Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában (dedikált példány)

Fülszöveg

Ez a könyv nem egy mindenre kiterjedő szakmai beszámoló, csupán egy elbeszélés, amely egy mérnök-tanár életútját követi nyomon gyermekkorától nyugállományba vonulásáig. Egy életutat, amely az egyetemi évektől kezdve ezer szállal kötődik a mezőgazdaság fejlődéséhez, a közvetlen termelőmunkától az ágazati irányítás, a feltételrendszerek sokszínű megteremtéséig.
A pályára senki sem irányított, magam választottam. Fél évszázad alatt megjártam a „szamárlétrát", a brigád agronómusságtól a miniszteri székig. Legfontosabb feladatnak - sokadmagammal - a fejlődés emberi tényezőjének folyamatos biztosítását tartottam szem előtt. Ez alatt a kétkezű munkástól a különböző szintű és rangú szakembereket, a társszervek agrárfelelőseit, nem utolsó sorban az ország politikusait, főleg az agrárpolitikát meghatározók megnyerését tartottuk alapvetőnek programjaink megvalósításához. Mindehhez kölcsönös bizalomra volt szükségünk. Programunkat meg kellett értetnünk az ágazat minden szereplőjével és... Tovább

Fülszöveg

Ez a könyv nem egy mindenre kiterjedő szakmai beszámoló, csupán egy elbeszélés, amely egy mérnök-tanár életútját követi nyomon gyermekkorától nyugállományba vonulásáig. Egy életutat, amely az egyetemi évektől kezdve ezer szállal kötődik a mezőgazdaság fejlődéséhez, a közvetlen termelőmunkától az ágazati irányítás, a feltételrendszerek sokszínű megteremtéséig.
A pályára senki sem irányított, magam választottam. Fél évszázad alatt megjártam a „szamárlétrát", a brigád agronómusságtól a miniszteri székig. Legfontosabb feladatnak - sokadmagammal - a fejlődés emberi tényezőjének folyamatos biztosítását tartottam szem előtt. Ez alatt a kétkezű munkástól a különböző szintű és rangú szakembereket, a társszervek agrárfelelőseit, nem utolsó sorban az ország politikusait, főleg az agrárpolitikát meghatározók megnyerését tartottuk alapvetőnek programjaink megvalósításához. Mindehhez kölcsönös bizalomra volt szükségünk. Programunkat meg kellett értetnünk az ágazat minden szereplőjével és minden külső érdekelttel újra és újra, hogy az ellenzőket is meggyőzzük.
Servan-Schreiber „A világ kihívása" című könyvében írja, hogy „amit megértünk, az már hozzánk tartozik. Hogy az agrárprogramot megértessük és elfogadtassuk - mindenekelőtt a sokat szenvedett parasztság tömegeivel -, ahhoz bizalomra, szavahihetőségre, az ígéretek és tettek egységére, az emberi érdekeltség megteremtésére volt szükség. Vissza