Osszián énekei

Fülszöveg

A Képes Próza Tár megjelent kötetei:
1. TAKSONYI János: Veszedelmes dolog
a boszorkányokat megbántani és még három történet
2. BÁRÓTZI Sándor: A mostani Adeptus vagyis a szabadkőművesek valóságos titka
3. KAZINCZY Ferenc: Osszián énekei
Megjelenés előtt:
4. DUGONICS András: Szittyái történetek
5. KÓNYI János: Ártatlan mulatság avagy Florenc és Lion vitézek története
6. GAÁL György: A tiidós palóc
7. FÁY András: A különös testamentum
8. KISS Károly; A szép juhászné
Banga Ferenc
grafikusművész 1947-ben született Újpesten. Munkácsy-díjas, a Miskolci Grafikai és a Salgótarjáni Rajzbiennálé nagy díjasa, a rajzaiból készült film 1987-ben elnyerte a Hi-roshimai Animációs Világfesztivál első díját.
szemethy imre grafikusművész 1945-ben született Budapesten. Munkácsy-díjas, érdemes művész, a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíjasa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. ^
„Az a feledségbe sülyedett szegény nép, mely az egykori C a le doniának Highlandját ( hegyes... Tovább

Fülszöveg

A Képes Próza Tár megjelent kötetei:
1. TAKSONYI János: Veszedelmes dolog
a boszorkányokat megbántani és még három történet
2. BÁRÓTZI Sándor: A mostani Adeptus vagyis a szabadkőművesek valóságos titka
3. KAZINCZY Ferenc: Osszián énekei
Megjelenés előtt:
4. DUGONICS András: Szittyái történetek
5. KÓNYI János: Ártatlan mulatság avagy Florenc és Lion vitézek története
6. GAÁL György: A tiidós palóc
7. FÁY András: A különös testamentum
8. KISS Károly; A szép juhászné
Banga Ferenc
grafikusművész 1947-ben született Újpesten. Munkácsy-díjas, a Miskolci Grafikai és a Salgótarjáni Rajzbiennálé nagy díjasa, a rajzaiból készült film 1987-ben elnyerte a Hi-roshimai Animációs Világfesztivál első díját.
szemethy imre grafikusművész 1945-ben született Budapesten. Munkácsy-díjas, érdemes művész, a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíjasa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. ^
„Az a feledségbe sülyedett szegény nép, mely az egykori C a le doniának Highlandját ( hegyes Fennföldjét ) most lakja, a hajdani Bárdok énekeiket másfélezer esztendő után is a' szerént tanulgatta el ajakról ajakra, mint az Ullin, Osszián, Karil, Rynó és Malvína ide-jekben; míg Macpherson, született gael és Badenochi Iskolamester, földijeinek regéjikre figyelmessé tétetett, s amit öszve tuda szedni, papirosra tevé, angolra lefordítá, s 1761. kiereszté. Előadása nem talála hitelt, s Olvasóji az Osz-sziánénak mondott költeményeket úgy tekintették, mint a Macpherson ailajdon munkáját, de amelyet ő ártatlan játékkal egy régi Költő neve alatt kívánt közre ereszteni. Most minekutána ezen Költeményeknek régisége felől hosszasan és nagy tűzzel folyt a per, s a gael Originál ki vagyon adva, s ezek az énekek még új nyelvre fordítva is elég bizonyságot tesznek önn-magok felől: azon álmélkodhatni inkább, hogy ez eránt mint támadhatott kérdés, s a per hogyan folyhatott ily hosszú ideig."
(Részlet Kazinczy Ferenc Bevezetéséből) Vissza