 8 |
| Mértékegységek | 10 |
| A térképek méretaránya | 11 |
| A magyar felmérési szelvényhálózatok | 11 |
| A szelvényhálózat célja | 11 |
| Az ölrendszerű szelvényhálózatok | 11 |
| A sztereografikus és a hengervetületi méretrendszerű szelvényhálózatok | 13 |
| A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok | 14 |
| A földmérési utasítások és hibahatárok | 15 |
| Vízszintesértelmű alappontok meghatározása | |
| A felsőrendű háromszögelés végrehajtása | 17 |
| Az országos háromszögelés feladata és tagozódása | 17 |
| Magyarország régi háromszögelési hálózatáról | 17 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése | 19 |
| Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok | 70 |
| A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelésnél | 77 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről | 78 |
| A háromszögelési hálózatok csatlakoztatásáról és a baráti államoknak az általánostól eltérő hálózat-kifejlesztéséről | 82 |
| A negyedrendű háromszögelés végrehajtása | 82 |
| A negyedrendű háromszögelés munkaszakaszai | 82 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok megjelölésére szolgáló ideiglenes pontjelölések | 83 |
| A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai | 86 |
| Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei | 89 |
| Az új negyedrendű háromszögelési hálózat mérése | 93 |
| A negyedrendű hálózat számítása | 101 |
| A negyedrendű háromszögelési hálózat zárómunkálatai | 109 |
| A háromszögelést pótló hosszúoldalas sokszögelésről | 110 |
| Az alappontsűrítés | 112 |
| Az alappontsűrítésről általában | 112 |
| Az ötödrendű háromszögelés | 113 |
| A sokszögelés | 119 |
| A keretpontok meghatározása | 134 |
| Magassági alappontok meghatározása | |
| Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere | 138 |
| A magyarországi szintezés alapfeltétele | 130 |
| A magasságjegyek | 140 |
| A tervezés és szemlélés | 141 |
| Az építés (a magasságjegyek elhelyezése) | 142 |
| A mérés (észlelés) | 142 |
| Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek | 145 |
| A szintezőlécek komparálása | 143 |
| A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez | 146 |
| A mérés (észlelés) végrehajtása | 147 |
| Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül | 150 |
| Irodai feldolgozás | 151 |
| A szintezési vonalak mérési eredményeinek összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása | 151 |
| A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása | 151 |
| A szintezési hálózat kiegyenlítése | 152 |
| A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása | 154 |
| A negyedrendű szintezésről | 154 |
| Vízszintesértelmű részletes felmérés | |
| A vízszintesértelmű részletes felmérésről általában | 155 |
| A vízszintesértelmű részletes felmérés feladata | 155 |
| A művelési ágak és a művelés alól kivett területek | 155 |
| A földmérési és a kataszteri térkép | 156 |
| A táblák és a táblaszámozás | 157 |
| A földrészletek és a helyrajzi számozás | 157 |
| A földrészletek és a tereptárgyak felvételre vonatkozó főbb szabályok | 159 |
| A földrészletek tulajdonosának és használójának feltüntetése | 165 |
| A részletes felmérés előkészítő munkálatai | 167 |
| A községelhatárolás | 167 |
| A dűlőjegyzék | 173 |
| A birtokelhatárolásról | 174 |
| A bemérés végrehajtása | 175 |
| A részletpontok és a kisalappontok | 175 |
| A mérési jegyzet és a mérési vázlat | 178 |
| Az oriogonális koordinátamérés végrehajtása | 181 |
| A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása | 186 |
| A busszolás felvétel végrehajtása | 189 |
| A térképezés | 193 |
| A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása | 193 |
| A részletek térképezése | 194 |
| A térkép kidolgozásáról | 195 |
| A községenként készült térkép lapjainak számozása | 196 |
| A táblaszámozás és a helyrajzi számozás végrehajtása | 197 |
| A területmeghatározás | 198 |
| A területmeghatározásnak a magyar Országos Felmérésnél alkalmazott módszereiről | 198 |
| A község területmeghatározásának rendszere | 207 |
| A község területmeghatározásának végrehajtása | 208 |
| A műszaki zárómunkálatok | 221 |
| Az azonosítás | 221 |
| A birtokvázlat | 221 |
| Átnézeti térképek készítése | 222 |
| A régebbi részletes felmérések munkarészei | 222 |
| A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban | 222 |
| A földnyilvántartás feladata | 222 |
| A kataszteri tisztajövedelem | 223 |
| A földnyilvántartás munkarészei | 226 |
| A földnyilvántartási munkálatok közszemlére tétele | 227 |
| A régebbi földnyilvántartási munkarészek | 227 |
| A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe | 228 |
| A változások nyilvántartása | |
| A nyilvántartás feladata | 230 |
| A műszaki nyilvántartás általános szabályai | 230 |
| A táblaszám változásának rendszere | 230 |
| A helyrajzi szám változásának rendszere | 231 |
| Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a földrészletek változásáról | 233 |
| Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a táblák változásáról | 234 |
| A térképlap méretváltozásának figyelembevétele | 235 |
| A változások átvezetése | 237 |
| A műszaki nyilvántartás különböző időszakai | 237 |
| A változások átvezetésének különböző módjai | 238 |
| A változások átvezetése vázrajz alapján | 238 |
| A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján | 242 |
| A községi határvonal változásai | 244 |
| A községi határvonal változásának okai | 244 |
| A határátcsatolásról | 245 |
| Önálló község alakulásáról | 245 |
| A községek egyesítéséről | 245 |
| A kisajátítás geodéziai munkálatairól | 245 |
| Előmunkálatok | 245 |
| A helyszíni munkálatok | 247 |
| Az irodai munkálatok | 247 |
| A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban | 249 |
| A csereingatlanokról | 249 |
| A nagyobb kiterjedésű felosztásokról és egyéb földrendezésekről | 249 |
| Előkészítés, az elhatároló vonal kijelölése és az új állapot feltüntetése | 249 |
| Földkönyv készítése | 251 |
| Egyéb változások nyilvántartása | 252 |
| Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése | 252 |
| A községi utak rendezéséről | 253 |
| A változások feltüntetése a földnyilvántartás munkarészeiben | 253 |
| A kataszteri térképek helyesbítése | 253 |
| A térképhelyesbítés célja és végrehajtásának elve | 253 |
| A földmérési térképre kerülő pontok azonosítása | 254 |
| A földrészletek és az alrészletek ellenőrzése, illetve új bemérése | 260 |
| A táblaszámozás és a helyrajzi számozás | 261 |
| A földnyilvántartás munkálata a térképhelyesbítés során | 261 |
| A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal | |
| A magassági kiegészítés pontossági követelményei | 262 |
| A vízszintesértelmű előkészítő munkálatok | 263 |
| A magasságmérés végrehajtása | 263 |
| A négyzethálózatos terepbevétel | 263 |
| Hossz- és keresztszelvények felvétele | 268 |
| A tahiméteres felvételről | 271 |
| A szintvonalak kirajzolása | 272 |
| Szabatos felmérések | |
| Önálló háromszögelési alaphálózat kifejlesztése | 273 |
| Az önálló hálózat szükségessége | 273 |
| Az alaphálózat kialakítása | 273 |
| Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése | 276 |
| Az alaphálózat mérése | 277 |
| Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba | 278 |
| Az alaphálózat kialakítása és meghatározása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatból | 282 |
| Az alsórendű háromszögelés végrehajtása | 283 |
| Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása | 283 |
| Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése | 284 |
| Az alsórendű hálózat mérése | 285 |
| Az alsórendű háromszögelési pontok számítása | 286 |
| Transzformációs számítások az alaphálózati és az országos rendszer között | 287 |
| Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata | 287 |
| Az országos felsőrendű hálózatból meghatározott alaphálózat transzformálása | 290 |
| Vízszintesértelmű részletes felmérés | 291 |
| A sokszögelés | 291 |
| Az elhatárolási munkálatok | 204 |
| A részletmérés | 206 |
| A térképezés és a területszámítás | 209 |
| Önálló szintezési hálózat kifejlesztése | 301 |
| A hálózat kialakítása | 301 |
| A hálózat mérése | 301 |
| A hálózat kiegyenlítése | 301 |
| A magassági részletmérés | 303 |
| A magassági alappontok sűrítése | 303 |
| A magassági részletpontok felvétele | 304 |
| A magassági térképezés | 305 |
| Alaptérkép a nagyobb üzemek létesítéséhez | 306 |
| A sztatikai koordináta-kiegyenlítés | |
| A sztatikai koordináta-kiegyenlítés alapelve | 307 |
| A koordináta-kiegyenlítés különféle feladatainak megoldása | 308 |
| Az előmetszés kiegyenlítése | 308 |
| A hátrametszés kiegyenlítése | 309 |
| Kiegyenlítés külső és belső irányokkal | 310 |
| Két pont együttes kiegyenlítése | 310 |
| Kiegyenlítés hosszmérések alapján | 312 |
| Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel | 315 |
| A középhibaszámítás | 316 |
| Példák a sztatikai koordináta-kiegyenlítésre | 317 |
| Irodalom | 331 |
| Tárgymutató | 333 |
Folytatás Microsoft-tal