| Bevezetés | 15 |
| Jogtípusok és jogcsoportok a polgári jogban | |
| A jogtípusok | 29 |
| A jogok csoportosításának dicsérete | 29 |
| A csoportosítás és módszer kezdetei, a változás | 30 |
| Schnitzer | 31 |
| A szocialista jognak juttatott hely | 33 |
| Hasonlóságok mindenfelé | 36 |
| Az eszmék szférájában | 40 |
| Gazdasági részjelenségek | 44 |
| Folyamatos és forradalmi jogfejlődés | 45 |
| Társadalmi rendszer és jogtípus | 45 |
| A jogtípusok | 47 |
| A lényegesre redukálás | 51 |
| Jogtípus és aktualitás | 53 |
| A vegyes jogtípusok kérdése | 54 |
| Ellenérvek | 55 |
| A jogtípusok kiütköznek másodlagos ismérvek mögül | 57 |
| Összefoglalás | 58 |
| A burzsoá és a szocialista jogtípus | 61 |
| Az alapelvek | 61 |
| A két jogtípus alapjai | 61 |
| Az alapelv | 62 |
| A burzsoá jogtípus | 62 |
| A burzsoá polgári jog alapelvei | 63 |
| A tulajdonjog elvi korlátlansága | 63 |
| Szerződési szabadság | 64 |
| Formális jogegyenlőség | 65 |
| Az alanyi jog elvi korlátlansága | 67 |
| A burzsoá elvek és a szocialista jogtípus | 68 |
| A szocialista polgári jog alapelvei | 69 |
| A szükségletkielégítés elve | 70 |
| A termelőeszközök társadalmi és a szükségletkielégítést szolgáló javak személyi tulajdona | 70 |
| A tervszerűség és az anyagi érdekeltség elve | 72 |
| A társadalmi és egyéni érdek összeegyeztetésének elve | 74 |
| A rendeltetésszerű joggyakorlás szabadsága, a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma | 76 |
| A szocialista együttélés és együttműködés elve | 82 |
| Az alapelvek gyakorlati jelentősége, az értelmezési alapelv | 84 |
| A közjog-magánjog problémája | 85 |
| A burzsoá és a citoyen | 85 |
| Közjog és magánjog a kapitalizmusban | 86 |
| A dichotómia hanyatlása a monopolkapitalizmusban | 87 |
| A döntő kezdeti lépés | 88 |
| Jugoszlávia | 89 |
| Az áruforma-elmélet | 90 |
| A háromfajta viszony elmélete | 91 |
| A gazdasági jog | 92 |
| Családjog | 93 |
| A "kollektíva-jogásgatok" kiteljesedése | 95 |
| Földjog | 96 |
| Összefoglalás | 97 |
| Jogcsoportok | 99 |
| A "jogcsoport" ralatív mivolta | 99 |
| A fő szempont | 100 |
| "Eredeti" és "másodlagos" jogképződés | 103 |
| A burzsoá jogcsoportok | 106 |
| Az alapséma és módosulásai | 106 |
| A burzsoá jogtípusba való átmenet alapsémája | 106 |
| Módosító tényezők | 107 |
| A burzsoá jogcsoportok magvai | 109 |
| Négy fő csoport | 109 |
| Prológus: Gomberg v. Smith (1963) | 110 |
| Válaszok és kérdések | 113 |
| Korai osztálykompromisszum | 114 |
| A recepció elmaradása | 116 |
| A common law eredeti sajátosságai | 118 |
| Külön francia jogcsoport | 131 |
| Forradalom és utána | 132 |
| Két szakasz | 134 |
| Szerencsés időpont | 137 |
| Burzsoá vonások | 138 |
| Védekezés a feudalizmussal szemben | 140 |
| Kodifikáció | 141 |
| Késleltett polgári forradalom | 141 |
| Német elmaradás | 142 |
| A recepció | 1473 |
| Alr-Abgb | 146 |
| Thibaut contra Savigny | 148 |
| Nemzeti egység | 150 |
| A bgb jellege | 153 |
| A német variáns | 156 |
| Más variánsok | 156 |
| A magyar és a görög variáns | 158 |
| A svájci és a francia kódex, előzmények | 160 |
| Requiem és sírkő | 162 |
| Jellemzés | 164 |
| Csoportosítási ismérvek | 168 |
| A korai, késleltetett és következetes forradalmak magánjoga | 166 |
| A liberálkapitalizmus és a monopolkapitalizmus magánjoga | 167 |
| Az alapséma módosulása | 168 |
| A jogcsoportok és a kereskedelmi jog | 168 |
| Expozíció | 168 |
| A specifikumok | 169 |
| Áttekintés | 170 |
| A kereskedelmi jog alapfeltétele | 172 |
| Két szakasz: összefoglalás | 174 |
| Recepció és jogcsoportok | 175 |
| Recepció és másodlagos jogkeletkezés | 175 |
| Recepciós térkép | 179 |
| Elágazás | 180 |
| Az eredeti és a recipiált jogok osztályozása | 180 |
| A recipiált jog elkötődése az "anyajogtól" | 181 |
| A recipiált jog és a recipiáló társadalom távolságának szerepe | 182 |
| A burzsoá jogcsoportok - összefoglalás | 183 |
| A burzsoá jogcsoportok | 183 |
| Szocialista jogcsoportok? | 186 |
| A probléma | 186 |
| Európa - Távol-Kelet | 187 |
| A különbségek leltára | 188 |
| A társadalmasítás foka | 188 |
| A jugoszláv társadalmi tulajdon | 189 |
| Földtulajdonjog | 192 |
| A gazdasági reformok hatása | 193 |
| Gazdasági jog | 196 |
| Okok | 197 |
| A "gépezet" és a "rendszer" modellje | 199 |
| Közös kiindulópontok | 200 |
| Vertikális szemlélet | 200 |
| A jognak a gazdasághoz rendelése | 201 |
| A gazdasági jog rendszere az NDK-ban | 202 |
| A rendszer a Szovjetunióban és Csehszlovákiában | 203 |
| A hasznos jogi absztrakciók határa | 205 |
| A jog elvékonyodása | 207 |
| Összefoglalás | 208 |
| A polgári jog - ma | |
| Adaptáció a jelenkori kapitalizmusban | 213 |
| Háttér és alapjelenségek | 213 |
| A magántulajdon túlhaladása | 213 |
| "A klasszikus magánjogi kép elsápadása" | 214 |
| Az átalakulás lényege | 215 |
| Konvergencia | 216 |
| Munkáskövetelések - "Welfare and warfare society" | 217 |
| "A szociális jog", szabadjogi iskola, bírói lazítás, "public policy" | 220 |
| "Fürsorgerplicht" | 223 |
| Bertold Brecht válasza | 224 |
| Két fokozat a gazdaság jogában | 224 |
| Összefoglalás | 225 |
| A főbb jogi elvek és intézmények adaptálása | 225 |
| A fő változások | 225 |
| A korlátozott tulajdonjog felé | 225 |
| A részjogosítványok bomlása | 229 |
| Tulajdonos és manager | 231 |
| Összefoglalás | 232 |
| Változások | 232 |
| A szerződési szabadság hanyatlása | 233 |
| Adhéziós szerződések | 235 |
| Illusztráció | 237 |
| Ellentámadás | 238 |
| Az állam hallgat, segítenek az illúziók | 241 |
| Az eredmény | 242 |
| Kollektív szerződések | 243 |
| Közigazgatási szerződések | 245 |
| Kontraktustól a státusz felé? | 245 |
| A pacta sunt servanda hanyatlása | 247 |
| A hanyatlás jelenségei | 248 |
| A "pacta sunt servanda" fennmarad | 250 |
| Csoportjogok | 251 |
| Faji megkülönbözetetés | 254 |
| A szerződési feltételek egyoldalú megszabása | 254 |
| A fejlődés áttekintése | 254 |
| Az eredeti burzsoá modell | 255 |
| Kockázat | 256 |
| Kárelosztás | 258 |
| A kártérítés mértéke | 260 |
| Összefoglalás | 261 |
| A dicsőségtől a szégyenig | 262 |
| Változások a tudományos és műszaki fejlődés jogában | 264 |
| Az alanyi jog és a joggal való visszaélés tilalma | 266 |
| Előtörténet | 267 |
| A fordulat | 272 |
| Franciaország | 273 |
| Ripert contra Josserand, két taktikas | 273 |
| Németország | 277 |
| Ausztria | 278 |
| Svájc | 278 |
| Következtetések | 278 |
| Don Quijote | 281 |
| Szemléleti következmények | 282 |
| Szemléleti változások | 282 |
| A funkcionális szemlélet | 283 |
| A jogesetre koncentráló szemlélet | 286 |
| Pragmatizmus és természetjog | 286 |
| Összefoglalás | 287 |
| Jogintézmények | 290 |
| Tulajdonjog | 290 |
| Elméleti kiindulás | 290 |
| Kívülről irányított gazdasági egységek | 291 |
| Kettős tulajdon - egységes tulajdon | 294 |
| Szocialista megoldások | 294 |
| Kettős tulajdonjog | 297 |
| Társadalmi tulajdon és árutermelés | 299 |
| A "stratégiai" döntések | 302 |
| Az új szintézis kísérlete | 304 |
| "Technikai tulajdonjog" | 305 |
| Szerződés | 306 |
| A szerződés lényege | 306 |
| Gazdasági tartalom | 307 |
| Az akarati forma | 308 |
| Állami elismerés | 309 |
| Összefoglalás | 310 |
| Szocializmus és szerződés | 310 |
| Tervszerződés | 311 |
| Szerződéskötési kötelezettség | 312 |
| A reális teljesítés elve | 313 |
| Szerződésszegés | 313 |
| Állami arbitrázs | 314 |
| Módosulások a tervkötelezettség rendszerének keretei között | 315 |
| Változások a tervkötelezettség megszűnése folytán | 316 |
| Összefoglalás | 317 |
| Felelősség | 318 |
| Négy szakasz | 318 |
| Társadalmi-gazdasági változások | 319 |
| Burzsoá jogok | 320 |
| A szocialista jogok | 325 |
| A dilemma | 331 |
| Lélekharang-megkondítók | 332 |
| Összeegyeztetők | 334 |
| A prevenció - ma | 335 |
| Casus nocet dominoM | |
| Casus necet domino? | 338 |
| Alanyi jog; joggal való visszaélés | 339 |
| Alanyi jog - tulajdonjog | 339 |
| Három szakasz | 339 |
| Funkcióhoz kötöttség - mindenütt | 340 |
| A konvergencia problémái a polgári jogban | 342 |
| A konvergencia | 342 |
| A konvergencia mibenléte | 342 |
| A konvergencia a jogban | 342 |
| Módszerek | 344 |
| A burzsoá jogok | 344 |
| A konvergencia határai | 344 |
| A konvergencia kifejlődése | 345 |
| A konvergencia ideológiája | 346 |
| A jelen megváltoztatja a múltat | 346 |
| A jelen értékelése | 348 |
| A tervezett jövő | 349 |
| Exkurzió: Sasok hattyúdala | 350 |
| Módszerek és célkitűzések | 351 |
| Általános jellemzés | 352 |
| Spontán konvergencia | 353 |
| Csendes konvergencia | 354 |
| A bíróságok szerepe: "jogösszehasonlító értelmezés" | 355 |
| Konvergencia törvényhozási úton | 356 |
| Strukturális akadályok: agency | 357 |
| Burkolt konvergencia | 358 |
| Példák | 361 |
| A konvergencia ellen ható tényezők | 362 |
| Értékelés | 362 |
| A szocialista jogok | 363 |
| Eltérő kiindulás és jelenlegi tendencia | 363 |
| Az eltérő kiindulás okai | 363 |
| Az egyöntetűség | 365 |
| Az egyöntetűség korlátai | 367 |
| Egyöntetűség és különbségek | 368 |
| A szétágazás jelensége Jugoszláviában | 369 |
| A szétágazás jelenségei | 370 |
| Differenciált egység | 372 |
| A nemzetközi gazdsági kapcsolatok joga | 373 |
| Konvergencia a két jogtípus között? | 375 |
| Előkérdés | 375 |
| Statikus és dinamikus szint | 376 |
| Tartalom és forma | 376 |
| A termelőerők hatása | 377 |
| Termelőerők-indikálta közelítés | 378 |
| Árutermelés | 379 |
| Az osztályharc közelítő hatása | 380 |
| A közelítés "visszavonása" | 381 |
| Összefoglalás | 386 |
| Ki "konvergál"? | 387 |
| A jogfejlődés útjai | |
| A jogfejlődés: aktív adaptáció | 391 |
| Az adaptáció általában | 391 |
| Aktív adaptáció | 391 |
| Az adaptációs mechanizmus | 392 |
| Mindennapos, szakaszos, korszakváltásos és forradalmi adaptáció | 394 |
| Stabilitás és rugalmasság | 396 |
| Stabilitás, rugalmasság és a változások | 397 |
| Illusztráció | 399 |
| "Természetes", "kényszeredett", "kegyeletes" és recepciós adaptáció | 400 |
| Adaptáció és megszokás | 400 |
| Adaptáció és társadalmi fejlődés | 403 |
| A jog kiépülésének szakasza | 404 |
| A forradalom szakasza | 406 |
| Az aktív adaptáció jogi technikája | 411 |
| Fenntartások | 412 |
| "A jogtételek megmanipulálása" | 413 |
| Expozíció: el jeito | 413 |
| A "rejtett technikák" | 414 |
| Értelmezés, analógia | 414 |
| A jog megkerülése | 416 |
| A "beleértelmezési technika" | 422 |
| Beleértelmezési technika a szocialista jogban | 430 |
| "Beleértelmezési technika" összefoglalás | 430 |
| A jogon kívüli eszközök | 431 |
| A "jogrendszer megmanipulálása" | 431 |
| "Írva vagyon; én azonban azt mondom nektek..." | 431 |
| Mi nem megkettőződés? | 434 |
| Pluralizmus és megkettőződés | 435 |
| Történeti áttekintés | 438 |
| Jog és igazság ellentmondása? | 438 |
| Méltányosság? | 441 |
| A "méltányos jog" - összefoglalás | 442 |
| Kétféle megoldás | 443 |
| Megkettőződési jelenségek | 444 |
| Róma | 445 |
| Anglia; equity | 446 |
| A generálklauzulák | 448 |
| A szocialista jogok | 453 |
| A jognak a perifériára szorítása | 456 |
| A jelenség lényege | 456 |
| A legális félretétel előfeltételei és eredménye | 457 |
| A legális félretétel megnyilvánulásai | 458 |
| Gentleman agreement | 460 |
| Eljárásjogi oldal | 460 |
| Az illegális félretétel: favela | 460 |
| Törvény-jog, bíró-jog és a jogfejlesztés jelenkori válsága | 463 |
| Common Law contra Kodifikált Jogok | 463 |
| A jogfejlesztés módjai | 463 |
| Bíró-jog vagy törvényjog? Fenntartások | 465 |
| A bíró-jog esetei | 467 |
| Expozíció: "use és trust" | 467 |
| Történeties történetietlenség és a fikció | 470 |
| A stabilitás és adaptáció fő módszerei a common law-ban | 471 |
| A jelenkori nehézségek | 473 |
| A hátrányok | 477 |
| Lassúság, nehézkesség | 477 |
| Véletlenszerűség, ellentmondásosság, bizonytalanság | 477 |
| Véletlenszerűség és a gazdagok privilegizálása | 480 |
| Az átfogó reform lehetetlensége. Közöny a gazdasági- társadalmi folyamatokkal szemben? | 481 |
| A változások | 483 |
| Precedensen kívüli indoklás | 483 |
| Illusztráció: a kórházi ügyek | 484 |
| Public policy | 487 |
| Stare decisis? | 487 |
| A statutory law-ra gyakorolt hatás | 488 |
| Reformtörekvések | 490 |
| Kilátások | 491 |
| A kodifikáció és alapjai | 493 |
| Kodifikáció és adaptáció | 495 |
| A bíró-joghoz való viszony három fázisa | 496 |
| Jelenkori kodifikációs nehézségek | 497 |
| Ideológia: szükségből erény | 498 |
| Zárt rendszer - nyitott rendszer | 499 |
| Bíró-jog a kódex alapján: a francia példa | 500 |
| Két német probléma | 502 |
| A bgb "feloldása" és a "rehabilitás" | 503 |
| Felelősség az alkalmazottért, az alkalmazott felelőssége | 507 |
| Becsületvédelem | 507 |
| A német probléma összefoglalása | 509 |
| A stabilitás biztosítása a bíró-jogban | 509 |
| A jogfejlesztés jelenkori válsága | 510 |
| Ítélet a Bíró-jog contra Kódex-jog (1970) ügyében | 510 |
| A jogfejlesztés technikai válsága | 511 |
| A jogfejlesztés társadalmi válsága | 512 |
| A szocialista megoldás | 513 |
| Kedvező kiindulás | 513 |
| A törvény-jog monopóliuma | 514 |
| Kódex, stabilitás, rugalmasság | 515 |
| A bírósági eszközök ("Wunderliche Gestalt") | 517 |
| Kódex és bíróság | 519 |
| Bíró-jog | 520 |
| Túl a kódexen | 527 |
| Folyamatos és szakaszos jogfejlesztés | 528 |
| Pozitivizmus? | 529 |
| Recepció és a jog modernizálása | 532 |
| Kiinduló elvek | 532 |
| A recepció | 532 |
| Okok | 532 |
| Recepció és adaptáció | 533 |
| Szelektív recepció | 535 |
| Recepció után | 536 |
| A jog modernizálása | 538 |
| Fejlődésvonalak | 539 |
| Megrekedés | 539 |
| Kialakulás és megmerevedés | 541 |
| Új megkettőződés | 542 |
| A recepció győz | 544 |
| Összefoglalás-összehasonlítás | 548 |
| A törzsi és a modern jog kettőssége | 551 |
| A felszabadulás után | 555 |
| Etiópai és Törökország | 558 |
| Következtetések | 562 |
| A modernizálás némely nehézségei | 563 |
| Egy látszólagos cáfolat: India | 564 |
| Következtetések | 567 |
| A modernizálás; eltérő célok | 567 |
| Törvényhozás és jogegység | 568 |
| Jogterületi különbségek: családjog | 568 |
| A "távolság" tényezője | 570 |
| A szokásjog problémája | 572 |
| Az ütemprobléma | 577 |
| A common law és a modernizálás | 578 |
| A burzsoá és a szocialista átalakulás | 581 |
| Az idézett művek jegyzéke | 583 |
| Jogszabályok, javaslatok mutatója | 613 |
| Bírósági határozatok mutatója | 617 |
| Tárgymutató | 619 |
Folytatás Microsoft-tal