| I. kötet | |
| A gazdasági rendszerek összehasonlító elméletének tárgya és módszere | 9 |
| Kis fogalommagyarázat | 10 |
| Az összehasonlító közgazdaságtan tárgya | 11 |
| A gazdasági rendszerek összehasonlító elméletének alapfogalmai | 12 |
| A rendszer | 12 |
| A gazdasági rendszer | 13 |
| A gazdasági szabályok és intézmények | 14 |
| Az intézmények stbilitása | 16 |
| A gazdasági szervezetek | 16 |
| A gazdasági rendszerek összehasonlításának keretei | 18 |
| A gazdasági rendszerek és a politikai rendszerek összefüggése | 19 |
| Gregory és Stuart négy karakterisztikus belső jellemzési renszere | 19 |
| A gazdasági rendszerek tipizálása | 23 |
| A gazdasági rendszerek azonosításának problémái | 26 |
| Reál- és ideál-rendszertípusok | 27 |
| Egyes tipizálási módszerekről röviden | 28 |
| Példa a gazdasági rendszerek összehasonlító megközelítésére | 36 |
| Napjaink új kihívásai | 39 |
| A szocialista rendszer összeomlása | 39 |
| Az átmenet közgazdaságtana | 40 |
| Összefoglalás | 42 |
| Hivatkozások | 44 |
| A feudalizmus "materialisztikus" meghatározásának ismérvei | 45 |
| Egyszerűsített hipotetikus példa a szemétszállítás statiszikai megközelítésére | 47 |
| A modern kapitalizmus gazdasági rendszere | 49 |
| Elméleti alapfogalmak | 4 |
| A gazdasági rendszer | 49 |
| A gazdasági rendszer mint társadalmi alrendszer | 49 |
| Tulajdon | 50 |
| A piaci koordináció | 51 |
| A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata | 52 |
| Állam és piac a modern kapitalizmusban | 53 |
| A vegyes gazdaság | 53 |
| Tulajdon a vegyes gazdaságban | 53 |
| Koordináció | 59 |
| Összefoglalás | 73 |
| Hivatkozások | 75 |
| A tőkés piacgazdaság történei típusai | 77 |
| Piacgazdasági formák | 77 |
| A modern piacgazdaság történeti alakzatai | 78 |
| Az állami beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulása | 83 |
| Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus | 86 |
| Összefoglalás | 96 |
| Hivatkozások | 98 |
| Államon innen, piacon túl | 99 |
| Legjobb védekezés a támadás! | 99 |
| Rugalmas specialiáció - piaci sikerek | 102 |
| A regionális gazdaságok újraéledése | 102 |
| A régiók szerveződésének közös vonásai - a hálózatok előnyei | 104 |
| A rugalmas specializációé a jövő? | 106 |
| Következtetések | 109 |
| Hivatkozások | 111 |
| Új intézményi közgazdaságtan - a gazdasági elemzés kiterjesztése | 112 |
| Együttműködés, játék, konfliktus | 112 |
| Önérdekeiket követő faktorok együttműködése | 113 |
| Kétszereplős játék | 113 |
| N személyes játék - a közelgő tragédiája | 115 |
| A hatalom és az állam | 117 |
| Új intézményi közgazdaságtan - intézményi elemzés a neoklasszikus elmélet bázisán | 121 |
| Közgazdaságtan és intézmények | 122 |
| Kik azon az institucionalista közgazdászok? | 122 |
| Homo oeconomicus vagy homo sociologicus? | 124 |
| Az új intézményi közgazdaságtan: az individualizmus elfogadása és kitágítása | 124 |
| Hiszterézis: egyéni döntések és intézményi keretek | 126 |
| Analitikus (redukcionista) és leíró - holisztikus megközelítés | 129 |
| Az imperialista tudomány | 130 |
| Az új intézményi közgazdaságtan közeledése a valósághoz | 131 |
| Hivatkozások | 134 |
| A modern gazdaság fejlődése és az ökológiai kihívás | 137 |
| Ökonómiai irányzatok és az ökológiai kihívás | 137 |
| A környezetrombolás tendenciájának felerősödése és a "főáramlatú közgazdaságtan" válaszai | 137 |
| A főáramlaton túlmutató válaszok | 138 |
| A fenntartható gazdasági fejlődés | 139 |
| A természeti környezet gazdasági funkciói | 139 |
| Externáliák és a kibocsátási szint | 141 |
| Az állam kudarca a környezetvédelemben | 143 |
| Neoklasszikus környezetpolitikák | 144 |
| Ökológikus modernizáció és a demokrácia útvesztői | 145 |
| A mezoszféra előretörése a modern gazdaságokban és az ökológiai kihívás | 148 |
| Felelős régiók - regionális szolidaritások | 148 |
| Hivatkozások | 150 |
| II. kötet | |
| Türei Sándor: A szocialista gazdaság berendezdésének alapjai | 9 |
| Miért fontos vizsgálnunk a szocialista gazdasági rendszert | 9 |
| A szocializmus általános jellemvonásai | 9 |
| A tulajdon | 10 |
| A tulajdonosi struktúra | 15 |
| Az állami tulajdon mesterségesen fenntartott súlyának néhány következménye | 16 |
| Az állami tulajdon tartalma | 18 |
| Koordinációs mechanizmus | 19 |
| A bürokratikus koordináció | 20 |
| A bürokratikus koordináció szerepe a szocialista gazdaságban | 21 |
| A tervezés | 22 |
| Terv versus piac | 22 |
| A piac, mint a gazdasági cselekedetek összehangolásának alapintézménye | 25 |
| A terv, mint a koordináció alapintézménye | 28 |
| A hagyományos tervgazdálkodási rendszer | 29 |
| A terv jellege, kialakulása | 30 |
| A tervezés sajátosságai és ennek néhány következménye | 32 |
| A tervutasításos irányítás defektusai | 33 |
| A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben | 34 |
| Naturális és pénzügyi tervezés | 34 |
| Tervezés és a gazdaság dirrekt bürokratikus koordinációja | 35 |
| A hagyományos szocialista gazdaság autark jellege | 35 |
| Miért szükségképpek autark a szocialistagazdaság? | 35 |
| Az autarkia következményei | 36 |
| Árrendszer | 37 |
| Jövedelemelosztás és redisztribúció | 39 |
| A költségvetés a szocialista gazdaságban | 39 |
| Redisztribúció a vállalati szférán belül | 42 |
| Lakossági jövedelmek és a költségvetés | 43 |
| A szocialista hiánygazdaság | 45 |
| Hiánymagyarázatok | 46 |
| Szabályozási mechanizmusok az erőforráskorlátos gazdaságban | 42 |
| Mennyiségi alkalmazkodás és vegetatív szabályozás | 42 |
| Norma szerinti és tűrési határ szerinti szabályozás | 50 |
| A beruházási folyamat | 51 |
| Intézményi keretek | 51 |
| A beruházási volumen | 52 |
| A beruházási folyamat szabályozódásának következményei | 52 |
| Beruházási ciklusok | 54 |
| A beruházások eloszlása | 54 |
| Foglalkoztatás a szocialista gazdaságban | 55 |
| Munkaerőpiac keresletkorlátos gazdaságban | 55 |
| Munkaerőpiac az erőforráskorlátos gazdaságban | 56 |
| Inflációs feszültségek és tendenciák | 58 |
| Hatékonyság, versenyképesség | 59 |
| A szocialista rendszer gyors növekedésének forrásai | 60 |
| A hagyományos szocialista rendszerek kiherenciája | 63 |
| Felhasznált irodalom | 64 |
| Hámori Balázs: Piaci szocializmus - avagy megreformálható-e a szocialista rendszer? | 67 |
| A szocializmus versenypiaci modellje - a piaci szocializmus elméleti előfutárai | 67 |
| Miként jutott el a szocialista gazdaság a radikális reformig | 68 |
| "A" és "B" típusú reformok. Reform vagy forradalom? | 69 |
| "A" típusú reformok - a központosított tervgazdaság megjavításával kapcsolatos illúziók | 70 |
| Radikális reform | 71 |
| Az intézmények deformálódása és a hatékonysági problémák - a radikális reform sürgető szükségessége | 71 |
| Búcsú a tervgazdaságtól - a tervmutatók eltörlése | 73 |
| Tervezési rendszer felbomlóban | 74 |
| Tervmutatók helyett indirekt szabályozók | 74 |
| A Montias-teoréma | 76 |
| A kampány és a puccs: "tervgazdaság-konform" irányítási módszerek a piaci szocializmusban | 77 |
| Elmozdulások a tulajdonjogok gyakorlatában | 78 |
| A központi hatalom eróziója - a párturalom fenntartása mellett | 78 |
| Az állam és a vállalat viszonya a tulajdonjogok nézőpontjából | 80 |
| Nagyvállalati lobbyk - a "klán" mint az állam tulajdonostársa | 80 |
| A vállalat és az állam nyílt osztozkodása a tulajdonosi kompetencián: az önigazgató vállalat | 82 |
| A szövetkezetek államosítása és magánosítása: a reformszocializmus ellentmondásos | 82 |
| Kistulajdon és kisvállalakozások a reformhullámban | |
| Működik-e piaci önszabályozás a piaci szocializmusban | 84 |
| Az oligopolista szerkezet piacfejlődést akadályozó hatása | 84 |
| Két rossz közül mindkettőt: adminisztratív ármeghatározás és árdiktatóra | 85 |
| A pénz és a monetáris szabályozás a korlátozott vállalati önállóságon nyugvó gazdaságban | 86 |
| Disztribúció és redisztribúció | 95 |
| Osztozkodás az állam és a vállalatok között | 95 |
| Bérek, keresetek | 96 |
| Jövedelmek a második, illetve a fekete gazdaságban | 96 |
| A társadalmi juttatások (transzferek) | 100 |
| A társadalmi juttatások paradoxona | 101 |
| Felhasznált irodalom | 104 |
| Türei Sándor: A posztszocialista átmenet | 107 |
| A szocialista rendszer összeomlása | 107 |
| Az összeomlás gazdasági háttere | |
| Növekedési tényezők - növekedési források kimerülése | 108 |
| Kihívások | 111 |
| Politikai gátszakadás | 112 |
| A szocialista rendszer hagyatéka | 113 |
| Termelési szerkezet | 113 |
| Méretstruktúra | 113 |
| Tulajdonosi szerkezet | 114 |
| Jövedelemelosztás | 114 |
| Árak | 114 |
| Koordináció | 114 |
| A gazdaságirányítás intézményi és szabályozási rendszere | 115 |
| Hatékonyság, hatékonysági szóródás | 115 |
| Foglalkoztatottság | 115 |
| Környezet | 116 |
| Társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi rendszer | 116 |
| Gazdasági egyensúly | 116 |
| Lakossági mentalitás, értékek | 116 |
| Összefoglaló megjegyzések | 117 |
| A gazdasági rendszer megváloztatásának középponti lépései | 117 |
| A rendszerváltó lépések | 118 |
| Liberalizálás | 118 |
| A tulajdon és a jövedelem decentralizációja | 118 |
| Szervezeti és jogi igazodás | 119 |
| A liberalizálás piacgazdaságot kialakító következményei | 119 |
| A gazdaság alapvető döntéshozói | 120 |
| Verseny | 120 |
| Piaci önszabályozás I. | 120 |
| Nyitott gazdaság | 120 |
| Piaci önszabályozás II. | 121 |
| Az állam és a gazdaság viszonyának megváltozása | 121 |
| A gazdaság motivációs rendszerének átalakulása | 121 |
| A lakosság új gazdasági szereplők elfoglalójává válása | 122 |
| A tulajdonosi szerkezet átalakulása | 122 |
| Egy szelekciós folyamat beindulása | 122 |
| Gazdasági folyamatok a tranzíció időszakában | 123 |
| A gazdaság visszaesése | 123 |
| A posztszocialista gazdaságok visszaesése | 124 |
| A visszaesést mérséklő hatások | 127 |
| Munkanélküliség | 129 |
| A munkanélküliséget növelő hatások | 131 |
| A munkanélküliség növekedését mérséklő hatások | 131 |
| Infláció | 132 |
| Az inflációt fokozó tényezők | 133 |
| Az inflációt mérséklő hatású tényezők | 137 |
| Gazdasági egyensúly | 139 |
| A költségvetés egyensúlya | 139 |
| A külgazdasági egyensúly | 140 |
| A gazdasági átmenet alternatív útjai | 142 |
| A párhuzamos piac | 143 |
| Az átmenet kelet-európai típusa | 145 |
| Radikális versus graduális út | 145 |
| A sokkterápia | 147 |
| Felhasznált irodalom | 151 |
| III. kötet | |
| Falusné Szikra Katalin: A németországi szociális piacgazdaság | 9 |
| Bevezetés | 9 |
| A piac szerepe | 11 |
| Az állam gazdasági szerepe | 15 |
| A társadalmi érdekegyeztetés | 16 |
| A tulajdonviszonyok | 17 |
| A szociálpolitikai rendszer | 18 |
| Növekedés. Célok és eredmények | 20 |
| Felhasznált irodalom | 23 |
| Ferber Katalin: Japán gazdasági rendszere. Az önvédelem gazdaságpolitikája | 25 |
| Bevezető | 25 |
| A japán gazdasági rendszer | 25 |
| Tradíció és modernitás | 27 |
| A munkaerő és képzése | 27 |
| A vállalat | 29 |
| Kisméretű vállalatok | 29 |
| A japán vállalati gazdálkodás sajátosságai | 29 |
| Az agrárszektor | 30 |
| A japán gazdaságirányítási rendszer | 31 |
| A japán gazdaság elemzése | 32 |
| Népesség | 32 |
| A munkaerő képzése, oktatása | 32 |
| A vállalat | 33 |
| Az állami intézményrendszer és a gazdaságpolitika | 34 |
| Összefoglalása | 36 |
| A gazdasági szerkezet és a gazdaságirányítás jellemzői | 36 |
| Mezőgazdaság | 36 |
| Az ipar | 37 |
| Japán gazdasági növekedése | 38 |
| Pénzügyi szektor: jegybank, pénzintézmények | 39 |
| Az érdekegyeztetés mechanizmusa | 40 |
| A társadalmi egyenlőség, illetve egyenlőtlenség kérdéséhez | 41 |
| A gazdaság infrastrukturális szerkezetének két szűkös tényezője | 46 |
| A yen árfolyamváltozása, a külföldi tőkeexport | 47 |
| Külföldi befektetések | 47 |
| Felhasznált irodalom | 52 |
| Horváth József: Az angolszász liberálkapitalizmus | 53 |
| Bevezetés | 53 |
| Az angolszász tőzsdei kapitalizmus | 53 |
| Miért fejlődik a kapitalizmus a tőzsdei kapitalizmus irányába? | 55 |
| Milyen következményei vannak ennek a fejlődésnek a gazdaság működése szempontjából? | 58 |
| Hová fejlődik a tőzsdei kapitalizmus? | 67 |
| Az angolszász modell működését befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek | 69 |
| A munkaadók és a munkavállalók viszonya (industrial relations) | 70 |
| Az állam szerepe a munkaerőpiacon | 77 |
| Jóléti intézmények | 78 |
| Az állam mint munkaadó és tulajdonos | 80 |
| Az állami szabályozás szerepe | 81 |
| Felhasznált irodalom | 83 |
| Kocsis Éva: Az osztrák modell a szociális partnerség szerepe Ausztria gazdasági életében | 85 |
| Bevezetés | 85 |
| A gazdasági és társadalmi partnerség intézménye Ausztriában | 86 |
| Változó prioritások az osztrák gazdaságpolitikában | 93 |
| A szociális partnerség és Ausztria integrációs törekvései | 99 |
| "Vége vagy fordulat?" | 104 |
| Felhasznált irodalom | 106 |
| Kollár Zoltán: Latin-amerikai gazdasági rendszerek | 107 |
| A latinamerikanizáció jellegzetességei | 109 |
| A latin-amerikai kapitalizáció: megkésett, függő, periférikus | 109 |
| Adalékok a latin-amerikai etatizmus struktuális szerepéhez | 109 |
| A szervetlen kapitalizáció meghatározója: függőség a külföldi tőkétől | 110 |
| A latin-amerikai kapitalizáció: erőtlen, korlátozott expanziójú rendszere | 112 |
| A latin-amerikai kapitalizáció: a makrogazdasági (intézményi) és mikrogazdasági tényezők inadekvát rendszere | 113 |
| A latin-amerikai gazdaság működése - gazdasági folyamatok tükrében | 114 |
| Export | 115 |
| Iparosítás | 115 |
| Beruházás | 116 |
| Felhasznált irodalom | 120 |
| Könczei György: Svédország, avagy a jóléti modellállam példája | 125 |
| Bevezetés | 125 |
| A gazdaság | 125 |
| A jóléti állam fejleményei | 131 |
| Ami változott és ami nem | 140 |
| Összefoglalás: paradigmaváltásról és egyebekről | 142 |
| Felhasznált irodalom | 144 |
| Mosolygó Zsuzsa: A francia államkapitalizmus | 147 |
| Bevezetés | 147 |
| A francia állami szektor szerepe a gazdasági rendszerben | 148 |
| Az államositási hullámok és hatásaik a francia gazdaságban | 148 |
| Privatizációs irányváltás. 1986-tól napjainkig | 154 |
| Az állami szektor | 160 |
| A francia nemzetgazdasági tervezés | 161 |
| A francia államkapitalizmus, mint modernizációs kisérlet | 167 |
| Felhasznált irodalom | 169 |
| Tálas Barna: A kínai reformszocializmus | 173 |
| Bevezető | 173 |
| A kínai reformszocializmus elméletének és gyakorlatának a kialakulása | 175 |
| Az első szakasz (1978 december - 1984 szeptember) | 176 |
| A második szakasz (1984 október - 1991 december) | 178 |
| A reformfolyamat megtorpanása 1989-ben | 180 |
| A harmadik szakasz (1992-től 2000-ig) | 181 |
| Összefoglalás | 183 |
| A kínai reformszocializmus gazdasági rendszerének intézményi alapstruktúrája | 184 |
| A párt és az állam szerepe | 184 |
| A terv és a piac szerepe | 186 |
| Egyéb, "harmadik típusú" allokációs mechanizmusok szerepe | 189 |
| A társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusai | 191 |
| A tulajdonviszonyok alakulása | 192 |
| A kínai reformszocializmus gazdasági rendszere eddigi működésének értékelése | 194 |
| A fő gazdasági-társadalmi célok hierarchiája | 194 |
| Az átmeneti gazdasági rendszer teljesítményének makrogazdasági elemzése | 197 |
| A kínai reformszocializmus gyakorlatában felmerült, megoldandó problémák | 204 |
| Felhasznált irodalom | 207 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal