Reggelt adott az Isten

Fülszöveg

Munkámban, amelyet a Lakitelek Alapítvány pályázatára készítettem, élő történelmünk egy kis szeletét, a 40-es, 50-es évek történéseit szeretném bemutatni. Azt, hogyan élte meg egy kis közösség a sorsdöntő változást.
A gyűjtött vallomásokat kordokumentumnak szánom.
Bevezetésként röviden bemutatom a gyűjtés helyét: Beregújfalut.
Beregújfalu a beregszászi járás községe. 1946-tól 1922-ig hivatalos neve Nove Szelo. A járási központtól 16 kilométerre terül el a magyar falvak végváraként, nyelvhatárt képezve. Északi és keleti szomszédai ruszin falvak: Remete, Gorbok, Makarja. Csak déli szomszédja magyar: Nagybereg. A község lélekszáma 2018. Ebből magyar 1410. Kb. 200-300 cigány is él a faluban. Többségük ukránnak vallja magát, mivel az "orosz templomban keresztelték". Az ukrán (ruszin) lakosság betelepítése a század 20-as, 30-as éveiben veszi kezdetét. A falu lakói név szerint említik Csete Gábort, aki elsőként adott el telkeket az Ilonca környékéről az ide vándorolt ruszin családoknak. Györke István egykori beregújfalui lelkész 1939-ben így írt erről a jelenségről: "Bár a nyelvhatáron feküdt már századok óta községünk, mégis a legutóbbi időkig megőrizte tiszta faji s nyelvi jellegét. Évtizedenként ha egyszer történt összeházasodás a szomszédos idegen nyelvű lakosság között s a világháborút megelőző időkben az is minden esetben a magyar reformátusság előnyére történt. Itt említem meg, hogy a cseh uralom egyik, talán leggyászosabb emléke, hogy ezt a 90%-ban református és 100%-ban magyar falut vegyes nyelvű és vallású faluvá tudta változtatni." Vissza