Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák

Előszó

Az európai kultúra alapjait az antik görögök és rómaiak rakták le. Ők teremtették meg a filozófiai és a tudományos gondolkodást. A szociális jelenségek vizsgálatában olyan magas szintet értek el, hogy egyetlen más ókori nép sem hasonlítható hozzájuk. Nekik köszönhető az erkölcstan, az esztétika, valamint a neveléselmélet kidolgozása. A történelem során első ízben náluk bukkan fel az ateizmus, az a meggyőződés, hogy nincsenek földöntúli hatalmak, és a kozmosz minden történése anyagi önmozgás. Az általuk létrehozott művészetek számos alkotása utánozhatatlan szépségű, s lenyűgöző hatásuk alól senki sem vonhatja ki magát. A görög, s főként az athéni demokrácia megteremtésével olyan államberendezkedéseket hívtak életre, amelynek nincs párja az ókori időkben. A "Mi az ember?" kérdésre pedig annyira helyes választ adtak, hogy a lényeget tekintve azóta sem sikerült őket túlhaladni.
A kötet, amelyet most az Olvasó kézbe vesz, e gazdag kincsesbányából tartalmaz válogatást. Vele az antik görög és római gondolatvilágot igyekeztem bemutatni, az érdeklődők számára egy könyvben sajátos módon hozzáférhető tenni, amely évezredek múltán is itt munkál bennünk, és sok vonatkozásban meghatároz minket. A gyűjtemény anyagának zömét filozófusoktól válogattam. Ám jelentős helyet kaptak benne más "mesterségek" (tekhnék) kiváló művelői is. Mindazok, akiket a régi görögök szophosznak tekintettek; többek közt politikusok, hadvezérek, tudósok, történészek és művészek. Külön jelzem, hogy viszonylag sok részlet szerepel a könyvben Aiszkhülosztól, Szophoklésztől és Euripidésztől, az i. e. 5. század három nagy tragédiaírójától. Vajon miért? Két ok miatt. Egyrészt, mivel a kor filozófiája és drámairodalma kölcsönösen megtermékenyítették egymást, s gyakran nem lehet tudni, hogy valamely értékes gondolat melyik terület szülöttje. Másrészt, mivel a szóban forgó időszak filozófiai munkáiból csupán töredékeke, az említett tragédiaíróktól viszont teljes, világnézetileg rendkívül fontos, gondolatokban gazdag művek maradtak fenn. Ez főként Euripidészt illetően igaz, akit joggal nevezhetünk "a színpad filozófusá"-nak. Az elmondottakkal azt kívántam megindokolni, hogy a kötet címében miért nem a filozófusok szó, hanem a nála átfogóbb értelmű bölcsek kifejezés szerepel. A cím gondolatok szavával pedig azt akartam jelezni, hogy a könyv nem egyszerűen aforizmák, szállóigék, anekdoták gyűjteménye, hanem ennél jóval több. Mégpedig azért, mivel a most említett dolgokkal együtt nagy számban előfordulnak benne olyan hosszabb szövegrészletek is, amelyek igen árnyaltan írnak le, a szokásosnál sokoldalúbban világítanak meg valamit. Másként fejezve ki magamat: a könyv nemcsak szórakoztatni, hanem tanítani is akar, ami annyit jelent, hogy az Olvasónak magának is munkálkodnia szükséges, s némelykor meg-megállva el kell mélyednie az épp eléje került fejtegetésben. Épp ezért a kötetet helyes lesz nem egyfolytában, hanem lapozgatva, szüneteket tartva végigolvasni. A javasolt olvasási módot az is indokolja, hogy az egyes fejezetekben szereplő szövegek témájukat tekintve igen eltérők. Magát a könyv anyagát egyébként az áttekinthetőség érdekében tagoltam fejezetekre. Persze a csoportosítás nem mindig lehetett egyértelmű, hisz számos szövegrészlet két vagy több tárgykörhöz is besorolható volt. Ilyenkor aztán a válogató "önkénye" döntötte el, hogy mi hova került.
Figyelmeztetek rá, hogy a gyűjteményben nem csupán olyan szövegek találhatók, amelyeknek filozófiai, erkölcsi, nevelési, esztétikai vagy más egyéb tartalmával a magam részéről bensőleg azonosulok. A válogatásnál ugyanis nem pusztán a jóra, a szépre való ösztönzés lehetett a célom, hanem elsődlegesen az, hogy a görög és a római bölcsek gondolatvilágának egészét érzékeltessem. A "tisztaság"-ot szívesen számonkérők tehát legyenek megértéssel az objektív ismeretközlés szempontja iránt, ha olvasás közben némelykor "csúnya" dolgokra bukkannak, mert ezek az utóbbiak is a történelemhez tartoznak.
Úgy vélem, arra szintén szükséges utalnom, hogy a kötet nagyobb része görög anyagot tartalmaz - s ez magától értetődő, hisz az antikvitás hellénjei nem csak időbelileg, hanem a szellemi kultúra szintjét, az ismeretek mélységét illetően is a rómaiak előtt jártak. Indokolt jeleznem azt is, hogy az összeállításban nem csupán a görögök és a rómaiak kaptak helyet, hanem rajtuk kívül itt-ott olyan más ókori népek is, amelyekkel ők kapcsolatban álltak vagy amelyekről értesüléseik voltak. Külön megemlítem: a hellének, a rómaiak és egyéb népek közelebbi megismertetése céljából a gyűjteménybe sajátos szokásokra vonatkozó szövegeket is felvettem. Vissza