Előszó
TÁJÉKOZTATÓ
Évszázadunk borzalmas történelmi tragédiáinak sora, az újabb fejlemények és fenyegetések, az emberiség elkerülhetetlen sodródása egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb kataklizma felé, a világ növekvő nyugtalansága és békétlensége jelzi, hogy betelt az idő, ütött a trianoni világbűntény és következményei felszámolásának órája.
Az emberiségnek szembe kell néznie mindazzal, ami az első nagy világégés (1914-1918) előkészítése és a lezárására hivatott párizskörnyéki tárgyalások során, a trianoni határozatok következtében történt.
Ezeknek a szinte felmérhetetlen következményű határozatoknak a körülményei és fejleményei mindmáig tisztázatlanok, jóllehet ezekben rejlik világunk békétlenségének legmélyebb oka.
A Trianonban történtek feltárása nélkül nem érthetjük meg századunk kataklizmáinak sorát. Azt sem, mi folyik ma a világban és miféle fejlemények felé sodródik a világ.
Trianonban az egész Európát sújtó és az egész emberiséget érintő bűncselekmény történt "századunk bűnösei"-nek (Pozzi), a történelem legsötétebb politikai maffiózóinak, Európa megrontóinak irányításával.
Vizsgálódásaink során kénytelenek voltunk megállapítani a trianoni döntésekkel, azok előzményeivel, körülményeivel és következményeivel foglalkozó irodalom szellemi csődjét, még akkor is, ha ez a csőd viszonylagos s főleg a titkos háttérerők feltárásának elégtelenségében mutatkozik meg. Teljes csőd estén, használható források híján ugyanis a mi munkánk is reménytelen vállalkozássá vált volna. Szerencsére azonban napvilágot láttak az emberi tisztesség tiltakozó megnyilatkozásai és olyan művek is, amelyek alapvető segítséget nyújtottak kutatómunkánkhoz.
Elsők közt kell említenünk a trianoni konferencia anyagát gyorsírói feljegyzéssel megörökítő Dávid Hunter Millert, az amerikai békeküldöttség tagját, akinek hivatalosan a helyszínen készített, felbecsülhetetlen értékű, kétségbevonhatatlan hitelű, húsz kötetre kiterjedő gyorsírói feljegyzései mindmáig kiadatlanok. Tüstént utána a francia Henri Pozzit kell felemlítenünk, aki nagyszerű műveiben (BLACK HAND OVER EUROPE, SZÁZADUNK BŰNÖSEI, LA GUERRE REVIENT, A HÁBORÚ VISSZATÉR) szem- és fültanúként első kézből s jobbára rettenthetetlen bátorsággal számol be a vészterhes eseményekről. Sajnos a legkényesebb pontok egyikénél (a szajhák bevetésénél a nyugati vezetőpolitikusok megvesztegetésére) kissé még ő is meginog és a megvesztegetett fontos személyiségek egy részének nevét elhallgatva, csupán sejtetésekre szorítkozik...
Vissza