Orvos vállalkozók, vállalkozó orvosok

Előszó

Ma már nem számít szokatlan dolognak, hogy az orvos nemcsak receptet ír, hanem könyvelést is - de még nagyon sokan idegenkednek attól, hogy választott hivatásuk gyakorlásához különböző vállalkozási formákban keressék a lehetőséget. A rendszerváltozás előtti magyar egészségügyre alapvetően az állami működtetés volt a jellemző. Ebben az időben magánorvosi tevékenységet csak azok az orvosok végezhettek, akik állami alkalmazásban is működtek, és a magánorvosi vényre írt gyógyszerekre nem vonatkozott társadalombiztosítási támogatás. Ennek ellenére a '80-as években több ezer magánpraxis működött az országban, zömmel fogorvos, nőgyógyász és általános orvosi tevékenységgel. Az állami szférában dolgozó orvosok számára teljesen idegenek voltak - és véleményem szerint még ma is azok - a privatizációval, a magánvállalkozással kapcsolatos ismeretek.
A gyógyító orvosi munkától valóban távol áll a piacorientált vállalkozói tevékenység, de az ilyen jellegű ismeretekre egyre inkább szükség van. Ezt érzi az orvostársadalom is, hiszen az országban végbement társadalmi és gazdasági változások az egészségügyet sem kerülték el. Bár az egyéb hazai privatizációs folyamatoknál lényegesen lassabban, de megindult az egészségügy bizonyos szektoraiban is a privatizáció. A háziorvosi alapellátás vonatkozásában a '90-es évek elejétől folyamatosan zajlik a magánosítás. Az indulás rendkívül sok problémát hozott a felszínre, és egy része valójában ún. kényszerprivatizációt jelentett. Az önkormányzatok hozzáállása nagyon változó volt, és a doktoroknak is meg kellett tanulni a vállalkozás fortélyait. Vissza