| Előszó és használati útmutató | 11 |
| Molekuláris biológia | 15 |
| Az élet keletkezése és az élőben részt vevő anyagok | 15 |
| Az élőben részt vevő kémiai anyagok | 15 |
| Az élet keletkezésekor rendelkezésre álló elemek a Föld kialakulásakor | 17 |
| Az élet keletkezésének modellje | 18 |
| Szerves anyagok a csillagközi térben és a meteoritekben | 19 |
| A bonyolult szerves anyagoktól az élőig tartó út kialakulásának lehetőségei | 19 |
| A sejteket és szervezeteket felépítő alapvető molekulák | 22 |
| A szénhidrátok | 22 |
| A lipidek | 24 |
| A fehérjék | 25 |
| A nukleinsavak | 30 |
| A makroerg foszfátok | 43 |
| Az élő és élettelen határa, a vírusok | 44 |
| A baktériumok biológiája (a molekuláris genetika alapjai) | 46 |
| A baktériumkromoszóma | 47 |
| Az episzómák (plazmidok) | 47 |
| A rekombináció lehetőségei baktériumokban | 49 |
| Saját és idegen felismerése prokariótákban | 53 |
| Antibiotikumok hatása a baktériumok anyagcseréjére | 55 |
| Az információtartalom meghatározása, szabályozás és hibái | 57 |
| Sejtbiológia | 77 |
| A sejt | 77 |
| A sejtek felszíne | 78 |
| A sejtmembrán | 78 |
| A sejtmembrán külső burka | 87 |
| A sejtközötti szoros kapcsolatok | 88 |
| A sejtmag szerkezete és működése | 90 |
| A maghártya | 92 |
| A kromatin | 93 |
| A sejtmag működésének - a DNS aktivitásának - szabályozása | 94 |
| A magnedv | 97 |
| A magvacska | 97 |
| A sejttevékenység alapmechanizmusai | 98 |
| A szekréció | 98 |
| Endocitózis, exocitózis | 105 |
| A peroxiszómák | 109 |
| A sejtmozgás | 109 |
| A sejtek energiaforgalma | 117 |
| A sejtek kommunikációs (felismerési) rendszere | 123 |
| A sejtek szaporodása | |
| Fejlődésbiológia | 173 |
| A megtermékenyítés | 173 |
| Az ivarsejtek fejlődése és szerkezete | 173 |
| A megtermékenyítést elősegítő tényezők | 180 |
| A megtermékenyítés mechanizmusa | 182 |
| A megtermékenyítés zavarai | 184 |
| A megtermékenyítés jelentősége | 186 |
| A zigóta fejlődése | 186 |
| A barázdálódás | 186 |
| A gasztruláció | 189 |
| Filogenetikai következtetések | 195 |
| Az egyedfejlődés szabályozása | 196 |
| Differenciálódás egysejtűekben | 196 |
| Differenciálódás a soksejtű szervezetben | 199 |
| Az anya és a magzat biológiai kapcsolata | 211 |
| A placenta ontogenezise | 212 |
| A placenta filogenezise | 216 |
| A placenta funkciói | 217 |
| Az anya és a magzat idegensége | 221 |
| A kóros fejlődés biológiai alapjai | 223 |
| A fejlődési rendellenességek beosztása | 223 |
| A kóros fejlődés létrehozásában szerepet játszó tényezők | 224 |
| A fejlődési rendellenességek gyakorisága | 239 |
| A regeneráció | 240 |
| A fiziológiás regeneráció | 240 |
| A reparatív regeneráció | 241 |
| A szomatikus embriogenezis | 243 |
| A regeneráció általános problémái | 244 |
| Öröklődésbiológia | 247 |
| Genetikai alapfogalmak | 247 |
| A gén fogalma kromoszomális (eukarióta) szinten | 247 |
| Az öröklődés törvényszerűségei | 247 |
| A genotípus meghatározása a fenotípus alapján | 249 |
| Génkapcsolódás és crossing over | 250 |
| Géntérképezés | 251 |
| Gén-fén összefüggések | 251 |
| A multifaktorális (poligénes) öröklődés | 258 |
| Az anticipáció | 260 |
| Az extrakromoszomális öröklődés | 260 |
| A soksejtű szervezetekben előforduló mutációk általános értékelése | 260 |
| Humángenetika | 265 |
| Humán citogenetika | 265 |
| Pontmutációk által okozott biokémiai zavarok | 273 |
| DNS-karbantartó mechanizmus emberben | 277 |
| Az emberi nem szerkezete és szerepe az öröklődésben | 277 |
| A nem szerkezete | 277 |
| A nem szerepe az öröklődésben | 290 |
| Genetikai és környezeti tényezők szerepe az öröklődésben | 295 |
| Az elkülönítés lehetőségei - ikerkutatás | 295 |
| Az intelligencia öröklődése | 301 |
| Evolúciós genetika | 304 |
| Génkészlet és izoláció | 304 |
| A rokonházasság | 307 |
| A géngyakoriság állandósága az ideális populációban | 323 |
| Az emberi faj kialakulásának citogenetikai elmélete | 315 |
| Magatartásbiológia | 319 |
| A magatartás fogalma | 320 |
| A magatartás építőelemei | 320 |
| A reaktív magatartásforma | 320 |
| Az aktív magatartásforma | 322 |
| A kognitív magatartásforma | 322 |
| Inger és reakció | 323 |
| A magatartás és a hormonok | 326 |
| A jelek és jelentőségük | 327 |
| A kommunikáció | 327 |
| A vegyi hírközlés | 327 |
| A nyomási-tapintási hírközlés | 329 |
| Az optikai hírközlés | 329 |
| Az átvitt értelmű jelek | 331 |
| Az akusztikus hírközlés | 332 |
| Az imprinting | 332 |
| Imprinting az embernél | 333 |
| A magatartás öröklődése | 335 |
| A térbeli orientáció | 335 |
| A biológiai ritmus | 338 |
| A napi ritmus | 339 |
| A havi és az évi ritmus | 339 |
| A bioritmus orvosi jelentősége | 340 |
| A bioszociális ritmus | 340 |
| Az állatok szociális magatartása | 341 |
| A rovarok szociális élete | 341 |
| A gerincesek szociális viselkedése | 345 |
| Környezetbiológia | 357 |
| Ökológiai alapfogalmak | 357 |
| Az élővilág rendszerezése | 357 |
| Az anyagok körforgalma a természetben | 357 |
| A szénciklus | 357 |
| A nitrogénciklus | 357 |
| A foszforciklus | 357 |
| A víz körforgása | 358 |
| Az energiaciklus | 358 |
| A táplálkozási lánc | 358 |
| Az ökoszisztéma | 359 |
| Az ökoszisztéma alapfogalmai | 360 |
| Kapcsolatok az ökoszisztémában | 361 |
| A biotikus potenciál | 364 |
| A crowding | 365 |
| Az ember ökológiája | 366 |
| Az ember rendszertani helye | 366 |
| A helyi népsűrűség növekedése (urbanizáció) | 373 |
| A biológiai egyensúly megbontása és ennek következményei | 375 |