Összehasonlító jogtörténet II.

Az újabbkori jogfejlődés/Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Szerző

Lektor

'Dr. Horváth Pál: Összehasonlító jogtörténet II. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	322 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korábbi vizsgálódásaink nyomán látható, hogy az alapvető, modern jogrendszerek a 19. század végéig kifejlődtek, a főbb összetevők jogcsoportrégiókká formálódtak és általánosan megszilárdultak. A németalföldi (holland) polgárság felemelkedését tekintve határkőnek, megközelítően három teljes évszázad bonyolult társadalmi küzdelmei eredményezték tehát a modern jogrendszerek megjelenését. Egyenként a főbb összetevők között - a konkrét történelmi körülmények hatása alatt - számottevő eltérések is kifejlődhettek, az árutermelő gazdaság meghatározó szerepe azonban a jellegbeli azonosságokat tette döntővé. Ez utóbbi tényezők koncentráltan kifejezésre jutottak az alapvető termelési viszonyokban, amit a szabad, korlátozásoktól mentes árutulajdon mindenhatósága tett jellegzetessé. Éppen ezért a magántulajdon szentsége, az árutulajdonosok szabadsága és formális egyenlősége az érintett jogcsoportrégiók mindegyikének alaptételévé vált. Következésképpen a szabad versenyes kapitalizmus igényeit kifejező jogrendszerek keletkeztek és ezeknek a jogrendszereknek a belső fejlődése többnyire még a polgári tárvadalom viszonylag békés korszakában le is zajlott.
A kifejlődés és megszilárdulás korát élő modern államhatalom a maga módján egyfajta tudatos törekvést képviseli még abban az irányban, hogy a polgárság szélesebb rétegeinek a cselekvését igényelje. Kifejezésre jutott ez a testületi állam szervek megteremtésében. a kollegiális döntési rendszerek kiépítésében, a területi, ill. funkcionális elvek következetesebb érvényre juttatásában és az önkormányzatok kifejlesztésében stb. Az állami főhatalom, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom gyakorlására, ill. a jogszolgáltatásra rendelt mechanizmusok sokszínű rendszerei fejlődhettek ki ezen a talajon és az adott állami struktúrák a társadalmi haladást is számottevően előmozdíthatták. A szabadversenyes kapitalizmus államhatalma tehát - történelmi szerepének megfelelően - a demokratizmus megszilárdulásának is kedvezett A modern államhatalom kiépült hivatalszervezete ugyanis eleve egy szélesebb osztályérdek (ill. osztályszövetség) talaján alakult ki. A viszonylag békés fejlődés korszaka is bőven példát szolgáltatott azonban arra, hogy ez a bonyolult gépezet önmozgásában is veszélyekkel terhes, de ezek a mozgások még többnyire az adott uralkodó rétegek hatalmi (gazdasági és politikai) törekvéseivel azonosultak. Vissza

Tartalom

Első rész A modern jog a legújabb kor küszöbén 7
1. Új irányok a modern jog újabbkori fejlődésében 9
Állam és jog az áttérés idején 9
A nemzeti szuverenitás a nagyhatalmi politika kereszttüzében 29
Az európai egyensúly sajátosságai a 19. század utolsó harmadától 33
2. A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás 44
Kisnemzeti (állami) struktúrák újabbkori fejlődése 44
A kedvezőbb feltételek közt születő modell 48
Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében 56
A jellegzetesen kelet-európai modell az áttérés időszakában 65
Második rész Kitekintés a szovjet állam és jog fejlődéstörténetére 79
3. A szovjet állam és jog kialakulása 81
A szovjet állam kialakulásának az előtörténete 81
Az összoroszországi szovjet kongresszusok államszervező tevékenysége 84
A szovjet hatalom központi szerveinek fejlődése 89
A szovjet hatalom helyi igazgatási mechanizmusa 96
A törvénykezési szervezet 98
A föderatív jellegű állami mechanizmus kialakulásának a kezdetei 105
A szövetségi szovjet állam kialakulása 108
4. A szovjet jog fejlődéstörténete 111
A szovjet jog kialakulása 111
Az anyagi büntetőjog és a peres eljárás alapjainak lerakása 116
A kodifikált jog kiépítése 119
A szovjet polgári jog jellemzői 125
A kodifikált szovjet büntető anyagi jog és az eljárásjogi viszonyok 127
A polgári eljárásjogi viszonyok 132
Harmadik rész Kényszerpályák, terelőutak 139
5. Az állami tevékenység és a jog fejlődésének a jellegzetességei 141
Kényszerpályán a szovjet jog 141
A végrehajtó hatalmi mechanizmus főbb változásai 144
Az igazságügyi igazgatás és a törvénykezési szervezet 153
A törvényességi felügyelet különválása, az Unió ügyészségének szerepe 157
A szovjet jog a sztálinizmus elhatalmasodás idején 159
A szovjet polgári jog szerepe 160
A büntetőjog fejlődése 169
A büntető, ill. a polgári eljárásjogi viszonyok jellemzői 172
6. A második világháború és az újjáépítés időszakában 174
Alkotmánytörténet! változások jellegzetességei 174
A szovjet hatalom szerepe a háborús körülmények között 175
Újabb kényszerpályák, terelőutak a jogfejlődésben 187
A polgári jog szférájához tartozó ágazatok fejlődése 188
Családjogi, ill. az öröklési jogi viszonyok jellemzői 191
Bűnügyi ágazatok fejlődése az ötvenes évek végéig 199
A processzuális ágazatok 203
Negyedik rész A legújabb kor küszöbén 207
7. A modern jogrendszerek válsága a huszadik században 209
A versailles-washingtoni rendszer, ill. a Népszövetség szerepe 209
A totalitárius (fasiszta) állam jellegzetességei és intézményei 212
A fasiszta jog jellegzetességei 216
A jogállamiság felszámolása 217
A jog újabbkori történelméhez 220
A joghistória halárán 223
8. Átalakulás a modem (amerikai) jogi kultúrában 228
Az „általános elvárás" az igazságszolgáltatástól 228
A jogi kultúra újabbkori változásai 230
A jóléti állam szerepe 234
Az egyéni és a "közhaladás" szimbiózisa 237
Ötödik rész A környező államok legújabbkori fejlődése 245
9. Az ún. népi demokratikus állam és jog kialakulásának a sajátosságai 247
10. Az európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió 265
A szocialista jog német földön 266
A csehszlovák és a lengyel jogfejlődés jellemzői 271
A délkelet-európai jogcsoportrégiók 277
Hatodik rész
A jogállamiság szerepe 285
11. A jogállamiság ősforrásai 287
A jogállamiság történelmi kezdetei 287
12. A modern jogállamiság történelmi szerepe 298
A történelmi előképek, típusjegyek kialakulása 299
Az emberi jogok egyetemes üggyé válása 306
Az emberi jogok egyetemes törvénye 318