kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Közlekedési Dokumentációs Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 246 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 550 példányban. |
| Bevezető - A gazdasági földrajz tárgya, feladata és tagolása | 7 |
| A természeti földrajzi környezet | 9 |
| A Föld mint égitest | 9 |
| A Föld alakja, helyzete és mozgásai | 9 |
| A Föld bolygó voltának társadalmi-gazdasági hatásai | 10 |
| A Föld szerkezeti felépítése | 11 |
| A Föld szilárd kérge | 12 |
| A földtörténet alapvonalai és arányai | 12 |
| A földfelszínt építő erők és anyagok | 14 |
| A vízszintes tagoltság | 18 |
| A függőleges tagoltság és a domborzat | 19 |
| Magyarország domborzati tagoltsága | 21 |
| Az éghajlat, növényzet és talaj | 22 |
| Az éghajlat elemei | 22 |
| Az éghajlati, növényzeti és talajzónák | 24 |
| Magyarország éghajlati, növényzeti és talajviszonyai | 28 |
| Az éghajlat társadalmi-gazdasági hatásai | 34 |
| A víz földrajzi elemei, tényezői és hatásai | 36 |
| Az óceánok és a tengerek | 36 |
| A tavak | 37 |
| A földalatti vizek | 40 |
| A folyók | 41 |
| Magyarország vízrajza és vízgazdálkodása | 42 |
| A földrajzi munkamegosztás történelmi változásai | 45 |
| A kapitalizmus előtt | 45 |
| A kapitalizmus kibontakozása | 47 |
| Az imperializmus | 49 |
| A két világrendszer kialakulása | 53 |
| A társadalmi-gazdasági élet területi-földrajzi egységei | 54 |
| A két világrendszer | 55 |
| A tőkés országok | 55 |
| A szocialista országok | 56 |
| A fejlődésben elmaradott országok | 57 |
| Politikai-kulturális jellegű országcsoportok | 57 |
| Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa | 57 |
| A Kelet országai | 58 |
| A Fekete-Afrika | 58 |
| Latin-Amerika | 58 |
| Politikai, katonai és gazdaságpolitikai tagolás | 59 |
| Gazdasági-politikai csoportosulások | 59 |
| Politikai-katonai csoportosulások | 60 |
| Az országok belső területi tagolása | 60 |
| Hagyományos közigazgatási és területi egységek | 60 |
| Szövetségi államok és tagállamok | 61 |
| A gazdasági körzetek | 62 |
| A gazdasági körzet fogalma | 62 |
| Egyes országok gazdasági körzetbeosztása | 63 |
| A települések | 67 |
| A települési típusok | 67 |
| A természeti-földrajzi környezet hatása a települések alakulására | 69 |
| A kapitalizmus várostípusai | 71 |
| A szocialista városok | 74 |
| Falutípusok | 74 |
| A jövő településformái | 75 |
| A Föld népessége | 76 |
| A népesség eloszlása és a népsűrűség | 76 |
| A népesség növekedése | 78 |
| A tényleges növekedés | 78 |
| A természetes szaporodás | 79 |
| A vándorlások | 82 |
| Emberfajták, nyelvek, nemzetek, vallások | 83 |
| Az emberfajták | 83 |
| A nyelvek | 84 |
| A nemzet mint gazdasági földrajzi tényező | 85 |
| A vallás mint gazdasági földrajzi tényező | 86 |
| Foglalkozási és osztályviszonyok | 87 |
| A tőkés országok | 87 |
| A szocialista országok | 90 |
| Az ipar | 92 |
| Az ipar fogalomköre és tagolása | 92 |
| Az alapmeghatározások | 92 |
| A bányászat | 92 |
| A feldolgozó ipar | 94 |
| Az építőipar | 95 |
| Az ágazati szerkezet | 95 |
| A műszaki és telepítési tényezők | 96 |
| Az üzemnagyság | 97 |
| Az ipar természeti-földrajzi és gazdasági-műszaki tényezői | 97 |
| A természeti-födlrajzi alapok | 97 |
| A gazdasági-műszaki feltételek | 98 |
| Az ipar földrajzi elhelyezkedésének társadalmi tényezői | 100 |
| A világ ipari termelésének földrajzi eltolódásai | 100 |
| A magyar ipar fejlődése | 102 |
| Az ipari fejlődés állomásai | 102 |
| A világ ipari termelésének megoszlása és a fejlődés üteme | 103 |
| A főbb ipari országok fejlődése a második világháborúig | 103 |
| A tőkés országok ipari fejlődése a második világháború után | 104 |
| A szocialista országok ipari fejlődése a második világháború után | 110 |
| A magyar ipar a felszabadulás után | 110 |
| A földrajzi elhelyezkedés sajátosságai | 111 |
| A világ ipari termelésének megoszlása | 112 |
| Az energia | 115 |
| Általános áttekintés | 115 |
| A szén | 116 |
| A kőolaj és a földgáz | 121 |
| A vízierő és a villamosenergia | 126 |
| Magyarország energiagazdasága | 129 |
| Ércek és fémek | 133 |
| Társadalmi-történeti áttekintés | 133 |
| A vas- és az acél | 134 |
| A vasérc | 134 |
| A világ nyersvas- és acéltermelésének alakulása | 134 |
| A vas- és acélipar az egyes országokban | 136 |
| Az acélnemesítők | 138 |
| A vas-, fém- és gépipar Magyarországon | 139 |
| A vaskohászat nyersanyagai | 139 |
| A vaskohászat | 140 |
| A gépgyártás | 141 |
| A színesfémek | 141 |
| A réz | 141 |
| Az ón | 143 |
| Az ólom | 143 |
| A horgany | 144 |
| A higany | 144 |
| Az alumínium | 144 |
| A bauxit és alumínium világtermelése | 146 |
| Magyarország bauxit- és alumíniumipara | 147 |
| A vegyipar | 149 |
| A világ vegyiparának fejlődése és földrajzi megoszlása | 149 |
| A vegyipar gazdasági-műszaki sajátosságai | 149 |
| A vegyipari monopóliumok a tőkés világban | 150 |
| A szocialista világ vegyipara | 151 |
| A vegyipar nyersanyag és energiabázisa | 153 |
| A vegyipar főbb ágazatai | 154 |
| A szénvegyészet | 154 |
| Ásványolaj- és földgázfeldolgozás | 155 |
| A sók, a műtrágyák és segédanyagaik | 155 |
| A fa vegyi feldolgozása | 157 |
| A gumiipar | 158 |
| A gyógyszervegyészet Magyarországon | 160 |
| A ruházkodás | 161 |
| A ruházkodás történeti és földrajzi alakulása | 161 |
| A természeti-földrajzi vonatkozások | 161 |
| A textiltermelés és nyersanyagai a világgazdaságban | 161 |
| A magyar textilipar | 162 |
| A ruházkodás nemzeti és osztályjellege | 163 |
| A ruházkodás főbb nyersanyagai | 164 |
| A gyapjú | 164 |
| A gyapottermelés és a pamutipar | 167 |
| A főbb rostnövények | 171 |
| A selyem | 172 |
| A műselymek és szintetikus textilanyagok | 174 |
| A mezőgazdaság természeti-földrajzi és társadalmi-gazdasági alapjai | 176 |
| A mezőgazdaság népgazdasági és gazdasági földrajzi jelentősége | 176 |
| A termelőerők és termelési viszonyok a mezőgazdaságban | 177 |
| A termelőerők fejlődése | 177 |
| Az üzemtípusok | 178 |
| A mezőgazdasági földterület megoszlása földterület és országok szerint | 183 |
| A világ mezőgazdasági területei | 183 |
| A földterület megoszlása művelési ágak szerint egyes országokban | 184 |
| A mezőgazdasági zónák | 185 |
| A szántóföldi termelés struktúrája | 187 |
| A növénytermelés | 189 |
| A kenyérgabonák | 189 |
| A búza | 189 |
| A rizs | 192 |
| A rozs | 193 |
| A cukor- és keményítőtartalmú növények | 195 |
| A cukornövények | 195 |
| A burgonya | 197 |
| Az olajosnövények | 199 |
| A gyümölcs- és szőlőtermelés | 202 |
| A gyümölcstermelés természeti feltételei | 202 |
| A gyümöcstermelés társadalmi feltételei | 202 |
| A főbb gyümölcsfajták | 203 |
| A szőlő | 205 |
| Az élvezeti és fűszernövények | 207 |
| Az állattenyésztés | 210 |
| A takarmánybázis | 210 |
| Rét és legelő | 210 |
| A szántóföldi takarmánynövények | 213 |
| Az állattenyésztés üzemi formái | 215 |
| Az egyes haszonállatok földrajzi elterjedése | 217 |
| A szarvasmarha | 217 |
| A sertés | 218 |
| Ló, szamár és öszvér | 218 |
| A halászat | 219 |
| Az erdőgazdaság | 221 |
| Az erdők földrajzi elterjedése | 221 |
| A gazdaságilag fontosabb fafajták | 222 |
| A közlekedés és szállítás | 224 |
| A víziközlekedés | 224 |
| A víziközlekedés kezdete | 224 |
| A tengerhajózás | 225 |
| A tengeri csatornák | 227 |
| A szárazföldi közlekedés | 229 |
| A szárazföldi közlekedés kezdetleges formái | 229 |
| A vasút | 230 |
| A városi gyorsvasutak | 232 |
| A közúti közlekedés | 233 |
| A kereskedelem gazdasági földrajzi vonatkozásai | 235 |
| A kereskedelem alapformái | 235 |
| A kereskedelem kezdetei | 235 |
| A piacok kialakulása | 236 |
| A kiskereskedelem sé az áruházak | 237 |
| A tőzsde | 238 |
| A szocialista kereskedelem | 239 |
| A világkereskedelem | 240 |
| A világpiac és a világkereskedelem kibontakozása | 240 |
| A két világpiac kialakulása | 243 |
| A világkereskedelem főbb árucikkei | 244 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.