P. Ovidii Nasonis opera omnia I.

Fülszöveg

Mitológiai hősnők és hősök fiktív leveleit olvashatjuk ebben a kötetben: többek között Penelope, Medea, Helene, Paris, Hero és Leander sorait. Mint Ovidius másik nagy művében az Átváltozásokban, itt sem a hagyományból ismert alaphelyzetek a fontosak, hanem azok leleményes költői megjelenítése. Ovidius briliáns invencióval ír jeleneteket és lelki folyamatokat: az elégikus disztichonokban írt levelek eljátszatlan, ám annál inkább elképzelhető monodrámákká forrósodnak. Imádat, féltékenység, harag, megbocsátás, megalázkodás, hol őrjöngő, hol szenvelgő testi vágyakozás cikázik át gyors egymásutánban a monológokon; a költő ugyanakkor arról sem feledkezik meg, hogy az Augustus által ideológiává silányított mítoszokból finom iróniával csúfot űzzön. Kifinomult erotika, pszichológiai éleslátás és költői zsenialitás egyesül Ovidius művében.
Ovidius "Amor katonája", a "zsenge szerelmek játékos költője" húszéves volt, amikor Szerelmek c. verseskönyve megjelent. Kétezer éve megélt vágyakozás, szex, szerelem, féltés és féltékenység elevenedik meg a római költői verseiben.
Az Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és a melyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtouzitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredet-mondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá. Vissza