Erdélyi prikulicsok

Előszó

Részlet a könyvből:
"Más körülmények között egyszerűen csak kirándulásnak neveztem volna, ám most, ezeréves államiságunk évfordulóján erdélyi kiruccanásomat kissé tréfásan, de azért némi benső komolysággal Honfoglalási Emléktúrának neveztem el. Erdély visszajár - mondtam. Ha másként nem is, ábrándjaimban, s szép emlékezetemben mindenképp. Ábrándos voltam és önfeledt. Mint napjaink farmernadrágos Szindbádja, ki egy budai sörkert előtt hintajába száll, úgy ültem be a Ladába, s utasítottam a kocsist: hajts kelet felé, fuss elébe a pirkadatnak, tamáskodó szemeimmel akarom látni a világ e szegletének mosolyát. A motor felzúgott, a kocsis pántlikás ostorával a lovak közé csapott, s a száguldó iram, a múló évek s a könnyű bor hajósunkat álomra csalták.
Rossz álomra számtalan oka lehet az embernek. Nem csak a nehéz étek, a nehezen emészthető közállapotok is a lidércfények bolygó tüzével rémisztgetnek. Az érmelléki lápvidéken látni ilyent, a hajdani rejtekadó nádasok helyén, amit már feltöltött az idő szennyes hordaléka. Tőzeges, süppedő ingovány, akár a honi valóság." Vissza

Fülszöveg

Az államalapítás ezer éves évfordulójára kiírt irodalmi pályázat elsődíját Paizs Tibor Erdély visszajár című kisprózája nyerte. Az írás megjelent a Szavak kéke, aranya című irodalmi antológiában, majd ezt követően több irodalmi lap és kalendárium is közölte. E siker bátorította a szerzőt, hogy tovább folytassa erdélyi barangolásainak rögzítését, rossztündér-álmainak leírását. Így állt össze az Erdélyi prikulicsok.
Peregrinus, a vándorló diák, ez a n apjaink farmernadrágos Szindbádja, gépkocsijával, mint kissé tréfásan, de azért némi benső komolysággal maga nevezi, "honfoglalási emléktúrára" indul Erdélybe. Azt írja: Valóban foglalni készült a lélek, hacsak egy szívtájéknyi parcellát is az elveszett, elvett, elhagyott - melyik az igazabb? - szülőföldből.
A szerző negyvenkét évig élt Erdélyben s immár húsz éve magyar állampolgár. Az Erdélyi prikulicsok Erdélyben tett utazásainak könyve. Egy alig megfogalmazható műfajú munka, amelynek megírásakor mintaképül és mércéül Szabó Zoltán szerelmes földrajz című művét állította.
Miről szól hát ez a könyv? Az Erdélybe való visszatérés szívdobogtató útirajza lenne? Szociográfiai ihletésű lírai vallomás a szülőföldről? Bő forrású művelődéstörténeti esszé? Szépírói riport? Vallomás-napló? Ez is, az is. Egy szép és jól olvasható beszámoló élőkről és holtakról, Erdély történelmi levegőjéről és jelen állapotáról. Teszi mindezt úgy, hogy pillanatig sem marad hűtlen európai magyarságához. Vissza