Hajózni muszáj...

Előszó

Ajánló

Soraim Pálfi Sándor szerkesztőtársam Hajózni muszáj... c. munkájának olvasatához.
Eredetileg egy kötetben valónak gondoltuk írásainkat az 1000 éves szegedi hajók tekintetében.
Mivel nem a hajó anyaga az uralkodó munkáinkban, hanem a hajó mirevalósága, megteremtésének kínja, sikerélménye dominál, kettő munkát jelentettük meg.
Úgy egyeztünk, faműves jártasságom révén, a fahajók korszakát én írom. Pálfi Sándor, mint fémműves, írja, korát, sorsát, gondját, históriáját a géperejű hajóknak, a komoly üzemmé vált, egykor Kotrótelepnek.
(Történészi korszakolással a fahajók uralták a Tiszát, és más folyóink vizét Szt. I. korától, 997-től, Széchenyi gőzhajójának a megjelenéséig, 1833-ig.)
Ezen érveink mellett szólt az a tény, hogy Pálfi Sándor, mint tűzi kovács, végül, mint, sólyatéri vezető, évtizedeken át, belülről építette a vízi járműveket.
Magam, mint helyismeretis könyvtáros, minden szegedi ipar létének gyűjtője, kívülről, hosszú időn át kerülgettem az egykori Kotrótelep sorsát, ügyét, gondját.
Pálfi Sándorral e réven, Dugonicsul szólva egy hajóban eveztünk, egy malomban őröltünk, egy tálból cseresznyéztünk, egy zsoltárból énekeltünk, egy kútból meregettünk.
Úgy voltunk: hajó, hajó. Ha fából faragták is, ha vaslemezből hegesztették, szögecselték is.
Bennünk, könyvünkben összefért (volna) a két féle alapanyagú hajó. Már egybe is álmodtuk, gyúrtuk, olvasztottuk, azonban a városvezetés hírét véve a készülődésünknek, anyagilag és morálisan támogatva a megjelenést, azt gondolta (jól gondolta), hogy a Szeged 15,20 középiskolájában érettségiző diákjait ezzel a könyvvel tiszteli meg, engedi útjára, metaforikus értelemben, hogy a kemény munka szellemében hajózzanak az élet ilyen olyan vizein életük céljának beteljesüléséig.
A vashajók históriája, a dolog természeténél fogva, az író tolla révén, más, sajátos hangszerelésben íródott, ezért önálló műben jelent meg.
Ám a derekas munka telve komoly tényadatokkal, tudni valókkal, emberi sorsokkal, eseményekkel.
A könyv, a várostörténet iránt érdeklődőknek fontos, nélkülözhetetlen ismeretek terített asztalával szolgál, és köszöntve örömözteti olvasóit.
Szeged, 2010. nyara Tóth Béla Vissza