828.239

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Didaktika I.

A műveltség, művelődés és oktatás elmélete/A művelődésügy történeti tipusai

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Kath. Középiskolai Tanáregyesület
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 364 oldal
Sorozatcím: Pedagógiai Könyvtár
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A szerző arcképével illusztrálva. A negyedik kiadás után fordította Dr. Schütz József. Nyomatta: Stephaneum Nyomda R. T., Budapesten.

Előszó

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA

A magyar pedagógia minden munkása csak hálával adózhat a Katholikus Középiskolai Tanáregyesületnek, amiért lehetővé teszi Willmann Didaktikájának magyar nyelven való... Tovább

Tartalom

Dr. Schütz J.: A fordító előszava ..................................................................5
Willmann élete és didaktikája......... ................ ...... ... 8
A szerző előszava a negyedik kiadáshoz......... ......... ......... ... 25
BEVEZETÉS.
I. 1. A társadalom és a szerves test közti hasonlóság ....................................31
2. ennek a hasonlóságnak kiterjesztése a társadalom megújulására ... 33
3. A társadalom megújulásának aktusai: szaporodás, átöröklés és fölnövelés ....................................... ............35
4. A fiatalok spontán asszimilációja ......................................................37
Örökbehagyás ........................ . ..............................39
5. Tanítás és fegyelmezés ...... ...................................................39
6. Ezeknek a tevékenységeknek szétágazása a társadalmi tevékenységek
egészében...............................................................................40
7. összekapcsolódásuk a nevelésügyben .................. ............43
8. A nevelésügy fogalma............................................................................45
9. A művelődésügy...... ............................ ...........46
10. A nevelésügy és művelődésügy összehasonlítása ....................................47
II. 1. Milyen kilátásokkal foghatunk a pedagógia és didaktika tudományos
kialakításába ? ... ....................................................................49
2. Körük kitágítása a kollektív jelenségekre ..........................................51
előkészítve a régiek pedagógiájától......................................................51
a XVII. század didaktikájától............................................................52
3. és az újabb államtudománytól, különösen Stein L. alkotmánytanától... 54
4. Locke, Rousseau és Herbart individualisztikus fölfogásának méltatása... 56
5. E fölfogás bírálata...................................... ... 59
6. A problémának minden szellemi tudományban visszatérő kettőssége
Platon és Herbart nézete erről a kettősségről ................ ... 61
7. A nevelés- és művelődéselmélet kitágításának támaszpontjai ............62
viszonyuk a néplélektanhoz..................................................................63
8. a morálstatisztikához és a társadalomtudományhoz..............................65
A társadalom és szervezet között vont párhuzamnak megszűkítése... 66
III. 1. A nevelés és művelődés történeti fölfogása............ ..................70
amellyel szembenáll a reformtörekvés.................. 70
2. Ellenmondások Pestalozzinál és Herbartnál............. ............72
Az idevonatkozó kérdések tisztázása ............ ........................73
3. A történeti kutatások haszna a pedagógiára... ....................................74
A nevelés- és művelődéstan története ................ ............75
A nevelés- és művelődésügy története...............................75
4. retrospektív .......................... ....................................76
és összehasonlító-általánosító tárgyalásuk..................................77
5. A történeti és filozófiai fölfogás összekapcsolásának minden szellemi
tudományban visszatérő föladata......................................................79
Trendelenburgnak erre vonatkozó fölfogása. A történeti és a normatív jelleg összeegyeztethetősége ......... ... .............79
Elméleti és gyakorlati pedagógia......................................................81
6. A nevelés viszonya a történethez............................................................82
A nevelés mint a történeti mozgás hajtóereje............................83
7. A történet része a nevelésben ............. ..............................84
A faji és az egyéni fejlődés közti párhuzam méltatása ..................85
IV. 1. A pedagógia és didaktika egymáshoz való viszonya ..............................86
A régi didaktikusok és állambölcselők ............ ..................86
. 2. Herbart .......................................... ............87
3. Schleiermacher szerint ................................. ... 89
4. A nevelés- és művelődésügy szétválasztása és egymásmellérendelése leíró
történeti................................................................................................91
valamint filozófiai tárgyalásuknál......................................................92
5. A didaktika viszonya a szaktudományokhoz ..........................................93
A didaktika általános jellegéből folyó nehézségek... ...... ............94
6. Ezeknek a nehézségeknek szaktudományokhoz való utalásukkal történő
megoldása megengedhetetlen ..................... ..................95
Az általános didaktika ellen táplált előitéletek helyreigazítása ... 96
7. A didaktika általános természete.......... ..................98
összehasonlítva más tudományokéval... ... ..........................100
8. Munkánk tervezete....................................... ......101
ELSŐ RÉSZ.
A művelődésügy történeti típusai,
I.. A műveltség viszonya a kulturához, a civilizációhoz és az erkölcsökhöz.
1. §. 1. Civilizáció - kultura ............... ...... ............... 104
2. Az erkölcsök és a műveltség .............................. 105
2. §. 1. A műveltség függése a kulturától ........................... 106
2. A kulturális fejlődés eredetétől és milyenségétől függő különbségek..107
3. A műveltség függése a civilizációtól.................. ................109
4. és az erkölcsiségtől .................. ............... ... 110
Műveltség és bölcseség ... .................................................................110
1. §. A műveltség és a kulturfokok. A kultura nélküli népek műveltsége.... 111
2. Az irás fölfedezése mint fordulópont ........................ 112
3. Arra a kérdésre, hogy a keleti kulturnépeknek tulajdoníthatunk-e
műveltséget, igennel kell felelnünk ........................ 113
II. A keleti műveltség.
1. §. Az indusok. A Védák ............ ........................ 116
2. A Véda-tanulmányok.................................... 117
Nyelvtan, nyelvművészet.............................118
3. Matematika ...... ... ... ... .................. 119
4. A brahmanok tanító eljárása ........................120
Elemi oktatás.......... ..................... ......121
5. A műveltség értékének mérővesszeje ......... ...............121
6. §. Az egiptomiak. 1. A Thoth-könyvek ............... ............123
Thothnak a közös életre vonatkozó adományai............123
Írás................... 124
3. Matematika...... ... ...................................125
Zene, testápolás ............................ ......126
4. A templomi iskolaügy ...... ....... ............ 126
Az ó-egiptomi műveltség jelleme ............... ............127
6. §. Az ékirást használó népek. 1. A szemita uralkodó népek másodlagos műveltsége .................. .....................................................128
A kaldeusok tanulmányai.............................. ... 129
2. A perzsa műveltség....................................... 130
7. §. A zsidók. 1. Különleges állásuk............................................................131
A tan mindenütt-jelenvalósága és méltósága ....................................132
2. A tanügy kezdetei a régebbi korban ... .........................................132
Az írástudók tudománya ..................... ......... ... 132
A fogság következményei.................. ... ............133
3. A héber nyelvi oktatás................................. ... 133
A zsidók jelentősége a későbbi korokra nézve....................................134
Az ó-zsidó műveltség maradványai......... ... ..........................135
8. §. A kínaiak. 1. A kánoni iratok és tudományok ....................................135
2. A magasabb tanulmányok .................. ...............136
Az elemi oktatás ............... ...... ...... ...... ... 137
Enciklopédiák és újságok .................. ... ..................137
3. Az állam gondoskodása a művelődésről ............138
A vizsga-rendszer ..................... ....................................139
A műveltségről vallott fölfogásuk......................................................139
A kínai művelődésügy bírálatához ......................................................139
III. A görög műveltség és művelődés.
9. §. A görög műveltség tartalma. 1. A görög jellem a keleti jellem ellentéte... 141
de attól függő viszonyban van ............................................................141
A görög művelődés hieratikus kezdete ............... ............142
2. Homeros kánoni jelentősége............... ....................................143
3. A múzsai műveltség ...... ............ ...... .... 144
ennek nyelvi-irodalmi és zenei oldala ................................................145
Összekapcsolása a gimnasztikával......................................................145
Az iskola és az élet kölcsönhatása ......................................................146
4. A filozófia............ ................... ......... 146
állásfoglalása Homérosszal szemben.................. ..................147
5. Pythagoras ... ..............................................................................147
és Platón tanulmánytervei ..................... ........................148
6. A filozófia hatása az általános műveltségre ......... ..................149
A szofisták ..........................................................................................150
Sokrates ............ ... ........................... 151
Isokrates ................................. .......................151
7. A múzsai és a tudományos elemeknek az enciklikus műveltséggel
való összefoglalása..............................................................................151
ennek tanulmányi köre ........................ ..................152
továbbfejlesztése olvasással, filológiai és matematikai tanulmányokkal... 154
8. és befejezése a filozófiával ............ ..............................154
Négyes tagolódás ............................ 156
A műveltség tartalmának szerkezete általában....................................156
10. §. A görög műveltség és művelődés ethosza. 1. Különbségek a törzsek és
szellemi irányok szerint ......... ................................................156
A műveltségszerzés és hivatásra való előkészület megkülönböztetése 157
2. A műveltség mint dísz ........................................................................158
mint a személyiség eleme...... .................... ... ... 158
Szabad műveltségszerzés........................................................................159
A műveltség sokoldalúsága és ennek veszélyei ...... ..................159
3. Erkölcsi, vallási, társadalom-erkölcsi vonatkozáspontok........................160
4. A műveltség elmélete.............................. ............161
Didaktikai irodalom..............................................................................162
11. §. A görög művelődésügy. 1. Az elemi iskolák..........................................162
Állami 'gondoskodás.............................. ..................163
A gimnáziumok ..............................................................................163
2. A filozófus-iskolák ...... ........................................164
A grammatikai és retorikai iskolák ................................................164
A hivatásra való előkészítés................................................................165
3. Az alexandrinus korszak tudományos intézetei ..............................165
IV. A rómaiak művelődése.
12. §. A műveltség tartalma a rómaiaknál 1. A római műveltség hieratikus
eleme................................................................................................168
A görögökhöz való viszonyuk............................................................168
A görög nyelvtanulás ........................................................................169
2. Az anyanyelv ápolása........................................................................169
A grammatika és retorika jelentősége ................................................170
3. Kísérletek tanítási anyag összeállítására ..........................................171
A színház, szónoklat, recitáció mint a műveltség forrásai ..................172
4. A tudásra érdemes dolgok foglalata Catonál ....................................173
A matematikai elem helyzete ............................................................173
Varró tanulmány rendszere ............................................................174
Retorikai és gyakorlati matematizálás ................................................174
5. Az enciklopédikus és előkészítő irodalom..........................................174
6. A filozófia ... ....................................... ......176
A műveltség tartalmának strukturája általában ..............................177
13. §. A római műveltség ethosza. 1. A szónoki művészet és jogismeret mint
főcélok................................................................................................178
Az iskola és az élet viszonya............................................................179
2. Eloquentia és eruditio ............... ..........................................179
A sokoldalúságra való törekvés ............... ... ..................180
3. Erkölcsi célok hangsúlyozása ... ..... ..........................................181
A római műveltség kozmopolita jellege .................. ... 181
14. §. A római iskolaügy. 1. Az ó-római oktatás................................................183
A hatóságok állásfoglalásával szemben ..........................................183
2. A grammatikus........................................................................184
és a rétor iskolája ........................................................................185
3. Az iskolák elterjedése ...... ............................................................185
A császárok intézkedései a nyilvános oktatás szervezése körül .......186
V. A keresztény műveltség római talajon.
15. §. A műveltség keresztény vonatkozáspontjai. 1. A kereszténység hatása a
művelő munkára ... ............... .....................189
A vallási elem..........................................
2. A szabad és nem-szabad művészetek közti ellentét enyhítése ..........191
A szellemben való élet és szellemi élet ................ ............191
Az esztetikai momentum ........................... ............192
3. A teljességre való törekvés ... .................193
A tanítás anyagának tárgyisága............................................................194
A dicsvágynak, mint a művelő munka indítékának háttérbeszorítása.... 195
16. §. Az ókeresztény műveltség tartalma. 1. Az antik műveltségtartalom asszimilálásának nehézsége .............................. ......195
A nyelv és a rajta alapuló műveltségdiszciplinák krisztianizálása..... 196
2. A matematikai tudományok..................................................................196
a filológia..........................................................................................197
a történettudomány............... ................................................197
3. és a filozófia keresztény szellemmel való átitatása ........................198
4. Az egyházatyák állásfoglalása a művelődés kérdéseivel szemben ... 199
A görög egyházatyák........................ .......................200
5. Vazul és nazianzi Gergely ..................................................................200
6. A latin egyházatyák ........................................................................202
7. Ágoston «Keresztény tanításának» tanulmányrendszere............ 204
8. Az antik tanításanyag végleges megrostálása.................. 205
17. §. Az őskeresztény iskolaügy. 1. A kisdedoktatás és az elemi oktatás...... 207
2. A felsőbb oktatás....................................... 209
3. A theológiai tanintézetek ........................... ...... 209
A bencés iskolák...... .................................. 210
4. Az ókeresztény iskolaügy jellemzése................. ......... 211
VI. A középkor műveltsége.
18. §. A középkori művelődésügy. 1. A középkor, mint a modern népek kezdőkora 212
2. Az ókeresztény tanügy továbbfejlődése: a bencés iskolaügy ............213
3. a későbbi rendek és kongregációk tanító tevékenysége ..................215
4. a püspöki tanintézetek........................................................................217
a plébániaiskolák..............................................................................217
5. A laikus iskolák. A középkor eredeti alkotásai: lovagi művelődésügy.... 218
6. a céhek tanügye....................................................................................221
a városi iskolák ..............................................................................223
7. az egyetemek .............................. ......................223
8. a kollégiumok....................................................................................225
19. §. A középkori műveltség tartalma. 1. A hét szabadművészet ..................228
A quadrivium....................................................................................229
2. A trivium a skolasztikusok előtti korszakban ....................................231
A dialektika a skolasztikus korszakban ..........................................232
A humanisztikus ellenáramlat ............................................................233
3. A dialektika jellege ........................................................................233
A történelem ....................................................................................234
4. A természettudományok ............................................................235
5. Az enciklopedikusok: Rhabanus..............................236
Herrad .................................... ..................237
Hugó ...................238
6. Vincentius..................239
Brunetto, Dante.............239
7. Logikai grammatika .........240
A görög nyelv ............ 241
A zsidó nyelv...............241
8. Az arab nyelv ............243
A mohamedán művelődésügy ...244
viszonya a keresztényhez ... .245
9. A középkori műveltség nemzeti elemei ..........................................246
20. §. A középkori műveltség ethosza. A keresztény tökéletesség mint főcél....247
A művelő munka Isten szolgálatában ................................................248
A szellem összeszedettsége ............ ....................................248
Az oktatás tekintélyek ........................................................................249
és másodkézből való források uralma alatt áll ..............................249
Aquinói szent Tamás az öntevékenységről..........................................250
2. A tanító és a tanuló egymáshoz való viszonya ........................250
A tanulás fáradságos volta...... ............... ............251
emellett azonban derült, vidám iskolai élet ....................................251
3. A lovagi műveltség jellemzése; a göröggel való rokonsága..................251
keresztény alapvonása........................................................................252
A középkor hiányai.................. .................. 252
VII. A reneszánsz.
21. §. A reneszánsz-kori műveltség általában. 1. A középkor fölfogása az ókorról
és az új fölfogás ...... ............ ................. 254
Humanizmus........................... . ...... ............255
Reneszánsz...................................... ............255
2. A római műveltség mint példakép......................................................256
3. A humanizmus kozmopolita vonása......................................................258
A hírvágy..........................................................................................259
A virtuozitás ....................................... 260
4. Az új elv viszonya a kereszténységhez ..........................................260
5. a protestantizmushoz ....................................262
6. a katholicizmushoz ............ ........................262
Aggodalmak a régiek paganizmusa miatt .................. 263
22. §. A reneszánsz-kori műveltség tartalma. 1. A filológia ........................264
A latin ... ..................... ......... ............ 264
2. A görög ... ...................................................................................266
A héber..............................................................267
3. A trivium ... .... ..............................................................................268
Ramus logikai reformja....................................268
A quadrivium....................................... 269
A filozófia ......... ......... ....................................................269
4. Az enciklopédiák.............................. ...... 270
Morhof................................................................................................271
Freigius .............................................271
Comenius ....................................... ......272
Becher... ............ .................... ...... ............273
5. Verbalizmus és realizmus .............................274
A Raumer-féle elnevezés helyesbítése.................. ......274
6. A modern műveltségelemek........................... 275
Az anyanyelv.................. ..............................................275
A világfias műveltség ........................... ......277
A régiek felsőbbségében való kételkedés föltámadása...... 277
23. §, A reneszánsz-kori tanító intézetek. 1. A humanista körök és az akadémia
2. A.klasszikus tanulmányok bevonulása az egyetemekre ......279
a magánnevelésbe ............................ 279
az iskolai oktatásba ........................... ............279
3. Protestáns iskolaügy..................................................................280
Katholikus iskolaügy........................ ......280
4. Az iskolafajok ....................................................................................281
5. Az állam befolyása a művelődésügyre................................................284
24. §. A reneszánsz az egyes népeknél. 1. Az olasz humanizmus mint nemzeti
életelem........................ ... ... ... .............................285
2. A francia humanizmus és hatása a francia jellemre ........................288
3. Az angol humanizmus és az antik és angol nevelés közti hasonlóság.. 289
4. A német humanizmus és utóhatásai......................................................290
VIII. A felvilágosodás.
25. §. A fölvilágosodás jellemzése. 1. A fölvilágosodás mint uralkodó elem
általában ............ ... .....................................................292
2. A XVIII. századi fölvilágosodás mint uralkodó elv ........................293
Állásfoglalása a vallással........................................................................294
a társadalommal ..............................................................................295
és a történettel szemben.............................. ...... 295
A fölvilágosodás individualizmusa és intellektualizmusa..................295
3. Az angol, a francia, a német fölvilágosodás..................... 296
A fölvilágosodás tendenciájának viszonya a művelődésügyhöz...... 297
26. §. A fölvilágosodás-korabeli műveltség tartalma. 1. A fölvilágosodás mint
formális elv............................................. 297
Állásfoglalása a műveltséganyagokkal szemben: a theológiai elemmel... 298
2. a klasszikus elemmel szemben; az ókorral való rokonság......... 299
az ókor elleni polémia .............................. 299
A klasszikus tanulmányok megmaradnak ............ ... ... 301
és új erőre kapnak a német klasszicizmus révén............... 301
3. A XVIII. század enciklopédikus tendenciája: polimathia az ókori tanulmányok alapján: Gesner................................. 302
Kritikai polihisztória: Bayle .......................... 302
Az Encyclopédie....................................................................................303
A népszerű enciklopedizmus ............................................................304
Az Elemi mű ................................. ..................304
4. A tudomány nemzetivé és népszerűvé tétele ....................................305
A filozófia .............................. ... ... .....306
5. A történeti és államtudományok............ ....................306
6. a széptudományok ..............................................................................308
és a természettudományok nemzetivé és népszerűvé tétele ............309
27. §. A XVIII. századbeli iskolareform. Anglia passzív magatartása ... ............309
2. A társaság és az iskola Franciaországban..........................................310
Holland, La Chalotais, Mirabeau ........................ 311
3. Talleyrand, Condorcet, Lepelletier reformtervezetei ......... 312
A Napoleon-féle Université ..................................................................313
4. A román és szláv államok reformkísérletei ....................................314
5. A németországi iskolareform tényezői. A filantrópinizmus..................315
6. A kormányoktól végbevitt iskolareformok..........................................316
A pietizmus és a porosz reform ........................ 317
Az osztrák reform.......................................318
7. A kis államok .................. ...............319
A népiskola ....................................................................................320
A gazdasági művelődésügy.................................320
Az egyetemek......... ..............................321
IX. A modern műveltség.
28. §. A modern műveltség jellemzése. 1. A jelen művelő munka, mint a XVIII.
századbeli művelő munka folytatása...... .................................322
2. Történeti, nemzeti és keresztény elemek újjászületése ..................323
Az üres kozmopolitizmus ..................... ............324
3. és politizmus legyűrése ......... ......... ... ... ... ............326
A művelő munka történeti fölfogása ... ..........................................326
4. A modern eklekticizmus ..............................................................328
Az általános és szakműveltség közötti fonák viszony ........................329
A modern műveltség mint kompromisszum ....................................330
A mechanisztikus fölfogás uralma .............................................330
29. §. A modern műveltség tartalma. 1. A filológia modern fölfogása ............331
Az oktatásra ebből folyó következmények .........332
2. A görög előtérbenyomulása ... ............ 333
A modern filológia ....................................334
Az összehasonlító nyelvtudomány..................... ............334
A modern műveltség hiányai a nyelvművészet tekintetében .. 334
5. Az újabb filozófia...... .......... ...... ..................335
közvetett hatásai a művelődésre ... ........... 335
Filozófiai tanításanyag hiánya............... ... ......... 336
4. A theológia...... ............................................................................337
A theológiai pedagógia........................................................................338
5. A történeti tudományok......... ... ... ......... ... ..................339
A földrajz.. ............... ...............................................339
6. A természettudományok..................... ...... ..................340
A matematika............ ......... ....... ... .................341
A modern tanításterv polimathiai jelleme ............... ............342
A polimathiai művelő eszközök ..................... ............342
30. §. A modern oktatásügy. 1. A népiskolarendszer................. 342
A népoktatás és tanítóképzés nehézsége .............. ......344
2. A gimnázium és föladatai .............................. 345
Az angol latin iskola .................. ......346
Katholikus gimnáziumok ... ............... ......... ............347
A porosz gimnáziumügy ............... ... ............ 347
3. A bajor, az osztrák gimnázium...........................348
A francia szekundér-oktatás ......... ....................350
4. A reáliskola............... ......................................350
Szakiskola, leányiskola ... ..............................351
5. A főiskolaügy ............ ... ... ... .................. 352
Az egyetem .....................................................................353
6. A modern művelődésügy fény- és árnyoldalai ..................353

Otto Willmann

Otto Willmann műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Otto Willmann könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem