Óvilág és Újvilág

Fülszöveg

Karinthy Ferenc új kötete valódi, retrospektív és fiktív naplókat tartalmaz. Az 1982-ben Cipruson tett utazása alatt és az egyéves 1968-as amerikai tartózkodása idején, majd hazaérkezése után már itthon írott naplójegyzeteit - ezek egy valódi magánnapló közrebocsátott részei, szakaszai; a Rajk-per tárgyalásáról, az ott jelenlévő meghívott írók reagálásáról, a saját egykori gondoatairól és környezetében tapasztaltakról való visszaemlékezést, melyet bizonyára az akkor, frissiben lejegyzett benyomások segítettek rekonstruálni. Ezeknek az írásoknak egy részét legföljebb folyóiratból ismerheti az olvasó, s van, amit onnan sem. Közismertek és népszerűek a Marich-regények, amelyekben az Óvilág zamata, tárgyi-földrajzi környezete osztozik a főszerepen Marich Gézával vagy a fiával, s amelyeknek e kötetben az ad külön színt, hogy napló formában íródtak, tehát fiktív útinaplók tulajdonképpen.
Karinthy Ferenc munkáiban feltűnően sok a személyes elem. Nemcsak az követhető nyomon, hogy a magánélet élményei és tapasztalatai hogyan válnak "anyaggá" - hiszen ez jószerivel a legtöbb prózaírónál felderíthető, ha nem is oly magától értetődően, mint Karinthynál. Hanem meglepően sokszor válik maga az író, az író személye "anyaggá", sokszor vállalja el, hogy igenis róla magáról van szó, és ő maga, aki beszél. Mintha az író maszkja mögül előlépne a színész, s a maszk helyett felkínálná eleven, egyszeri emberi arcát a szerephez. Mert azért persze szerepről van szó így is; ha ezt nem vennénk tekintetbe, éppúgy tévednénk, mint aki Marich Gézát nézné létező személynek.
A naplóknál azonban kissé más a helyzet: ott a maszk mögül nem a színész lép elő, hanem maga az író. Így hát Karinthy Ferencnek nem csekély kockázatot kell vállalnia azzal a nyíltsággal, ahogy akár a Rajk-per idején tapasztaltakról, akár a művészeti-irodalmi közélet számára ellenszevens vagy visszás jelenségeiről ír, akár barátságait vállalja el a széles nyilvánosság előtt. A kép, amit eközben Karinthyról nyerünk, hol naivabbnak tűnik, hol keserűbbnek, hol érzékenyebbnek, sebezhetőbbnek, hol türelmesebbnek, hol indulatosabbnak, mint amit prózája alapján alkottunk magunknak. Ez is érdekessége ennek a kötetnek - bár mindaz, amiről szó van benne, önmagában is elég érdekes. Vissza