1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Orvosi jog

Hippokratésztől a klónozásig

Szerző

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 325 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-361-898-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hiányt pótol, tájékoztat, továbbgondolásra késztet, mindenekelőtt azonban az orvosok és jogászok számára nyújt alapos eligazítást Jobbágyi Gábor Orvosi jog című munkája. Szakkönyvként - de lege lata -, a létező és hatályos jogban való eligazodást segíti; ugyanakkor egyszerűen csak orvosokra és betegekre vonatkozó szabályok zsebkönyve. Mint jól használható kézikönyv, a tárgyalt témakörben több irányban is mélyebbre hatol.
Először a tudományág kialakulása, általános és hazai megszületése nyer áttekintő összefoglalást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara kezdettől fogva törekedett ezen tárgyat - hasonlóan más modern jogágakhoz, mint pl. környezetvédelem, versenyjog - kiemelten, és fontossága szerint hangsúlyozva tanítani. Így, oktatva és tanulva alakította ki a szerző a bevezetőben tárgyalt alapokat, és ismerteti meg azokkal hallgatóit és olvasóit.
Az egész munkán átível a jogág erkölccsel való szoros kapcsolata, és ennek megfelelően a Katolikus Egyház határozott... Tovább

Fülszöveg

Hiányt pótol, tájékoztat, továbbgondolásra késztet, mindenekelőtt azonban az orvosok és jogászok számára nyújt alapos eligazítást Jobbágyi Gábor Orvosi jog című munkája. Szakkönyvként - de lege lata -, a létező és hatályos jogban való eligazodást segíti; ugyanakkor egyszerűen csak orvosokra és betegekre vonatkozó szabályok zsebkönyve. Mint jól használható kézikönyv, a tárgyalt témakörben több irányban is mélyebbre hatol.
Először a tudományág kialakulása, általános és hazai megszületése nyer áttekintő összefoglalást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara kezdettől fogva törekedett ezen tárgyat - hasonlóan más modern jogágakhoz, mint pl. környezetvédelem, versenyjog - kiemelten, és fontossága szerint hangsúlyozva tanítani. Így, oktatva és tanulva alakította ki a szerző a bevezetőben tárgyalt alapokat, és ismerteti meg azokkal hallgatóit és olvasóit.
Az egész munkán átível a jogág erkölccsel való szoros kapcsolata, és ennek megfelelően a Katolikus Egyház határozott állásfoglalása egy sor vitatott, és világszerte feszegetett kérdésben. Ezen vitás helyzetek miatt az Egyház sorozatos támadásnak van kitéve, mert nem kíván az isteni törvény álláspontjáról - emberi igények, kényelem, üzlet, vagy akár a tudománynak a maga határait felelőtlenül feszegető nyomása ellenére - elmozdulni.
A szerző az orvosi jog általános, az orvos-beteg, illetve kórház-beteg kapcsolat - elsősorban magánjogi - szabályainak elemzése során különös hangsúlyt kap az orvosi felelősség bemutatása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a köztudatban sok a téves nézet, melyekhez egyes országok joggyakorlata is hozzájárul, hogy félrevigye a jogalkotást és a bírói joggyakorlatot a megbízotti és szakmai felelősség vonaláról egyfajta eredményfelelősség felé.
A különös rész egy sor igen modern, érzékeny és vitatott körben mutatja be az ide vonatkozó problémákat, törekvéseket és a meglévő szabályokat. Ilyenek - többek között - a szervátültetés, a sterilizáció, a magzatölés, a művi megtermékenyítés, az eutanázia, a pszichiátria, és az embereken (valamint magzatokon) végzett kísérletek kérdése.
A munkát a tárgykörbe vágó igen jelentős dokumentumok egészítik ki, a hippokratészi eskütől a pápai megnyilatkozásokon keresztül az orvosi testületek állásfoglalásain át egészen a hatályos jog szövegéig. Vissza

Tartalom

I. RÉSZ: AZ ORVOSI JOG BEVEZETŐ KÉRDÉSEI
I. Fejezet: Az orvosi jog fogalma, jellemzői, jelentősége, területei, helye a
jogrendszerben 13
II. Fejezet: Az orvosi jog, orvosi etika és a bioetika kapcsolata 15
III. Fejezet: Az orvosi jog jogforrásai 18
1. Az Alkotmány és nemzetközi szerződések, az Alkotmánybíróság határozatai 18
Törvények, kormány- és miniszteri rendeletek 19
IV. Fejezet: Az orvosi jog alapelvei 20
1. Az orvosi jog alkotmányos és polgári jogi alapelvei 20
2. Nemzetközi források és az Eütv. alapelvei 21
V. Fejezet: Az orvosi jog története 21
1. Történeti-külföldi alapvetés 21
1.1. Bírói gyakorlat és a nürnbergi orvosper 23
1.2. Törvények, etikai deklarációk 25
1.3. Orvosi jogtudomány 26
1.4. A Katolikus Egyház az orvosi jogi kérdésekről 26
2. Az orvosi jog története Magyarországon 27
3. Magyar orvosi jogtudomány 33
II. RÉSZ: AZ ORVOSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE
I. Fejezet: Az orvosi jogviszony jellemzői 37
1. Az orvosi jogviszony különleges jellemzői 37
2. Az orvosi jogviszony általános jellemzői 41
II. Fejezet: Az orvosi jogviszony alanyai 43
1. Az orvosi jogviszony alanyainak kapcsolatrendszere 43
2. Képviselet az orvosi szerződés s a jognyilatkozatok körében 45
III. Fejezet: Az orvosi jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése 46
1. Az orvosi szerződés megkötése 46
2. Az orvosi szerződés módosítása (módosulása) 48
3. A szerződés megszűnése 48
IV. Fejezet: Az orvosi jogviszony tárgya, tartalma. Az orvosi jogviszony érvényessége. Az orvos és a beteg jogai, kötelezettségei 49
1. Az orvosi jogviszony tárgya, tartalma 49
2, Az orvosi jogviszony érvénytelensége 50
2.1. A Ptk-n és az Eütv-n alapuló semmisségi okok 50
3. A betegek jogai - kötelezettségei 52
3.1. A betegjogok fogalma, kialakulása 52
3.2. Általános betegjogok 53
3.2. 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog (tv. 7-9. §) 53
3.2.2. Emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga (tv. 10-11, §) - 54
3.2.3. Tájékoztatáshoz való jog (tv. 13-14. §) 55
3.2.4. Az önrendelkezéshez, az ellátás visszautasításához, az, intézmény elhagyásához való jog (tv. 12. §, 15-19. §, 20-23. §) 57
3.2.5. Az orvosi titoktartáshoz és adatvédelemhez való jog (tv. 24-25. §) 59
3.3. Speciális betegjogok 61
3.4. A betegek kötelezettségei 61
3.4.1. A betegek kötelezettségeinek egyes esetei 61
3.4.2. Jogkövetkezmények 63
4. A betegek jogainak védelme (tv. 28-34. §) 63
4.1. Általános kérdések 63
4.2. A beteg panasz- és eljárás-kezdeményezési joga 64
4.3. A betegjogi képviselő 64
4.4. A közvetítői tanács 65
5. Az orvosok jogai - kötelezettségei (Eütv. 125-140. §) 65
5.1. Alapvetés 65
5.2. Az orvosok jogai 66
5.2.1. A gyógymódválasztás szabadsága [tv. 119. § (3) bek. b. 129-130. §] 66
5.2.2. Az ellátás megtagadásának joga (tv. 131-133. §) 67
5.2.3. Az orvosok büntetőjogi és polgári jogi védelme 67
5.3. Az orvosok kötelezettségei 68
5.4. Az orvosok jogvédelme 68
V. Fejezet: Az orvos polgári jogi felelőssége 68
1. Alapvetés 68
2. Az orvos polgári jogi felelősségének kialakulása a jogállamokban és hazánkban 69
2.1. Nemzetközi kitekintés 69
3. A magyar orvosi felelősségi jog kialakulása 71
3.1. A „műhiba perek" 71
4. Az orvos polgári jogi felelősségének jellemzői a mai magyar jogban 72
4.1. Intézményi felelősség 72
4.2. Az „orvosi műhiba" fogalmának átalakulása 72
4.3. A szakértők szerepének kiemelkedő jelentősége 73
4.4. A deliktuális (szerződésen kívüli) vagy kontraktuális (szerződéses) felelősség szabályainak alkalmazása 73
4.5. A veszélyes üzemi felelősség szabályainak kizárása 74
4.6. A beavatkozás kockázata 74
4.7. Az ember, mint kár? 74
5. Az orvos (intézmény) polgári jogi felelősségének feltételei 75
5.1. Alapvetés 75
5.2. Jogellenesség 75
5.3. Felróhatóság 76
5.4. Okozati összefüggés 76
5.5. A kár 77
5.6. A beteg közrehatása 77
6. Bírói gyakorlat az egyes részterületeken 77
III. RÉSZ: AZ ORVOSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZE
I. Fejezet: Szerv- és szövetátültetések joga 81
1. Alapvetés 81
2. A szerv- és szövetátültetések jogának kialakulása és jelenlegi helyzete 83
3. A szerv- és szövetátültetés legfontosabb hazai szabályai
[Eütv. 202-215. §, 18/1998. (XII. 27.) EüM. sz. rendelet] 84
3.1. Általános szabályok 84
3.2. Szerv- és szövetátültetés élő személy testéből 85
3.3. Szerv- és szövetátültetés halottból 85
3.4. Vérellátás 86
4. A Katolikus Egyház álláspontja 86
II. Fejezet: Művi meddővé tétel (sterilizáció - Eütv. 187. §) 86
1. Alapproblémák 86
2. Történeti gyökerek, nemzetközi összehasonlítás 87
3. A hatályos magyar jogszabályok, az Alkotmánybíróság döntésének elemzése 88
3.1. A hatályos jogszabályok (1997. évi CLIV. tv. 187. §, 187/A. §, 187/B. §) . . 88
3.2. Az Alkotmánybíróság 908/B/1992. AB határozata 89
III. Fejezet: Magzatölés (abortusz) 90
1. A magzat életjogának orvosi vonatkozásai 90
2. A Katolikus Egyház erkölcsi álláspontja a magzatölésről (abortuszról).
Az élet evangéliuma 99
3. A magzatölés (abortusz) demográfiai-szociális összefüggései 106
4. A jogállamok joggyakorlata a magzat védelmében 115
5. Magyar jogelméleti, törvényhozási alapok 120
6. A szocialista időszak jogalkotása 121
6.1. Általános megállapítások 121
6.2. A Rákosi-kor jogalkotása (1953-1971) 123
6.3. Kádár kor jogalkotása (1973-1988) 124
6.4. Grósz-szakasz jogalkotása (1988-1992) 125
7. Az Alkotmánybíróság első abortuszhatározata [64/1991. (XII. 17.) Abh.] 126
8. A magzati élet védelméről szóló törvény értékelése 128
8.1. A törvény pozitív előremutató elemei 128
8.2 A törvény vitatható, alkotmányellenes elemei 129
9. Az Alkotmánybíróság újabb határozata és a magzati élet védelméről szóló törvény módosítása 130
9.1. Az Alkotmánybíróság újabb határozata [48/1998. (XI. 23.) Abh.] 130
9.2. A Magzatvédelmi törvény módosítása, s a hatályos törvény 131
IV. Fejezet: Művi megtermékenyítés (Eütv. 165-186. §) 134
1. Bevezetés, fogalom-meghatározás, módszerek 134
2. A művi megtermékenyítés történeti gyökerei 135
3. A beavatkozással szembeni jogi és etikai aggályok 137
3.1. Jogi aggályok 137
3.2. A Katolikus Egyház álláspontja 139
3.3. A magzat jogi helyzete a művi megtermékenyítés során 139
4. A magzat védelme a nemzetközi deklarációkban és a külföldi törvényhozásokban művi megtermékenyítés esetén 140
5. A magyar szabályozás és a magzat helyzete az eljárásban 143
V. Fejezet: Eutanázia (kívánatra ölés) 145
1. Bevezetés 145
2. A halál élménye és problémája néhány kultúrkörben 146
3. Az eutanázia fogalma és formái 148
3.1. Aktív és passzív eutanázia 149
3.2. Direkt és indirekt eutanázia 150
3.3. Önkéntes és kényszer eutanázia 150
4. Az eutanáziával kapcsolatos kérdések indokoltsága 151
5. Történeti előzmények 152
5.1. A Katolikus Egyház álláspontja az eutanáziáról 152
5.2. A hitleri eutanáziagyakorlat és előzményei 154
6. Egyes országok joggyakorlata az eutanáziakérdésben 157
6.1. USA 157
6.2. Hollandia 159
7. Magyar vélemények, gyakorlat az eutanáziakérdésben 161
8. Az Egészségügyi törvény és az Alkotmánybíróság határozata 164
9. Az eutanázia legalizációval kapcsolatos ellenvetések 167
10. A halálnál segítés képviselhető, elfogadható, támogatható módjai 169
VI. Fejezet: A pszichiátria jogi kérdései, s az elmebetegek jogi védelme 170
1. Alapvetés 170
2. A pszichiátriára vonatkozó jog fejlődése, átalakulása 172
3. Az elmebetegek helyzete Magyarországon, s a jogi szabályozás 174
4. A hatályos magyar jogi szabályozás és a legfontosabb jogi problémák 176
VII. Fejezet: Orvosi kísérletek az emberen [Eütv. 157-164. §, 23/2002. (V. 9.) EüM. sz. rendelet és a követő rendeletek 178
1. Kiindulópontok, történeti gyökerek, a náci orvosok embereken végrehajtott
kísérletei 178
2. A Katolikus Egyház álláspontja 180
3. A hatályos magyar szabályozás előzményei és a felmerülő kérdések [Eütv. 157-164. §, 23/2002. (V. 9.) EüM. sz. rendelet és a követő rendeletek] 180
VIII. Fejezet: Magzati kísérletek, magzatokon végzett genetikai és más vizsgálatok, klónozás. Állatkísérletek 182
1. Alapelvek, történeti gyökerek 182
2. A Katolikus Egyház álláspontja e kérdésben 184
3. A magyar jogi szabályozás fő vonalai és ellentmondásai 185
3.1. Magzatkísérletek 185
3.2. Az anyaméhben lévő magzatokon végzett genetikai vizsgálatok (prenatalis diagnosztika) 186
3.3. Emberi klónozás 187
4. Állatkísérletek 187
IX. Fejezet: Fogamzásszabályozás, családtervezés 188
1. Kiindulópontok 188
1.1. A fogamzásszabályozás módszerei, eszközei 189
2. Jogi problémák , 189
3. A Katolikus Egyház véleménye 190
X. Fejezet: A holttest jogi helyzete, holtakkal kapcsolatos rendelkezések 191
1. A holttest jogi helyzete 191
2. A boncolás kérdései 192
2.1. Alapvetés 192
2.2. A boncolás hatályos szabályainak rövid elemzése 192
Felhasznált irodalom 193
Függelék 205
Orvosi esküszövegek 205
A Hippokratészi Orvosi Iskola Esküje (magyar nyelven) 205
Genfi Nyilatkozat 205
Nyilatkozatok, deklarációk 206
Nürnbergi Kódex (1947) 206
Orvosi Világszövetség nyilatkozatai, határozatai 207
Az Orvosi Etika Nemzetközi Kódexe 207
Oslói Nyilatkozat 209
Eutanázia Deklaráció 209
A Pszichiátriai Világszövetség Nyilatkozata (Hawaii Nyilatkozat) 210
Konszenzus az életvédelemről 212
Pápai Életvédő Akadémia: Megjegyzések a klónozással kapcsolatban ... 212
Donum Vitae: instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés
méltóságáról 218
II. János Pál pápa: Evangélium vitae (Az élet evangéliuma kezdetű enciklikája)
[részletek] 242
Törvényszövegek 264
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (részletek) 264
1992. évi LXXIX. törvény: a magzati élet védelméről 320

Jobbágyi Gábor

Jobbágyi Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jobbágyi Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv