Ősmagyarok Azerbajdzsánban

Fülszöveg

A magyar történészek előtt is ismert és elfogadott, hogy a 950-es években Bíborbanszületett Konsztantinosz által leírt Perzsia vidékére szakadt "szavárd-magyarok" azonosak a 750-es években a mai Azerbajdzsán területén hirtelen felbukkanó 'szevordi' népcsoporttal. Ezt a szevordi népcsoportot gyakorlatilag az össze szaktörténész a Levédiából (!?) Perzsiába (Dél-Kaukázusba) költözött szavárd-magyarokkal azonosítja - ezt minden akadémiai térképen így jelölik. Mindenki meg van róla győződve, hogy az ottani magyarok a XIII. esetleg a XIV. században nyomtalanul beolvadtak az azerbajdzsáni népességbe. Pedig nem így van! Létük még a XX. században is fellelhető - csak a II. világháborús német- és magyar-ellenes szovjet politika miatt törölték a 'madzsar' (magyar) előtagot a falu nevéből...
Egyetlen történész sem értette, hogy Levédiából hogyan kerülhettek magyarok Azerbajdzsánba már 750-ben, mikor a besenyők csak 894-ben lépték át először a Volga vonalát... Így aztán "mérvadó" akadémikusaink futószalagon gyártották az elméleteket, hogy letolják 750-re a magyarok Perzsiába költözését. Ám mindegyikőjüknek beletört a bicskája, mert mindenáron észak-keleten, Baskíria irányában keresték a megoldást - ahol nem is találhattak semmit. Erre a hihetetlen ellentmondásra a mai napig nem született elfogadható magyarázat, Németh Gyula jóvoltából...
Létezik ugyanis egy teljesen hiteles, ősi derbenti forrás, a Derbendnáme, ami leírja, hogy a VI. században Hoszrau Anósírván szaszanida nagykirály Dagesztán területén felépítette 'Kicsi (!!!) Madzsar' és 'Ulu Madzsar' városokat, amik önálló uralkodókkal rendelkeztek, és a Perzsa Birodalom vazallusai voltak. Azt a közismert tényt senki nem vitatja, hogy ugyanebben az időben, pontosan ugyanitt, az Északkelet-Kaukázusban létezett egy hun királyság.
Mit bizonyít ez? Azt, hogy mi, magyarok tényleg hunok vagyunk!
Ezt a történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő "hiányzó láncszemet" teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, a több mint három évet Azerbajdzsánban kutató történész, Nyitray Szabolcs, miközben röviden megismertetik az olvasót a kaukázusi rokon nép történetével és kultúrájával is. Vissza