A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Összehasonlító alkotmányjog I.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar/Kézirat

Összehasonlító alkotmányjog I.
Szerző

'Takács Imre: Összehasonlító alkotmányjog I. ' összes példány
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 329 példányban. Tankönyvi szám: J1-376.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az állam- és jogtudományi karok tantervi Irányelvei előírják az összehasonlító alkotmányjog oktatását. A kollégium féléves tárgy, heti kétórás előadással. A tantárgy oktatása a fokozatosság elvének... Tovább

Előszó

Az állam- és jogtudományi karok tantervi Irányelvei előírják az összehasonlító alkotmányjog oktatását. A kollégium féléves tárgy, heti kétórás előadással. A tantárgy oktatása a fokozatosság elvének megfelelően az alkotmányjog és az alapvető jogágak elméleti és tételes jogi ismereteire épül. A hallgatók összehasonlító alkotmányjogi ismereteiket tehát önálló jogi gondolkodás, az intézmények tartalmi összehasonlítása alapján magasabb szinten szerezhetik meg.
a) Az összehasonlító alkotmányjog tárgyalásának egyik módszere lehet az országonként történő tárgyalás, amikor az azonos típusú államok csoportjában, tehát a polgári és a szocialista államok csoportjában az alkotmányokat külön-külön, az adott államtípus általánosnak tekinthető alkotmányos alapelveihez viszonyítva értékeljük.
A polgári alkotmányfejlődés során kialakult ilyen általános követelménynek tekinthetők a polgári alkotmányossági alapelvek (népszuverenitás, hatalmi ágak megosztása, a törvényhozó hatalom privilégiumai, a törvény előtti egyenlőség, az emberi jogok elismerése, a törvények uralma). A polgári alkotmányosság mai standardje azonban nem merül ki a klasszikus alapelvek deklarálásában. Mindenekelőtt a munkásosztály szevezett harca kikényszerítette a politikai jogok körében a választójog általánosságának biztosítását. A politikai rendszer minősítő kritériumának tekintik ezen túl a pluralizmus elvét.
Az állampolgári jogok kibővültek a gazdasági és szociális jogokkal (munkához való jog, társadalombiztosítás, kötelező és ingyenes alapfokú oktatás).
A második világháború után hozott alkotmányok megerősítik a jogállam eszméjét, ennek jegyében az alkotmányosság garanciájaként eljáró alkotmánybíróságok vagy más, az alkotmányosságot védő intézmények jelennek meg az alkotmányokban. Vissza

Tartalom

Előszó 3
I. fejezet
Az összehasonlító alkotmányjog tárgya és módszere 7
1. Az összehasonlító módszerről történeti szempontból 7
2. Az összehasonlitó jogtudomány 9
3. Összehasonlitó alkotmányjog 11
II. fejezet
A polgári alkotmányjogi berendezkedés kialakulása 13
1. Anglia - a parlamenterizmus alapelemeinek kialakulása 13á
2. A parlamentarizmus térhódítása-Belgium, Franciaország 15
3. A parlamentarizmus további terjedése - Németország, Olaszország 17
a) Németország 17
b) Olaszország 19
4. Az Osztrák - Magyar monarchia utódállamai - Közép-Kelet Európa "csonka" parlamentarizmusa 20
III. fejezet
Az alkotmányjogi berendezkedés és politikai rendszer 22
1. Az alkotmányjogi berendezkedések legitimációs alapjainak változásai 22
2. Alkotmányjogi berendezkedés és a politikai szervezetek változásai 24
a) A tömegpártok kialakulásának előzményei, hatásai 25
b) Az érdekképviseleti szervek középpontba nyomulása
3. A polgári államok csoportosítási lehetősége államformák, kormányformák 28
IV. fejezet
A parlament 31
1. A parlamentek kettős természete 31
a) A parlament, mint a társadalmi akaratképződési folyamat végső láncszeme 32
a, a) Első szakasz a liberálkapitalizmus múlt századi akaratképződési folyamata 32
a, b) A második szakasz - századunk polgári államainak akaratképződési folyamata 34
a. c) A harmadik szakasz = neokorporista változások 35
b) A parlament az állami tevékenység oldaláról szemlélve...37
2. A parlamentek belső strukturája 38
a) A két kamara viszonya. 38
a.a) Egyesült Államok 38
a.b) Német Szövetségi Köztársaság 39
a.c) Olaszország 39
a.d) Franciaország 40
a.e) Anglia 41
b) A parlamenti kamarák belső felépítése 41
b.a) A parlamenti pártfrakciók 42
b.b) A parlamenti bizottságok 42
3. A parlamenti szakapparátusok szintjei 43
a) A parlament egésze mellett elhelyezett apparátusa 43
b) A parlamenti pártfrakciók apparátusa 45
c) A parlamenti bizottságok apparátusa 45
d) A képviselők személyes apparátusa 45
V. fejezet
A végrehajtó hatalom szervei - államfő és kormány 47
1. Államfő és a kormány a nyugati parlamentáris monarchiákban 48
2. Az államfő és a kormány viszonya a polgári köztársaságban 51
a) Kémet Szövetségi Köztársaság 51
b) Olaszország 53
c) Franciaország 55
d) Egyesült Államok 57
VI. fejezet
Alkotmánybíráskodás 59
1. Az alkotmánybiráskodás történeti kialakulása 59
2. Az alkotmánybiráskodás szervezeti megoldásai 62
3. Az alkotmánybiráskodás tárgykörei 64
4. Az alkotmánybiráskodás eljárási kérdései 68
5. A közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybiráskodás összefüggései 70
VII. fejezet
A helyi önkormányzatok a polgári államok alkotmányaiban 73
1. Történeti áttekintés 74
2. A polgári önkormányzati rendszerek 76
3. Az önkormányzati tevékenység szervezeti és tárgyi feltételei 79
FÜGGELÉK
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 87
Az angol alkotmányból 104
Pariiament Act 1911. 104
Parliament Act 1949. 104
Francia Köztársaság 108
Német Szövetségi Köztársaság 127
Olasz Köztársaság 165

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv