A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Ötezer év távolából

I. A sumir nyelvvita története., II. Sumir nyelvtan., III. Sumir-ural-altaji ősrokonság.

Szerző
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 428 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta: Dr. Varga Zsigmond egyetemi ny. r. tanár. Nyomta a "Pannonia" könyvnyomda vállalat Debrecen. Megjelent a Tiszántúli Ref. Egyházkerület sajtóbizottságának támogatásával. Dr. Bertók Lajos bizománya. Halálának századik évfordulóján (1784-1842) Kőrösi Csoma Sándor halhatatlan emlékének.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezetés.
E mű megszületésének a külső történetéhez hozzátartozik az a nevezetes esemény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban 3 éves lejárattal " A sumir kérdés története és jelen állása,... Tovább

Előszó

Bevezetés.
E mű megszületésének a külső történetéhez hozzátartozik az a nevezetes esemény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban 3 éves lejárattal " A sumir kérdés története és jelen állása, a sumir nyelvnek részletesebb ismertetésével" címen pályatételt tűzött ki megoldásra. Bár valószínű, hogy a sumir nyelv és művelődés fontosságának az ismerete ez adódó alkalom nélkül is hasonló irodalmi alkotásra serkentett volna, mégis hálásan vallom be, hogy az akadémiai ösztönzés záros határidőn belül minden képességem megfeszítésével állított munkába és így készült el alapszerkezete szerint jelen mű a kívánt időpontra és az elbírálás rendjén koszoruztatott is meg a Fáy jutalommal.
A Magyar Tudományos Akadémia a címben foglalt pályatétel kitűzésével egy halaszthatatlanul nagy és fontos kötelezettségnek tett eleget, amellyel az általános emberi előhaladás és a magyar nemzeti kultúra ügyének már régtől fogva tartozott. a világ művelt nemzeteinek tudományos Akadémiai u. i. bőven kivették részüket a sumir kérdés mindenoldalú megvitatásából, egyedül a Magyar Tudományos Akadémia volt az , amelyik a kérdés tudós taglalásából s hivatásos műveléséből nem kért és nem vett magának oly részt, amilyen méltán megillette és joggal kötelezte volna. Vissza

Tartalom

Tartalommutató
Bevezetés 3
I. Asumir nyelvvita története 9
a9 A sumir nyelv felfedezésének története.
A nyelv első elnevezései és rokonsági kapcsolatai (1850-1874.) 9
Hincks, Rawlinson, Oppert, Lenormant, Schrader és Delitzsch bizonyságtétele 9
b) Az u. n. sumir kérdés kialakulása.
Halévy hipotézise a sumir nyelv allografikus természetéről. A névkérdés alakulása. a dialektusok kérdése és a rokonsági viszonyok (1874-1880-ig.) 16
1. Halévy első elmélete a sumir nyelvről 16
2. A vita megindulása 19
3. Halévy második teóriája 23
4. Az elmélet által elindított újabb vita 26
5. A névkérdés alakulása 29
6. A nyelvjárások kérdése 31
7. Rokonítási kísérletek 32
c) A sumir kérdés vitatásának további fejleményei. Halévy követői és teóriája ellenzői. A nyelv sumir nevének végleges uralomrajutása. A dialektusok éles elkülönítése. A rokonság ügye. (1880-1898.) 33
1. Halévy követői és ellenfelei 33
2. Halévy harmadik magyarázata 38
3. St. Guyard csatlakozása és a további vita 43
4. Halévy negyedik teóriája az első rendszeres kifejtés 47
5. A negyedik elmélethez csatlakozó vita 51
6. Frd. Delitzsch Halévyhez csatlakozik. Az így kibontakozott vita az első magyar résztvevőkkel 56
7. C. F. Lehmann állásfoglalása a vitában. A visszhang 65
8. A vita érdekes fordulatai. Delitzsch ismét a sumiristák táborában 73
9. Weissbach tisztázó részesedése a vitában 78
10. A nyelvelnevezés és a dialektusok további tisztázó munkája 89
11. Rokonsági elméletek 101
d) A sumir kérdés legújabb történet. A vita eldölése. Javítási kísérletek a nyelv sumir elnevezése körül. A dialektus-kutatások újabb eredményei. A rokonság ügye. (1898-1917. Halévy haláláig.) 104
1. A vita további folyama. A magyar érdeklődés erősödése. Hivatalos köreink állásfoglalása 104
2. Ch. Fossey részvétele és álláspontjának beható kifejtése a vitában 120
3. Halévy válasza Fossey kritikájára 133
4. Az ural-altaji hipotézis felmelegítése kapcsán támadt vita 136
5. A vita továbbfolyása egyre elmélyülőbb érvekkel. J. D. Prince és Frd. Delitzsch sumirista érvelése 140
6. R. Brünnow és Halévy irodalmi vitája a sumir kérdésben 144
7. További érdekes polemiák Halévy és kortársai között 148
8. A rokonság kérdése újra előtérbe lép 150
9. Sumir és sémita elsőbbségi kérdés a vitában 153
10. Halévy antisumir rendszerének ötödik (utolsó) kifejtése és igazolása 160
11. A kritikai visszhang 179
12. A vita további menete 184
13. Halévy teljes elszigetelődése és utolsó sikertelen erőfeszítései 187
14. A név és a dialektusok kérdése 192
15. A rokonsági elméletek 196
16. A "sumir vita" végső mérlege. Halévy érdeme és tévedése 200
II. Sumir nyelvtan 207
Előszó 207
a) A sumir nép és haza 208
b) A sumir nyelvemlékek köre és kora 211
c) A nyelvemlékek feldolgozása a megfejtés (közzététel), a grammatika és a lexikon szempontjából 214
d) A sumir írásrendszer jellemzése 228
A) Hangtan 239
a)A hangzók állománya és jellemzése 239
b) A hangzók változásai 242
c) A dialektusok kérdése 249
B) Alaktan 252
a) A név 252
1. Szógyökök és névszóképzés 252
2. A név mint szubsztantivum 258
3. A névszó ragozása. A többesszám 263
Az esetek 266
- A genitivusz 266
- A dativusz 271
- Az akkuzativusz 273
- A lokativusz, ablativusz és lativusz 274
b) Viszonytjelölő szók 281
- Posztpoziciók 281
- Prepoziciók 283
c) a név mint adjektivum 287
d) az igehatározók 288
e) A névmások jellemzése és osztályozása 290
- Az önálló személyes nvmás alakjai 290
- A személyes névmások birtokos szuffixumi alakjai 291
- A mutató névmások 293
- A kérdő névmások 294
- A határozatlan névmás 295
- A vonatkozó névmás 296
- A visszaható névmás 297
f) A számnevek 298
- A tőszámnevek 299
- Sorszámnevek 302
- Sokszorozó számnevek 302
g) A kötőszó 303
h) A tagadó szócskák 305
i) A kiemelés partikulái. Erősító szócskák 307
j) Az ige 309
1. Az igegyökök általános jellemzése 309
2. Melyik igeragozás, a prepozitivusz, vagy a posztpozitivusz eredeti-e a sumirban? 314
3. A prefixumos igeragozás. A kérdés tudománytörténeti átnézete 318
4. A prefixumok állománya 329
5. A prefixumok eredete és jelentése 331
6. Az infixumok állománya, eredete és jelentése 334
7. Az igegyökpótlékok 336
8. Az igeidők és az igetöbbes 342
A cselekvés formái és moduszai 344
I. Aktivum 344
1. Indikativusz 344
- A jelen (és a jövő) idő. Prézensz-futurum 344
-Mult idő 345
2. optativusz. (Prekativusz.) 346
3. Kohortativusz 347
4. Imperativusz 348
5. Prohibitivusz 349
6. Az igenevek (Verbalnomina) 349
- Infinitivusz 349
- Participium 350
II. Medio-passzivum forma 351
1. Indikativusz 352
2. Optativusz 352
3. Participium 353
4. Infinitivusz 353
A sumir segédige 354
C) Mondattan 355
III. Sumir-ural-altaji psrokonság 357
Előszó
A) A legújabb rokonítási kísérletek: 1. Sumir-ural-altaji; 2. sumir-egyiptomi; 3. sumir-kínai; 4. sumir-tibeti; 5. sumir-kaukázusi; 6. sumir-indogermán 358
B) A sumir nyelv az ural-altaji nyelvcsalád egyik önálló ága 370
a) A nyelv bizonyságtétele 370
- Hangtani bizonyságok 371
- Az alaktan egyezései 376
- Mondattani egyezések 396
- Összehasonlító szójegyzék 397
C) A vallástörténet bizonyságtétele a sumir-ural-altaji nyelvrokonság mellett 404
1. Primitiv vallási képzetek 404
2. A magasabbrendű vallásos fejlődés egyező képzetei 410
Névmutató 423
Tartalommutató 425-428

Dr. Varga Zsigmond

Dr. Varga Zsigmond műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Varga Zsigmond könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem