Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában 1849-1918

Előszó

Részlet:
II. RÉSZ
MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS KORÁBAN
A XIX. SZAZAD VÉGÉIG
Lenin a nemzetek önrendelkezés! jogáról fit művében kifejti, hogy «Nyugat-Európa kontinentális részén a burzsoá-demokratikus forradalmak korszaka eléggé pontosan meghatározott időszakot öld fel, körülbelül 1789-től 1871-ig. Éppen ez a korszak volt a nemzeti mozgalmaknak és a nemzeti államok kialakulásának korszaka.» Ausztriában pedig — 8 itt Ausztrián az egész osztrák—magyar Hierarchia, tehát Magyarország is értendő - «a burzsoá-demokratikus forradalom 1848-caI kezdődött és 1867-tel végződött« II
Valóban: az előző fejezetekben elmondottak rávilágítottak arra, hogy az 1848-49-4 forradalom és szabadságharc vereségével nem zárultak le a burzsoá-nemzeti mozgalmak Magyarországon; az abszolutizmus idején folytatódott a küzdelem a magyar nemzeti függetlenségéit, továbbfolyt a parasztság harca a földéit, folytatódtak a nemzetiségek mozgalmai nemzeti követeléseikért: továbbra Is a történelem napirendjén maradtak a befejezetlen, levert polgári forradalom fő kérdése is a nemzeti függetlenség kérdése, az agrárkérdés, a nemzetiségi kérdés. A polgári forradalom korszakát csak az 1867-4 kiegyezés zárta le hazánkban.
A kiegyezés a magyar nagy- és közé birtokos osztály - valamint az általuk képviselt burzsoázia - megegyezése volt az osztrák nagytőkével és nagybirtokkal ÜL a Habsburg-házzal Ezek az osztályok azért egyezlek meg egymással ül a dinasztiával mert - ellentéteik dacára - szükségképpen összetalálkoztak abban a törekvésükben, hogy véget vessenek a néptömegek demokratikus mozgalmainak és megakadályozzák a polgári forradalom végigvitelét: hogy gátat emeljenek a birodalom területén élő többi - túlnyomóan szláv -nemzet felszabadulásának és biztosítsák azok felett elnyomó urai -II Lenin MagyvonzágróLEfcJL954j6-17. Válogatott Művei BpJ.949 Vissza