Didaktika II.

Tartalom

MÁSODIK RÉSZ.
A művelődés céljai.
I. A művelő munka teleológiai elemzése.
31. §. Az ösztönszerű motívumok. 1. Tudatos és tudattalan motívumok 3
A tanulás, megismerés, utánalkotás ösztöne 4
ennek nyilvánulásai a gyermeknél 4
2. A művelődés ösztönének sajátos természete. Goethe és
W. Humboldt fölfogása 5
A spontán művelődési törekvés 6
3. A tanítás ösztönszerű motívumai 7
32. §. A közvetett érdeklődés és fajai. 1. A birtoklás vágya és a becs-
vágy, mint a műveltszégszerzés indítékai 9
az ókorban 9
a középkorban és újkorban 10
2. A közvetett érdekek viszonylagos jogosultsága 11
Fontosságuk a művelődésügy szervezésében 12
3. Az utánzás és a hasonulás vágya, 13
mint a divatos műveltség forrása és mint a komoly tanulás
egyik hajtóereje 13
33. §. A tulajdonképpeni művelődésvágy. 1. A tanulásnak és a gyakorlásnak a személyiségre való vonatkoztatása a természeti embernél, a görögöknél 14
A művelődésvágy viszonya a művészetekhez, a nyelvhez, a tudományhoz, az 2. A gyakorlati és a művelődési tendencia közti ellentét 16
Az iskola és az élet közti ellentét 16
A humanizmus és a formális képzés elve 17
34. §. Az erkölcsi motívumok. 1. Az erkölcsi és esztétikai tendencia
összefonódottsága 17 .
Bizonyítékok a Kelet művelődésügyéből és 18
az ókori szerzőkből 18
2. A pedagógiai nézetek különbözése és egyezése 19
3. A társadalmi-erkölcsi indítékok 21
értékelésük a történelem különböző szakaiban 21
35. §. A művelő munka transzcendens oldala. 1. Nyilvánulása az antik és a keresztény világban 23
2. A modern ember öntudatában való háttérbeszorulása 23
maradandó fontossága 24
3. A művelődési motívumok sematikus átnézete 24
II. A művelődés és oktatás céljainak értékelése.
36. §. Az erkölcsi elv mint mértékadó. 1. Az erkölcsi elv mint az ösztön-
szerű motívumok és az esztétikai tendencia helyesbítője 26
A szépszellemiség és a virtuozitás mint az utóbbi elfajulásai 27
Az igazság és a szépség fegyelmező ereje 28
2. A közvetett érdekek szabályozása erkölcsi célok kitűzésével 28
A becsvágy elnyomása 29
37. §. A társadalmi-erkölcsi elv. 1. Helyreigazítja a társadalmi-önző tendenciát 31
elsimítja az iskola és élet közti ellentétet 31
2. Helyreigazítja a hivatás fogalmát 32
3. A transzcendens vágy 33
mint az idealizmus forrása 33
viszonya az alkotás termékenységéhez 34
4. A művelődési motívumok megerősítése és szabályozása a vallásos fölfogással 34
III. A műveltségeszmények.
38. §. A műveltségeszmények föltételei. 1. A művelődési célok összefoglalása a tudatban 36
Művelődési tendenciák és műveltségeszmények 36
2. Az utóbbiak föltételei 37
A személyi és a tárgyi
3. a művelődést szolgáló intézmények és 38
a művelődés történetének befolyása a műveltségeszmény kialakulására 38
39. §. Egy műveltségeszmény fővonásai. 1. Az intellektuális oldal 39
Eleven tudás 39
Sokoldalúság összegyüjtöttséggel, korműveltség állandó elemekkel párosulva 40
Felvilágosultság és kozmopolitizmus 40
Goethe 40
2. A külvilág befogadása és a benső kivetítése 40
A nyelv fölötti uralkodás 41
A középút a dilettantizmus és a hivatásszerű művészi foglalkozás között 41
3. A műveltség az életben 42
összhangja az egyéni tehetségekkel és a hivatással 42
4. Erkölcsi feltételek 43
5. A vallásos érzület mint alap 44
A valláserkölcsi érzület helyettesítheti a műveltséget 45
IV. A műveltség és művelődés szubjektív és objektív tényezője.
40. §. A materiális és a formális elv. 1. A materiális és a formális fölfogás a művelődés céljaiban anyagában és irányaiban
2. A művelő eszközök
A művelő eszközök szerves jellege
3. Gyakorlat és elmélet
A didaktikai materializmus és formalizmus
4. A viszony helyes beállítása
Az oktatás három maximája
5. A klasszikus, a matematikai és a zenei oktatás köréből vett példák 52
41. §. A művelő munka az egyén szempontjából. 1. A művelő munka és a szubjektum közötti viszony megállapításának fontossága 53
A lelki tehetségek sémájának fölhasználása 54
Herbart fölfogása és vezető fogalmai 54
2. Szellem és érzelemvilág vagy gondolatkör és érdeklődési kör mint a lelki jelenségek legmagasabb osztályfogalmai 55
A művelődés és művelés az egész emberre irányul 56
3. A vegetatív és a motorikus funkciók mint az ügyességek alapjai ; a poietikus ölöm 56
Az érzéki funkciók 57
A gondolatkör érzéki anyaga és ennek földolgozása 57
4. A gondolkozás és a gondolkozó megismerés 58
Értelem és megértés 59
5. Az esz 59
6. A vágyak 60
Az érzelmek 61
HARMADIK RÉSZ.
A műveltség tartalma.
I. A műveltség tartalmának elemzése.
42. §. Bevezetés és fölosztás. 1. Alapvető és járulékos műveltségtárgyak 63
Az iskolai tudományok csoportja : filológia 64
Matematika 64
2. Theológia és filozófia 65
3. A polimathia területe : történelem, földrajz, természettudományok, szűkebb értelemben vett polimathiai ismeret
Az ügyességek : zene, gimnasztika, rajzolás, kézimunka 66
43. §. A műveltség tartalmának rendszere. 1. A keleti rendszerek 67
A görög rendszer 67
A hét szabad művészet 67
2. Lettres — sciences ; liberal — permanent — progressive studies 68
A humanisztikus és reális szakokra való fölosztás helyesbítése 68
Erkölcsi — fizikai, materiális — formális tárgyak Comeniusnál, Herbartnál, Zillernél 69
3. A műveltség tartalmának sematikus átnézete 69
44. §. A rendszer alakulása az oktatásban. 1. Hely és idő szerint különböző
2. Uralkodó tanítási tárgyak és célok köré való tömörülés 71
II. A műveltség filológiai eleme.
45. §. A filológiai tanítási anyag. 1. A filológiai tanítási anyag megrögzítése az írással ; fölosztása : irodalom, nyelvművészet, nvelvészet 73
2. Az irodalom, nyelvművészet és nyelvészet egymáshoz való
viszonya a művelődés történetének különböző szakaiban ; tájékoztató '4
Otto Willmann : Didaktika.
46. §. Az írás. 1. Diodorus és Cassiodorius nyilatkozatai az írás fontosságáról
2. Az írás elsajátításának hatása az értelem kiképzésére
Az írástanulás esztétikai és erkölcsi hatása
Az írás mint szolgáló természetű ügyesség
47. §. A nyelvészet. 1. Mint a nyelvi művek kulcsa és útmutatás
2. A két feladat összekapcsolása
3. A technikai, a tisztán elméleti és az exegetikai nyelvtan méltatása
4. A nyelvi tanulmányok formális művelő értéke
A nyelvtudat átformálása
5. az anyanyelv nyelvtani feldolgozásával.
idegen nyelvek gyakorlati elsajátításával és
6. idegen nyelvek nyelvtanának tanulmányozásával
7. A nyelvészet mint tárgyi ismeretek forrása
Minden nyelvben külön világnézet tükröződik
8. Az idegen szavak, mint bizonyíték
9. Nyelvi és tárgyi érdeklődés
A szófilológia egyoldalúsága
48. §. A nyelvművészet. 1. A szó mint hatalmi eszköz
A nyelvművészet mint dísz
2. Az antik-humanista és a modern fölfogás közti ellentét
3. A nyelvművészet mint a nyelv objektív gondolattartalmának földolgozásában és gondolataink kifejezésében való gyakorlás
A nyelvművészet mint a nyelvi termékek megértésének kulcsa.
49. §. A szépirodalom. 1. Idealizmusra, humanitásra és
2. hazafiságra nevel
Ismerettartalma : történeti és polimathiai ismeretek forrása
3. A szépirodalom mint tanítási anyag és mint a művelt és művelő társalgás tárgya
4. Az irodalmi tanulmányok segédeszközei művelő értékük és helytelen használatuk
50. §. A régi nyelvek. A régi nyelvek mint a megértés művészetének, mint az általánosítás és specializálás gyakorlásának anyaga, adalékuk a nyelvtudat átformálásához
2. A régiek klasszicitása
A régi szerzők mint élettapasztalatok és tárgyi ismeretek forrása
3. A régi nyelvek jelentősége a műveltség filológiai elemére általában
4. Tudományosságunk függése a régiektől
5. Az ókori remekművek elveszíthetetlen tanítási értékek, amelyek biztosítják a művelő munka folytonosságát,
szorosan össze vannak forrva a keresztény tanítási anyaggal
6. Összekötő kapcsot alkotnak az egyes nemzetek között, sőt nemzetiségüknek is támaszai
A latin és a görög helyzete különbözik egymástól
51. §. Modern idegen nyelvek. 1. Elsajátításuk a népek szellemi érintkezése miatt a művelt embernek föltétlenül szükséges
A modern irodalmak összehasonlítása a klasszikus irodalmakkal 106
2. Az újabb nyelvek nyelvészeti jelentősége 106
Fegyelmezik a fület és a nyelvet 107
Az iskolai oktatás hiányai ebben a tekintetben 107
A gyermekek idegen nyelveken való gajdolásának káros következményei 107
52. §. Az anyanyelv. 1. Idegen és hazai elemek a műveltségben általában 107
Csak az anyanyelv adhat igaz érzéket a költészet iránt 107
A népköltészet, különösen a középkori keresztény népköltészet 108
2. A hazai műköltészet 108
Az anyanyelv a nyelvanya 109
3. Az alaktan történeti megokolása 109
Szótani magyarázatok 109
A fonetika értéke 110
III. A műveltség többi alapvető eleme.
53. §. A matematika. 1. Szám és nyelv a pythagoreusoknál
A matematika tartalmi adaléka a műveltséghez
A tiszta tudományokhoz való viszonya
2. Föltételnélkülisége folytán különösen alkalmas az ifjúság
A matematikai tételek kombinálhatósága,
ami egyúttal a képzeletet és az értelmet is fejleszti
3. A matematika mint a feladatok tudománya
A matematika rendszeres szerkezete, amelyet hálóhoz, vagy
emeletes épülethez hasonlíthatunk
4. Az indusok a matematikáról
Propedeutikus jelentősége,
5. különösen a filozófiával szemben
Platón és Kant fölfogása
6. A matematika káros hatásai
Művelő tartalmát ki kell egészíteni
54. §. A filozófia. 1. Viszonya a spekulatív érdeklődéshez
Az élet magyarázására vezet és életfölfogást meg világnézetet ad
2. Ez a három mozzanat a görög filozófiában
3. A filozófia viszonya az iskolai tudományokhoz
4. Az aristotelesi filozófia elemei mint tanítási anyag
Az aristotelesi filozófia propedeutikus jellege
55. §. A theológia. 1. Közvetlen viszonya a művelődés valláserkölcs végcélj aihoz
A katekizmus jelentősége
2. A bibliai történet fontossága
3. A theológiai művelő oktatás
A kereszténység történeti megértése
Az egyház mint a történelem legnagyszerűbb tárgya
Az egyházat csak eszmei céljából lehet teljesen megérteni más tudományokéval
azért dogmatikai-erkölcsi oktatásra van szükség
4. A theológia helyzete a tudományok egészében
A liturgiái elem
IV. A műveltség járulékos elemei.
56. §. A történelem. 1. Az alapvető tudományok történeti elemeinek
összegyűjtése és rendezése a történeti oktatás főfeladata 131
A történelem tágítja a látókört és részvétet kelt 131
A történelem és a költészet 131
2. Az erkölcsi és a vallási történeti fölfogás 132
3. Történelmi ismeretek és politika 133
A történelem fölvilágosító hatása 133
A történeti érzék és ennek ellentéte 134
Az összehasonlító történeti vizsgálódás 134
4. Politikai és művelődéstörténet 134
A történelem nem iskolai tudomány 135
57. §. A földrajz. 1. A földrajz és a történelem 136
A szemléleti és a tanító elem összekapcsolása 136
2. Szülőföld és idegen országok 137
A világ és a szülőföld ismertetése 137
A fizikai földrajz 138
3. A csillagászat 138
A földrajz helyzete az oktatás egészében 139
58. §. A természettudományok. 1. Aristóteles a természeti lények fajairól 140
A természetbarát érdeklődése 140
A természettel való foglalkozás mint ellensúly 141
2. A természetrajz viszonya a nyelvi oktatáshoz 141
Nomenclatura és rendszer 142
Az életegységek fontossága 142
3. A fizika és a kémia mint a modern élet feltételei 142
A kísérlet és a módszer 143
4. A természettudományok művelő értékének a kiaknázása nagyon nehéz 143
A szellemi és a természettudományok közti ellentét 144
A célfogalom fontossága 144
59. §. A polimathia. 1. Becsülete a régebbi korokban 145
A polimathiai érdeklődés értéke 145
Szellemi fogyasztási cikkek 146
2. Tartalmilag is értékes 146
Jelentősége a tudományra, 146
a stílusra 146
Az oktatás állásfoglalása vele szemben 147
Y. Az ügyességek.
60. §. A zene. 1. Platón a zene erkölcsi hatásáról 148
Az ének és a hangszerzene pedagógiai jelentősége 148
2. Riehl a zeneoktatás céljáról 140
A zeneoktatás elméleti eleme 150
3. A történeti elem 150
61. §. A rajzolás. 1. Előmozdítja a képzőművészeti alkotások megértését
Az utóbbiak fontossága a művelődés szempontjából 151
A dolgok alakjának általánosabb jelentősége 151
2. A rajzolás fontossága a tudomány és az oktatás szempontjából
A rajzolás formális művelő értéke
62. §. A kézimunka. 1. A kézimunka mint a szellemi munka ellentéte és kiegészítője 153
Kari von Raumer erre vonatkozó megjegyzései 154
A mesterség értéke 154
2. A kézügyesség az oktatás szolgálatában 154
3. A munkatanítás kezdetei : Fröbel és Barth 155
63. §. A tornázás. 1. Bizonyos tekintetben mögötte áll a kézügyesség 156
de jobban megfelel az ijfúság szükségleteinek 157
2. Az újabb torna 157
A tornát kapcsolatba kell hozni az oktatás egyéb tárgyaival és tanításában hagyományokat kell nyerni 157
IV. RÉSZ.
A művelő munka,
1. A műveltség tartalmának szervezése. A tanítás terve.
64. §. Fogalommeghatározások és tájékozódás. 1. A műveltségszerzés fogalma 159
Viszonya a tanuláshoz 159
Ismeretek és ügyességek szerzése 160
Szabad műveltségszerzés és művelő munka 160
2. Öntevékenység és idegen közrehatás a műveltségszerzésben 160
A tanítás mint előadás 161
A tanítás mint szellemi közvetítés 161
3. Az oktatas 162
4. Az indirekt közvetítések : a didaktikai alakítás és a műveltség tartalmának szervezése 162
Párhuzam az indirekt közvetítések és az oktatási maximák
5. A vizsgálódás két útja 163
65. §. Az etikai koncentráció elve. 1. Platón a művelődés végső céljáról 164
Herbart fölfogása az oktatásról mint a világ esztétikai bemutatásáról 165
2. Herbart megállapításainak módosítása 166
A műveltség tartalmának három zónája az odaadás, részvét, megismerés és alkotás fogalmai alapján 166
3. A belső zóna: a vallástan 167
Viszonya más területekhez 167
A keresztény-nemzeti tanítási anyagok 168
Haza- és szülőföldleírás 169
4. A középső zóna 169
Az anyag kiválasztásának elvei 169
A koncentráció elve 170
5. A harmadik zóna 170
A szabad műveltségszerzés mint kiegészítő 171
66. §. A tanítás tárgyainak kölcsönös egymásra vonatkoztatása. 1. A tudományok összefüggése 171
Cicero és
Vitruvius erre vonatkozó kijelentései 172
A skolasztikusok 172
2. Herbart követelése a tudományok érintkező pontjainak figyelembevételéről 173
A filozófia mint összefoglaló tudomány 173
A földrajz mint asszociáló tudomány 174
A történelem 174
3. A filológia : a nyelvi oktatás és a tárgyi ismeretszerzés összekapcsolasa.
A filológiai körforgás 175
Terminológiai függelékek 176
4. A matematika elszigetelt helyzete 177
A csillagászat mint a matematika befejező tudománya 177
Az alakoktatás mint a geometria kiindulópontja 177
A matematika és a fizika történetének fölhasználása 178
A két tudomány viszonya a művészetekkel 178
5. Oktatási egységek 178
67. §. A sorrend lélektani elve. 1. A matematika helyzete Piatonnái 179
idealizmusából folyik
a hét szabad művészet rendszerébe is átment 180
2. A matematika mint közbülső fok 180
A sorrend : filológia — matematika — filozófia 180
3. A járulékos szakok sorrendje : világ- és szülőföldleírás — történelem
— természettan 182
A vallástan és az ügyességek sorrendje 182
4. A folytatólagos oktatás 183
A járulékos szakokra alkalmazható 184
A legalsó fokozat kettéosztása 184
68. §. A sorrend történeti elve. 1. A történeti elv hordereje és határai 185
2. Alkalmazás Herbartnál 185
A sorrend : bibliai és nemzeti ókor — nemzeti és óklasszikai hősmondák és történetek — epikusok, történetírók — a későbbi irodalmi műfajok 186
3. A görög nyelv előrebocsátása keresztülvihetetlen 186
69. §. A művelő munka és az életkorok. 1. Ennek a vizsgálódásnak a szükséges volta 187
Az ifjúkor hat szakasza 187
2. Az első gyermekévek 188
Az iskolaképes gyermekkor 188
A serdülő gyermek kora 188
3. A nemi érettség előtti kor 189
4. Az ifjúkor 190
5. Az ifjú művelődésének befejezése 191
A művelő munka fokainak áttekintése 192
A műveltség tartalmának szervezéséről tett vizsgálódásaink tiszta eredménye 193
II. A didaktikai alakítás és technika vezérelvei.
70. §. Az elsajátítás lélektani mozzanata: Az elsajátítási fokok. 1. Egy tanítási tárgy alakítása 194
Az ehhez a vizsgálódáshoz szükséges segédtudományok 195
2. A tanítási tárgy befogadása : receptív és aktív mozzanat 195
Fölfogás, megértés, földolgozás 196
Előadás, magyarázás, megszilárdítás 196
3. Ennek a fokozati rendnek régebbi fogalmazásai 196
4. Lélektani megokolása Aristotelesnél 198
Herbart és tanítványainak formális fokaihoz való viszonya 198
5. A fölfogás és előadás fajai 200
A megértés és magyarázás fajai 201
Nominális és reális megértés 201
6. Az érzelmek szerepe az elsajátításnál 202
Bevésés és begyakorlás 203
7. Az elsajátítási fokok a különböző tanítási tárgyakban 204
Az elsajátítási mozzanatok és a tanalakok áttekintése 205
71. §. Az elsajátítás logikai mozzanat: Analízis és szintézis. 1. Az el-
sajátítandó tartalom a logikára utal 205
2. Analízis és szintézis a logikában 206
3. A két eljárásnak ismeret- és kifejezési elemekre való alkal-
mazása a realisztikus világfelfogás szellemében 208
4. Tiszta analitikus eljárás 209
5. Viszonya a tanítási alakokkal 210
Az analízis és szintézis összekapcsolása 210
Példák Platonból, Euklidesből és a skolasztikusokból 210
6. Az analízis és szintézis az oktatás történetében 211
7. A módszer fogalma 212
Modorosság és módszerirtózat 213
III. A didaktikai alakítás : A tanmenetek.
72. §. A szerves-genetikus tanmenet. 1. A didaktikai-technikai és a szerves-genetikus nézőpont közti különbség 214
A szerves világfölfogás
2. A szerves egységek és a genetikus sorrendek
A természeti és a társadalmi szervezetek
A művészeti szervezetek
A nyelv
3. A fogalomrendszer szerves jellege
A genetikus vizsgálódási mód fajai
4. Szerves-genetikus mozzanatok a természetrajzi oktatásban 219
5. a történelemben 221
a vallástanban 222
6. a művészetekben és az irodalomban 222
7. A csillagászat mint a tudomány-genetikus eljárás példája 223
73. §. A szerves-genetikus elv a nyelvi oktatásban. 1. A hagyományos nyelvtan éles ellentétben van a szerves-genetikus elvvel 225
Mager idevonatkozó fejtegetései 226
2. A nyelv logikai és lélektani mozzanata 227
A beszéd fölépítésének fokai és a nyelvi alakcsoportok 228
3. A genetikus nézőpont a nyelvtanban 229
Jelentéstan 229
Alaktan, mondattan 230
A logikai elem és az újabb nyelvtudomány 230
A nyelvi művek mint a filológiai oktatás középpontja 231
4. Szabályok a tárgyi magyarázatokra vonatkozóan 231
5. Fordítás és visszafordítás 233
Az elemzés 234
6. Olvasmány és nyelvtan 235
A technikai és az exegetikai szempont a nyelvtanban 236
7. Az elemi nvelvi oktatás, különösen a latin tanítás 237
74. §. A matematika szerves-genetikus tanításához, 1. Az Euklides-féle fele módszer
Herbart, Hegel és Trendelenburg bírálata róla
2. Az Euklides-féle módszer összefügg a matematika közbülső helyzetevei
A logika és a technikai mozzanat
Euklides méltatása
3. Az aritmetikához : a szám képzése
A számolás
A műveletek egymáshoz való viszonya
A sorrend
4. Az algebrához
5. A geometriához: a kiterjedés és a belőle folyó meghatározások
Hely és helyzet
Pestalozzi és Herbart szemléltetési ábécéje
Az alak vizsgálásában követendő szempontok sorrendje
6. Példa : Pythagoras tételének helyzete és bizonyítása
75. §. A szerves-genetikus elv a filozófia tanításában. 1. A logikai tanításában a természetes gondolkozásból és
lélektani megállapításokból kell kiindulni
Gondolkozási tevékenységek, formák, törvények, eljárások
2. A tapasztalati lélektan mint a logika kiegészítője
A terminológiai és a történeti szempont
Az erkölcsi jellem mint terminus ad quem
3. A metafizika elemei
A világmagyarázás kiindulópontjai
Az egy és a sok problémája
A közbülső tagok problémája
Elvtan és dialektika
A gondolkodás útjainak szétválása
Diels az antik filozófia tipikus jellegéről
76. §. A tanítás anyagának a gondolat- és érdeklődési körbe való szétágaztatása. 1. Genetikus és heurisztikus eljárás
Sokrates és Platón heurisztikája
Aristoteles megvilágosító analízise
2. A szókratika fölújítása
3. Herbart analitikus oktatása
A dolog szubjektív és
4. objektív oldala
A logikus-heurisztikus eljárás
5. A heurisztikus föladat
Az érdeklődési körbe való szétágaztatás
6. A heurisztikus eljárás az anyanyelvi oktatásban
7. a matematikai alakoktatásban
8. a földrajzi oktatásban
A térkép mint lelhely IV. A didaktikai technika.
77. §. Az egyén művelő munkája. 1. Tájékoztató 265
2. A tanulás föltételei 266
A természetadta tehetség 266
Kedv és érdeklődés 267
3. A tanító kötelességei ebben az irányban 267
Az érdeklődés irányai Herbartnál és Aristotelesnél 267
Az érdeklődés szítása és elágaztatása 268
4. A szellemi munkára való szoktatás 269
Erő és teher, egyensúly 269
Az érdeklődés és szorgalom egymáshoz való viszonya 270
5. A belátás 2/.1
A művelő munka értékelése 271
Az osztályozás veszélyes volta 272
78. §. A lélektani mozzanatok a tanító eljárásban. 1. A figyelem és az appercepció Herbart szerint 272
Ennek a fölfogásnak módosítása 273
2. A figyelés fajai 274
3. Az appercepció fajai 275
Az elképzeltetés és megértetés 276
4. Az emlékezet és a tudás a régebbi és 277
az újabb iskolákban 278
5. A megszilárdítás az alkalmazásra vonatkoztatandó 278
A visszaidéző ismétlés 279
Az ismétlés fontossága 280
6. Ügyesség és gyakorlás 280
79. §. A logikai mozzanatok a tanító eljárásban. 1. A szemlélet és gondolkozás viszonya 281
A szabály : a konkréttól az elvonthoz 282
2. Ennek a szabálynak alkalmazása a nyelvtanban 282
Szó- és tárgyi képzet 283
A konkrét és az elvont a matematikában 283
3. a filozófiában, 284
a vallástanban, 284
a történelemben 285
Az életrajzi történetírás nem célszerű 285
4. A konkrét és az elvont a földrajzban és természettudományokban 286
80. §. A tanítás tárgyainak tagolása. 1. A szerves elv a tanítás tervében, a tanmenetben és a tanító eljárásban 287
2. Az elsajátítási fokok alkalmazása a tagolásban 288
A formális fokokkal való egybevetésük 288
A világosság 289
3. Érthetőség és áttekinthetőség 290
Szerves egységek és genetikus sorrendek 291
4. Az asszociáció mint emlékezet segítő 291
Képletszerű kifejezések 292
Egyéb emlékezetsegítők 293
5. Ritmus és térbeli sémák 293
6. Kombináció és variáció 294
Kombináció és variáció az ismétlésnél 295
7. az ügyességeknél 296
A kombináló szintézis 296
A javitás 29/
8. A tagolás kánonja 298
Az előadó oktatás. 1. Az oktató előadás céljai 299
Az előadás elemei : a heurisztikus elem 300
2. Az érzéki-szemléleti elem 300
Az elbeszélő elem 301
A leíró elem 302
3. A retorika útmutatása 302
Az anyag föltalálása 302
Az elrendezés 302
4. A fogalmazás 303
A bevésés 303
A tanulók részvétele 304
Példa az előadó oktatásra. 1—10. A németség megtérítése 304
magyarázó oktatás. 1. A theológiai, filológiai és didaktikai
Szó- és tárgyi magyarázat 321
Littera, sensus, sententia 322
Juventus kánonja 322
A magyarázat szerves jellege 323
Megszakító és haladó olvasás 323
Kétféle magyarázási mód 324
forditás 325
Bővített kánon 326
Az írásmű egésze mint a magyarázat tárgya 326
Az ebben a magasabbrendű magyarázatban követendő
szempontok
84. §. Példák a magyarázó oktatásra. 1—3. Schiller Harangjának tárgyalása
4—6. Ovidius Arionról szóló elbeszélésének magyarázása
85. §. A kifejtő oktatás. 1. Ennek a kifejezésnek objektív és szubjektív értelmezése
A kifejtésben követendő szempontok
2. Empirikus anyag kifejtése
Analitikus eljárás
3. Szintetikus eljárás
Racionális anyag kifejtése
86. §. Példák a kifejtő oktatásra. 1. A német hangváltás
2. A görög időképzés
3. Analízis és szintézis a logikai oktatásban
4. és 5. Mozgó testek találkozásával foglalkozó föladatcsoportok
ÖTÖDIK RÉSZ.
A művelődésügy.
I. A művelődésügy az egyén szempontjából.
87. §. Tajékoztató. 1. A műveltségszerzés érdekében szükséges intézkedések 357
Ezek kollektív jellege
A művelő munka differenciálódása és fokozatai
2. A vizsgálódás kiegészítése a társadalmi szemponttal
A szellemi javak mozgása
3. A művelődésügy mint szervezet
Az iskolában
88. §. A művelő munkát szolgáló intézmények. 1. A személyi alapviszonyok.
2. Az iskola A szó jelentésének változása
Az iskola fogalmának meghatározása
3. Az iskolaügy
4. A magánoktatás
5. A gyakorlati kiképzés
Beszéd és előadás
6. A művelő irodalom
7. Elemivé és népszerűvé tétel
Az időszaki irodalom. Az újság mint művelő eszköz ,
8. A sokatolvasás veszélyei
89. §. A szabad műveltségszerzés forrásai. 1. A szellemi érintkezés
Ars conversandi
Körök és egyesületek
A publicitás
2. A kultúratárgyak : a művészeti termékek Riehl a népies művészetről
3. AZ ipari termékek
Az utazás Tudományos és világfias műveltség
Technikai és népies műveltség
2. Ezeknek a műveltségfajoknak egymáshoz való viszonya az ó- és középkorban
3. az újkorban
Kevert alakok
4. Általános népiskola
91. §, Az iskolafokozatok. 1. Az iskolák az életkorokhoz való viszonyuk szerint
A tudományos iskola régebbi tagolása
2. A liceum mint közbülső fok. Néhány pedagógus véleménye
a liceum visszaállításáról
3. A liceum fontossága
4. A reáliskola tagolása
Az iskolák rendszere
II. A művelődésügy a társadalom szempontjából.
92. §. A szellemi javak mozgása. 1. Az iskola szociális jellege
2. A szellemi javak
3. A szellemi javak fajai
4. Eredetileg nincs tanító tendenciájuk ,
Spontán mozgásuk
5. Tanítással és áthagyományozással való továbbadásuk
A szellemi javak kollaterális mozgása
6. Kötelességszerű, nemes és hasznos javak
7. A művelődés irányaihoz és az oktatás tárgyaihoz való viszonyuk
93. §. A társadalmi közösségek. 1. A tekintély és a hagyomány mint a társadalom alapjai
2. A család
A közeéet
3. A szorosabb értelemben vett társadalom
4. Az egyház
Az allam
6. Közvetítő társadalmi alakulatok
A három nagy társadalmi közösségnek egymáshoz való viszonya
94. §. A társadalmi közösségek mint a művelődésügy hordozói. 1. Részvételük időpontja a művelődésügy fejlődésének egy-egy magasabb fokát jelzi
Családi művelődés
A családi művelődés mint maradandó tényező
2. Társadalmi művelődésügy
3. Az egyház tanításügye
Ennek szerves jellege
4. Az állam beavatkozása a művelődésügybe
Az állami művelődésügy túlbecslése ellen
95. §. A társadalmi közösségek mint a művelődésügy vonatkozáspontjai.
1. Az állam, az egyház és az iskola egy sorba állítása
Ennek a fölfogásnak helyreigazítása
2. A művelődésügy és a társadalomtest megújhodása
Morálstatisztikai séma
3. A művelődésügy hatása a társadalom helyes irányú fejlődés
96. §. A művelődésügy mint szervezet. 1. A művelődésügy mint halmaz
2. A művelődésügy mint rendszer, mint szervezet
A probléma rokonsága a műveltségtartalom szervezésének föladatával
3. Az iskolák felekezeti jellege
Felekezeti és nemzeti jelleg
4. A tanító osztály egysége
5. A tanítóintézetek fokozatrendje
Az egyetem
Az egyetem viszonya a technikai iskolákhoz,
a középfokú intézetekhez
6. A népiskola mint mértékadó a népiskola mellékintézményei számára
különösen a tanítóképző és az ipariskolák számára
7. A művelődésügy elágazása
8. Az egyformásítás káros
9. A monopolizálás ellen
Az iskolaközösség
A decentralizálás és határai
III. Néhány szó az iskolafajokról.
97. §. A gimnázium. 1. Jellege
A főszempontok az iskolai szerzők kiválasztásában
Stílusgyakorlatok
2. Az anyanyelv
Modern idegen nyelvek
A matematika
3. A járulékos tárgyak
4. A gimnázium tagolása
98. §. A modern művelő iskolák. 1. Jellemző sajátosságuk a modern humanitásoktatás és 436
módszerük 436
2. A tanítás anyagának a jellemre való vonatkoztatása 437
3. A történeti elem kidomborítása 437
4. A humanisztikus szakok homloktérbe állítása 438
A hivatásra v^ló előkészítés a leányiskolában 438
99. §. A népiskola. 1. A népiskola elemei 439
A vallási elem 440
2. A nemzeti, a népies és a szülőföldi elem 440
3. Az ügyességek 442
A formális képzés 442
Formális képzés a nyelvtan útján 442
Az elsajátítás kánonjának alkalmazása a nyelvtanban 442
4. Az elsajátítás kánonjának alkalmazása a számolásban 443
Az elsajátítás kánonjának alkalmazása az alakoktatásban 444
100. §. A tanítóképzés. 1. A tanító tulajdonságai 445
2. A tárgyi tudás és a tárgyismeret 446
Ezek a tanítóképzőintézetben koncentrálandók 447
3. A magasabb fokú tanítóképzésben pedig a szakszerű egyoldalúságtól óvandók meg 448
A didaktikai ismeretek 449
A didaktikai tudás 449
A gyakorló iskola jelentősége 450
A művelő munka az emberi életfeladatok egészében.
1. Didaktika és etika
Az etika mint az életfeladatok tana
Az önfenntartás föladata
2. Az érzéki-önző elem
Az erkölcsi elem
Az észszerű-közhasznú elem
Az érzékfölötti-önzetlen elem
A közbülső területek
3. Kultúra és erkölcsiség 454
Viszonyuk a valláshoz 454
Az antik fölfogás * 455
4. A keresztény fölfogás 456
5. A modern kultúrafogalom 457
6. Ennek helyreigazítása 459
A kereszténység mint korrektivum 459
7. A művelő munka helyzete 460
A jelen föladata 461

Témakörök