Előszó
Főiskolai képzésünket "óvodai menedzser" képzésnek neveztük el. Sok gondolkodás, vita előzte meg ezt a döntést. Többen javasolták, hogy nevezzük egyszerűen vezetőképzésnek, jobban illik ez a hagyományos elnevezés az óvodavezetőhöz. Mégsem ezt választottuk. A menedzser képzés elnevezéssel ugyanis azt akarjuk egyértelművé tenni, hogy most ennek a képzésnek a tartalma, a szellemisége egészen más, mint a hagyományos vezetőképzéseké, amelyek többnyire tanfolyami, továbbképzési keretben készítik fel a vezető óvónőket.
Mi, a Budapesti Tanítóképző Főiskolán szakosító képzés keretében kivánunk az erre vállalkozóknak - a meglévő felsőfokú-főiskolai óvónői diploma mellé, s csak ezzel együtt érvényesen - új oklevelet adni. Ennek megszerzését természetesen szigorú követelményekhez kötjük: vizsgákon, szakdolgozatok írásával, záróvizsgával kell bizonyítani.
Ebben az új formájú szakosító képzésben - szinkronban az új 1993. évi LXXIX. törvénnyel - az vezet bennünket, hogy az óvodavezetők autonom intézmények vezetői (vagy azok lesznek, azok lehetnek). Az óvodatörténetből jól tudott, hogy az óvodák önállósága nehezebben valósul meg, mint az iskoláké. Éppen sajátos helyzetük miatt - többségében kis intézmények - ma is sok óvodában nincs meg a vezető önállósága olyan területeken, mint a személyzeti munka, a gazdálkodás. A vezetők egy része bele is törődött abba a helyzetbe, hogy az ő dolga az utasítások végrehajtása.
Képzésük során mi abból indulunk ki, hogy az óvoda a közoktatási rendszer önálló, autonom intézménye, ahogyan ezt a Közoktatásrendszertan című tantárgyban is tárgyaltuk. Az óvodák nincsenek alárendelt szerepre kárhoztatva. Éppen ezért az óvodai területen dolgozó valamennyi pedagógusnak - vezetőnek, helyettesnek, munkaközösségvezetőnek, mentornak, szaktanácsadónak, szakértőnek, csoportban dolgozó óvónőnek - menedzseri ismeretekre, szemléletre van szüksége ahhoz, hogy felelni tudjon a kor kihívásaira. Tudjon és merjen - saját hatáskörében - önállóan vezetni, ismerje fel a konfliktusokat és tudja azokat kezelni, legyen magas fokú problémaérzékenysége, és szociabilitása. Tudjon gazdálkodni, legyenek ötletei, módszerei a személyi és tárgyi feltételek javítására.
Ennek a szemléletnek a kialakításához szükséges megismerkedni a vezetéselmélet alapjaival: alapvető fogalmak meghatározásával, a vezetőnek a vezetésben elfoglalt helyével és szerepével, a vezetési funkciókkal. Meg kell ismerni a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, az elemzés és a döntés követelményeit, egymáshoz való kapcsolódásukat. Ezek az elméleti ismeretek elsőre nehéznek, bonyolultnak látszanak. Ne riadjanak meg ettől, ne mondják, hogy ezek elvont tudományos tételek! Aki ezt az alapvetést megtanulja az könnyebben, magabiztosabban fogja tervezni és szerezni az óvoda munkáját, annak egyszerűbb lesz az óvodapedagógia követelményei szerint ellenőrizni az óvodai nevelés valamennyi területét, és annak a döntései is szakszerű elemzések után születnek meg.
A Vág Ottó könyvéből vett szemelvények nem kapcsolódnak szervesen ehhez a tananyaghoz, az óvodatörténet szellemiségével kívántuk e nehéz részeket oldani, színesebbé tenni.
Vissza