Hol Szent Péter sírba téve

Előszó

Az «Örök Város» mindig kivételes helyet foglalt el az emberek ismereteiben, vágyaiban, fantáziájában. Nem csoda, hisz nincs a világon még egy város, amely a vallásos, a történelmet, művészetet szerető embernek annyi rendkívüli élményt nyújtana, mint Róma. «...akinek nincs köze Rómához valamilyen vonatkozásban, annak kevés köze van ahhoz a szellemi kincshez, amely bennünket európaivá tesz». (Megyer József: Róma). A pápáknak, a császároknak, a művészeknek ez a városa mindenkit vonz és érdekel, aki a «vallásos», vagy a «művelt» jelzőre igényt tart.
A Rómába érkező zarándokoknak, de a turistáknak is első célja rendszerint a világ legnagyobb temploma, a vatikáni Szent Péter bazilika, és annak is a központja a főapostol sírja. XII. Pius pápa rendelte el azokat az ásatásokat, amelyek feltártak egy egész ókori temetőt, és benne Szent Péter sírját is. Ezeknek a kereszténység történelmében legnagyobb szabású és jelentőségű ásatásoknak ma már hatalmas irodalma van. Magyar nyelven azonban - tudomásunk szerint - még nem jelent meg erről bővebb ismertetés. Ezt a hiányt szeretnénk sorainkkal legalább némileg pótolni ebben a Szentévben, amikor a figyelem fokozott mértékben Rómára irányul, amikor a szokottnál is nagyobb tömegek keresik fel a «Várost», Szent Péter és utódai székhelyét, a sok szent és vértanú sírját, s köztük a legnevezetesebbet: Szent Péterét. Vissza