Időskorúak Magyarországon

Szerző

Keszthelyiné Rédei Mária

'Bácskay Andrea: Időskorúak Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Központi Statisztikai Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	222 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:	963-215-726-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az indiai hagyomány szerint a Satya-Krta-Yugában - az Aranykorban - az emberi élet hossza 4000 év volt, ami az eltelt évezredek folyamán egyre rövidült, hogy a végső ún. Lefutási időszakban már csak 100 évig tartson. Az általunk ismert történelem bizonysága szerint - amely talán csak erre az utolsó időszakra vonatkozik - az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Bár a mítoszként megfogalmazott vágyakhoz képest csekély ez az élethossz, a modern társadalmat mégis zavarba hozza, és kihívások elé állítja a világ vezetőit. A „hosszú élet forradalma" ahogy az ENSZ dokumentuma nevezi már a XX. században elkezdődött, és várhatóan radikális demográfiai változásokat hoz majd az emberiség, de elsősorban az európai államok jövőjét illetően. A probléma globalitását felismerve már 1982-ben sor került az öregedéssel foglalkozó első világkonferenciára, amelynek alkalmával az államfők idősügyi cselekvési tervet fogadtak el. Az itt deklarált kezdeményezések nyomán fogadta el az ENSZ 1991-ben az Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelveket. E szerint olyan időspolitikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot.
1999 az idősek nemzetközi éve volt. A tapasztalatok az ENSZ által elfogadott alapelvek kiterjesztését inspirálták, így ezekhez az élethosszig tartó fejlődés és a generációk közötti kapcsolatok dimenziója társult. Az eredmény a „minden korosztály számára kedvező társadalom" kialakításának alapeszméje lett.
Az Európai Bizottság 2002 márciusában közleményt intézett a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez, mely „Európa válasza a világ öregedésére - gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása egy öregedő világban" címet viseli. Ez a dokumentum az Európai Bizottság hozzájárulása az öregedéssel foglalkozó 2. világkonferenciához. Többek között kimondja, hogy „Az öregedési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és vezérelveit." Javasolja az öregedés kérdéseiben való együttműködésről szerzett tapasztalatok megosztását az unió szintjén, és alátámasztja az öregedés gazdasági, foglalkoztatási és szociális dimenzióit felölelő politikai közelítés szükségességét.
Az Európai Unió tagállamainak társadalmát szolidárisnak tekinti, így az európai szociális modell megvalósítását - a szubszidiaritás elvét követve - alapvetően nemzeti hatáskörbe rendeli. Az ebből adódó teendőinket a Nemzeti cselekvési terv foglalja keretbe. Az ebben elfogadott koncepciók megvalósításának alapjául, a változó demográfiai folyamatok megfigyelése illetve az idősek társadalmi helyzetét célzó programok hatékonyságának mérése céljából készült ez a tanulmánykötet a KSH „Időskorúak Magyarországon" című projektjének részeként.
Az idézett világkonferencián meghatározott problémaköröknek megfelelően elsősorban a demográfiai öregedéssel kell szembenéznünk. Amíg a Föld népességében kereken 10% az idős emberek aránya, a szűkebb unió 15 tagállamában már jócskán meghaladta a 20%-ot. A kutatási eredmények szerint 2050-ben az idősebb személyek az európai népesség 32-35%-át teszik majd ki. Bár a közép- és kelet-európai országokban ez a hányad ma alacsonyabb, a várakozás szerint rohamosan emelkedni fog, és 2050-re eléri majd az EU átlagos szintjét.
A népesség öregedése olyan körülmény, amely valamennyi korosztályt alkalmazkodásra kényszerít. A lehetséges megoldások kimunkálásában legfőbb eredménnyel az életpálya-közelítés kecsegtet, amely figyelembe veszi az életkorhoz kapcsolódó és a nem-specifikus tényezőket, mint a nyugdíjazás utáni aktivitást vagy az egészségmegtartó programokban való részvételt. Az Európai Unió tagállamainak - így hazánknak is - mindezek mellett néhány közös problémára is reagálniuk kell. Vissza

Tartalom

Előszó 7
1. Demográfia öregedés Európában 11
1.1. Demográfiai öregedés folyamata 12
1.2. Demográfiai öregedés az Európai Unió országaiban 13
1.2.1. A termékenység alakulása 14
1.2.2. Az élettartamok változása 15
1.2.3. Nemzetközi vándorlás 16
1.2.4. A népesség korösszetétele 17
1.3. Az új tagországok jellemzői 20
1.4. Demográfiai távlatok 22
1.5 Összegzés 26
2. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői a népszámlálások alapján 27
2.1. Az időskorúak számának és népességen belüli arányának alakulása 28
2.2. Az időskorúak korcsoport szerint, a nemek aránya 31
2.3. Termékenység 32
2.4. Családi állapot 33
2.5. Az időskorú népesség iskolázottsága 34
2.6. Az időskorúak vallásossága, nemzetiségi kötődései, állampolgársága 36
2.7. Az időskorú fogyatékos emberek néhány jellemzője 40
2.8. Az időskorúak családi (háztartási) kapcsolatai 43
2.9. Az időskorúak gazdasági aktivitása, foglalkoztatása 45
3. Az idősek társadalmának rétegződése 49
3.1. Bevezetés 50
3.2. Munkaerő-piaci aspektus 50
3.2.1. Gazdasági aktivitás 50
3.2.2. Az idősödő (ötven éven felüli) foglalkoztatottak társadalmi foglalkozási
rétegződése - a fiatalabbakkal összehasonlításban 52
3.2.3. A nyugdíjasok társadalmi foglalkozási rétegek szerinti összetétele 53
3.3. Fogyasztás és életstílus 55
3.4. Összegzés 62
3.5. Függelék 63
4. Az öregedés folyamata és jelei a legaktívabbtól
a legidősebb korosztályig 65
4.1. Bevezetés 66
4.2. Az életkorral változó élethelyzetek és erőforrások 66
4.3. Az életkor és az időfelhasználás szerkezete 74
4.4. A napi tevékenységek gyakoriságának alakulása 76
Irodalomjegyzék 83
5. Az időskorúak egészségi állapotának jellemzői
- megbetegedés adatok alapján - 85
5.1. Bevezetés 86
5.2. A kórházi és járóbeteg-szakellátás adatai 86
5.2.1. A keringési rendszer betegségei (100-199) 88
5.2.2. Magasvérnyomás-betegség (110-115) 89
5.2.3. Ischaemiás szívbetegség (ISZB, 120-125) 90
5.2.4. Cerebrovascularis betegségek (160-169) 92
5.3. Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 93
5.3.1. A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (C34) 93
5.3.2. A vastagbél\ a végbél és a végbélnyílás rosszindulatú daganata (C18-C21 )... 94
5.3.3. A női emlő rosszindulatú daganata (C50) 96
5.3.4. A prosztata rosszindulatú daganata (C61) 97
5.3.5. Néhány egyéb rosszindulatú daganat 97
5.4. Cukorbetegség (E10-E14) 98
5.5. A légzőrendszer betegségei (J00-J99) 100
5.5.1. Tüdőgyulladások (J10-J15') 100
5.5.2. Asthma bronchiale (J45-J46') 101
5.6. Az emésztőrendszer betegségei (K00-K93) 102
5.6.1. Gyomor-, nyombél-, gastrojejunálisfekély (K25-K28) 102
5.7. Mentális és viselkedészavarok (F00-F99) 104
5.7.1. Organikus és szimptomatikus mentális zavarok (F00-F09) 104
5.7.2. Hangulatzavarok (F30-F39) 106
5.8. Az idegrendszer betegségei (G00-G99) 107
5.8.1. Parkinson-kór, másodlagos parkinsonismus (G20-G21) 107
5.9. A szem és függelékeinek betegségei (H00-H59) 107
5.9.1. Zöldhályog (glaucoma, H40) 108
5.10. A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (M00-M99) 110
5.10.1. Dorsopathiák (M40-M54) 111
5.10.2. A csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85) 113
5.11. Az urogenitális rendszer megbetegedései (N00-N99) 114
5.11.1. Prosztata túltengés (N40) 114
5.11.2. A női nemi szervek nem gyulladásos rendellenességei (N80-N95) 115
5.12. Sérülések, mérgezések és külső okok bizonyos egyéb
következményei (S00-T98) 116
12.1. Fejsérülések (S00-S09) 118
5.12.2. Alkartörések (S52) 119
5.12.3. Combcsonttörés (S 72) 120
5.13. Összegzés 121
Irodalomjegyzék 121
6. Az idősek megélhetési viszonyai (A 2002. évi háztartási költségvetési
felvétel adatainak tükrében) 123
6.1. Bevezetés 124
6.2. Az időseket magában foglaló háztartások jellemzői, típusai 124
6.3. Az idős személyekkel együtt élők háztartásainak összetétele 126
6.4. Az idősek jövedelmi helyzete 127
6.5. A jövedelmi helyzet megítélése, a megélhetéshez szükségesnek
tartott összegek 132
6.6. Lakáshelyzet 133
6.7. Tartós javak állománya 137
6.8. Két kiemelt figyelmet érdemlő csoport jellemzői 138
6.8.1. Szegények (a% alsó decilisben élők) 138
6.8.2. ügyedül élő idősek 139
6.9. Összegzés 140
7. Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete
(a KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) 143
7.1. Bevezetés 144
7.2. Időskorú háztartásfőjű háztartások kiadási színvonalának alakulása a
háztartásfő korcsoportja szerint, 1993-2002 145
7.2.1. Élelmiszer-kiadások 148
7.2.2. lakásfenntartási kiadások 150
7.2.3. Egészségügyi kiadások 152
7.2.4. Az 1993-ban 60 éves korosztály és a 2002-ben 70 éves korosztály
kiadási színvonalának és szerkezetének összehasonlítása 154
7.3. Időskorú háztartásfőjű háztartások kiadási színvonala és szerkezete
településtípusonként, 2002 155
7.3.1. Élelmiszer-kiadások 157
7.3.2. lakásfenntartási kiadások 158
7.3.3. Egészségügyi kiadások 159
7.4. Az összes időskorú személyek által lakott háztartások kiadási
színvonala és szerkezete családtípusonként, 2002 162
7.4.1. Egészségügyi, testápolási kiadások 168
7.5. Összegzés 174
8. Lakásviszonyok időskorban 175
8.1. Idős emberek és lakásuk 176
8.2. Lakással való elégedettség időskorban 178
8.3. Lakásfenntartási terhek 179
8.4. Az idősek lakásainak minőségi problémái 182
8.5. Összegzés 184
9. Gondozási formák az idősellátásban - a szociális alapellátás 185
9.1. Bevezetés 186
9.2. Alapellátás 187
9.2.1. Házi segítségnyújtás 187
9.2.2. Szociális étkeztetés 189
9.2.3. Falugondnoki szolgálat 191
9.3. Ellátottság - ellátatlanság 192
9.4. Az állami szektor szerepe 192
9.5. A nem állami szektor szerepe 193
9.6. Néhány következtetés és magyarázat 193
Irodalomjegyzék 196
10. Az időskorúak és a bűnözés 197
10.1. Bevezetés 198
10.2. Az időskorú mint sértett 198
10.3. Sértettek és elkövetők 200
10.4. Az időskorú mint elkövető 201
10.5. Összegzés 206
11. Mit gondolunk az öregségről? 207
11.1. Bevezetés 208
11.2. Hány éves kortól számít az ember öregnek? 208
11.3. Kik öregek? 210
11.4. Milyenek az öregek? 213
11.5. Az öregek személyes tulajdonságaira vonatkozó véleménycsoport 214
11.5.1. Az öregek negatív tulajdonságai 214
11.5.2. Az öregek anyagi helyzete 216
11.6. Az öregek családi szerepére vonatkozó véleménycsoport 217
11.7. Az öregek munkájára vonatkozó véleménycsoport 218
11.8. Generációs feszültségek 219
Irodalomjegyzék 220
Melléklet 221