Pacsirta

1923

Szerző

Kosztolányi Dezső

Szerkesztő

Sükösd Mihály

Réz Pál

Budapest

'Kosztolányi Dezső: Pacsirta ' összes példány

Kiadó:	Editorg Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	183 oldal
Sorozatcím:	Editorg Klasszikusok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-7438-25-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Pacsirta Sárszegen él, szüleivel. Sárszegen, ahol egész éven át hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene, nótaszó veri fel az éjszakát. Pacsirta szülei - kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már a zajoktól. Maguknak élnek, csengedesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt.
Boldogok, elégedettek.
Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, a történet kezdetén, Pacsirta vidékre utazik, a rokonaihoz. Egy hetet van távol a szülői háztól. És ez az egy hét elengedő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal: önmagukkal.

Tartalom

Pacsirta
Az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülményes pusztai kirándulásról is	7
Végigmegyünk a Széchenyi utcán az indóházig, és a vonat végre elindul	11
Apa és anya első napjáról megtudunk egyet-mást	19
Fölvonulnak Sárszeg nevezetesebb alakjai a Magyar Király éttermében, köztük Környey Bálint is	34
Kisvajkai és köröshegyi Vajkay Ákos bográcsgulyást, borjúszegyet, vaníliás metéltet eszik és rágyújt egy szivarra	51
Vajkayék a Gésák sárszegi előadását nézik végig	65
Egy zöld, vidéki költő beszélget az öregekkel	82
Pacsirta levele olvasható, teljes terjedelmében	95
A kanzsúr leírása foglaltatik, a párducok híres mulatozása	102
Elkövetkezik az évek óta készülő, nagy leszámolás, és hőseink az élettől megkapják azt a vigasztalást és igazságszolgáltatást, melyre mindnyájan jogosan számot tarthatunk	124
A kései ébredésről, az esőről van szó, és a párducok ismét megjelennek	143
A megérkezés és viszontlátás örömeit ecseteli az író	158
A regény 1899. év szeptember 8.-án, pénteken véget ér, de nem fejeződik be	167
Utószó	177