| Kiadó: | Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 336 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
| Bevezető | 3 |
| Az ellenforradalmi rendszer első évtizede (1919. augusztus - 1929. június) | |
| Fehérterroristák bevonulása Pápára 1919. augusztus 8-án, délelőtt 10 órakor és ezek cselekedetének története (1919. augusztus) | 11 |
| A munkaadók általános támadása a munkásság életszínvonala ellen (1920) | 16 |
| A Kutyaszövetség megtagadja az építőmunkásság Tanácsköztársaság alatt elért eredményeit (1920) | 16 |
| Leszállították a faipari munkabéreket (1921) | 18 |
| ...És az élet mégis megindul (1921) | 19 |
| A győri szaktársak kívánságlistája | 19 |
| A budapesti építőmunkások tiltakozása a munkabérek leszállítása és a munkaidő erőszakos meghosszabbítrása ellen (1921. május) | 20 |
| A békéscsabai képviselőtestület határozata a helyi munkanélküliség tárgyában (1921) | 22 |
| A Weiss Manfréd gyár munkásai magasabb órabért követelnek (1922. augusztus) | 23 |
| Bosszúhadjárat vidéki csoportjaink ellen a Tanácsköztársaság megdöntése után (1922) | 24 |
| Idézetek Baticz Gyulának - a MÉMOSZ főtitkárhelyettesének - elnökségi jelentéséből | 24 |
| A pápai rendőrkapitányság önkényeskedése (1922) | 28 |
| A ceglédi alispán nem veszi tudomásul (1922) | 30 |
| MÉMOSZ keretében megalakul az első építőipari munkássport klub (1922. október 1.) | 31 |
| Suhog az éhség korbácsa (1922) | 32 |
| A GYOSZ faipari szakosztálya maximál | 32 |
| A Kutyaszövetség bérdiktatúrája (1922) | 34 |
| Beszéljenek az akták | 34 |
| A kenyér és a profit harca | 38 |
| A GYOSZ kizárta a kötelékébe tartozó famunkásokat (1923) | 38 |
| Vége a kizárásnak (1923) | 40 |
| A téglabárók támadása a téglagyári munkások ellen (1923) | 41 |
| A munkásság bérkövetelésére a gyárosok kizárással feleltek | 41 |
| Véget ért a téglagyári munkások kizárása (1923) | 43 |
| Közérdekű építőgildek (1923) | 44 |
| Magánérdekű építőüzemek | 45 |
| Közérdekű építőüzemek | 46 |
| Az első baloldali ellenzéki csoport kizárása a MÉMOSZ-ből a Tanácsköztársaság bukása után (1923) | 47 |
| A belügyminiszter bizalmas utasítása a szakszervezetek gyűléseinek fokozottabb ellenőrzésére (1923) | 47 |
| A budapesti építőmunkások nagygyűlése (1923. június) | 49 |
| Budapest ácsmunkássága sztrájkba lépett (1923. augusztus-szeptember) | 51 |
| Ölbe tették kezüket a budapesti ácsok | 51 |
| A budapesti ácsmunkások harca | 52 |
| A győri munkaadók aljas önkényeskedése (1924) | 53 |
| A tanoncok nehéz sorsa az újpesti asztalosüzemekben | 54 |
| A budapesti kőfaragók három és félhónapos harca a nagyobb kenyérért (1924. május-augusztus) | 57 |
| Tovább harcolunk | 58 |
| A harcnak vége! | 59 |
| Kizárták a kárpitosmunkásokat | 60 |
| Harc után | 62 |
| Egy harc epilógusa | 63 |
| Flórián vitéz ügye (1924) | 63 |
| A jászberényi famunkások harca a helyi csoport megalakulásáért | 66 |
| A megfagyott kőműves | 67 |
| A munkanélküliség áldozata | 67 |
| Szövetségi tagok, vigyázzatok! (1925) | 68 |
| A MÉMOSZ-ból újabb ellenzéki munkáscsoportot zártak ki (1925. január) | 70 |
| Peyerék harci riadója a kommunista és baloldali szocialista munkások ellen (1925. március) | 71 |
| Az osztályharcos építőmunkások válasza a sorozatos kizárásokra | 71 |
| A famunkás szövetség vezetői is megfogadták Peyer intelmét | 74 |
| Baticz szaktárs interpellációja az épületszerencsétlenségek megakadályozása ügyében (1926. november) | 75 |
| A gazdasági válság és a faipar (1925) | 77 |
| Otthonavatás Miskolcon (1926. január) | 78 |
| A tizedik vidéki építőmunkásotthon ünnepélyes megnyitása | 78 |
| A pécsi építőmunkások emlékirata a polgármesterhez a munkanélküliség tárgyában (1926. március) | 79 |
| Válasz az emlékiratra | 82 |
| Itt a bizonyíték (1926. augusztus) | 82 |
| Az építőmunkások VII. nemzetközi kongresszusa (1926. szeptember) | 84 |
| A Sasokról (1928) | 86 |
| A budapesti asztalosok és fagépmunkások harca a béremelésért (1928. április-augusztus) | 87 |
| A GYOSZ-ban tömörült munkáltatók megtagadták a megígért béremelést - A Lingel-gyárban harcra került a sor | 87 |
| Harc az életért a győzelemig | 87 |
| A közvélemény felvilágosítása | 93 |
| Az elöljáróságok sztrájktörőket toboroznak | 94 |
| Megegyezéssel ért véget a bérmozgalom | 94 |
| A munkásszolidaritás virágoskertjéből | 95 |
| Éhség, nyomor velünk (1929-1935) | |
| A budapesti építőmunkások nagy megmozdulása a munkanélküliség ellen (1929. május) | 101 |
| Félórás tüntetősztrájk a budapesti építkezéseken a közmunkák kiadásáért és az építőipari munkanélküliség ellen | 101 |
| Rendőri fölvonulás a munkanélküliek fölvonulásának megakadályozására | 103 |
| Kizárták az építőipari kapitalisták az összes burkoló szaktársakat (1929) | 104 |
| A burkolómunkások kizárása véget ért (1929. június) | 105 |
| Az építőmunkás szövetség központi vezetősége országos akciót kezdeményez a kollektív szerződésekért, az irányórabérek bevezetéséért és más követelésekért (1929. június) | 105 |
| Nyíregyházán száz és száz ipari munkás várja tétlenül a helyzet javulását (1929. július) | 108 |
| Az építőmunkások 70 százaléka nem dolgozik, és a laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak | 108 |
| Papság, hatóság az egri építőmunkás csoport ellen (1930) | 111 |
| A miniszterelnök a szakszervezetek vezetőivel tárgyal a munkanélküliség problémáiról (1930. február) | 112 |
| Az építkezések megindítását, gyorssegélyt, munkahiány esetére szóló biztosítást és a 8 órás munkanap törvénybeiktatását követelték országszerte az építőmunkás gyűlések (1930. május) | 114 |
| Kommunista szervezkedés Szegeden és környékén (1930) | 116 |
| Tömeges letartóztatások | 116 |
| Szövetségünk szegedi csoportját a rendőrség bezárta (1930) | 116 |
| Hogyan "küzdenek" a keresztényszociálisok a kőbányászokért (1930. augusztus) | 119 |
| A dunabogdányi kőmunkások helyzete | 119 |
| Az 1930. szeptember 1-i tüntetésből az építőmunkásság is kivette a részét | 120 |
| Megmutattuk magunkat | 120 |
| Ahogyan a baloldali munkások látták | 121 |
| Az Andrássy úton folyik a tüntetés | 121 |
| Egy építőmunkás visszaemlékezése 1930. szeptember 1-re | 123 |
| A pusztuló építőipar számai (1930. december) | 125 |
| Dolgoznak a kommunisták | 127 |
| Jelentés a téglagyári munkások kirándulásáról (július 5.) | 127 |
| Szervezeti jelentés | 128 |
| Az építő frakció-repülőbizottság jelentése | 129 |
| Rabszolga állapotok Pétfürdőn (1931) | 130 |
| Fényképfölvétel két állami építkezésről (1931. szeptember) | 132 |
| Pétfürdőn állami műtrágya- és salétromgyár épül | 132 |
| Hogyan dolgozik az "erős kéz" a hódmezővásárhelyi kaszárnyaépítkezésen | 133 |
| A kormány segélyt ad a munkanélküli szakszervezeti tagoknak (1931. december) | 134 |
| A csendőrség a baloldali munkásság ellen (1931) | 136 |
| Az Új Építőmunkás című lap megjelenése (1931. szeptember) | 136 |
| Távbeszélgetési jegyzék | 136 |
| "A pécsi norma", avagy hogyan enyhítik Pécsett a munkanélküliek nyomorát (1932) | 137 |
| Bakonyi csendélet - "keresztény nemzeti" alapon (1932) | 139 |
| Munkában a rendőrkard (1932) | 140 |
| Küzdelem az építőipari munkanélküliség ellen (1933. május 14.) | 141 |
| Rendőrségi jelentések a baloldal erősödéséről a faipari dolgozók szakszervezetében és az építőknél (1933. január) | 144 |
| A kommunisták előretörnek a MÉMOSZ-ban (1933) | 145 |
| Az 1933. októberi nagy építőmunkássztrájk a nagyobb darab kenyérért, az emberibb életért | 147 |
| A sztrájk előkészítése | 147 |
| Az emlékirat | 149 |
| Általános sztrájk | 150 |
| Harc a győzelemért | 151 |
| A munkaadók döntése a sztrájk ügyében | 153 |
| Építősztrájk és revízió | 154 |
| Kényszeregyezség | 155 |
| Véget ért a sztrájk. A munkások megállapodtak a munkaadókkal | 157 |
| A festőiparban létrejött a kollektív szerződés | 159 |
| Az Új Építőmunkás az asszonyok szerepéről az építősztrájkban | 159 |
| Az Új Építőmunkás üdvözlete a bebörtönzött szaktársakhoz | 160 |
| A Kommunista az építősztrájk tanulságairól | 161 |
| A baloldali ellenzéki munkásság a MÉMOSZ-ért (1933) | 163 |
| Az ellenzék felhívása az építőmunkásokhoz | 163 |
| Az Új Építőmunkás Peyerék bérpolitikájáról | 164 |
| Használjuk ki a tömegszimpátiát a bérharcok támogatására | 165 |
| A zalaegerszegi építőmunkások sztrájkja (1934. március) | 166 |
| A fasizmus gyilkos harca az osztrák proletárok ellen (1934. március-április) | 167 |
| Mártírok véréből sarjad ki a szocialista jövő | 167 |
| Újpest harcban (1934) | 169 |
| A hatóság a sztrájkoló munkások ellen | 169 |
| Az Újpestről kiindult harc átterjedt Rákospalotára és Pesterzsébetre | 170 |
| A MÉMOSZ festő szakosztályának ellenzéki érzelmű vezetősége egységfront mozgalmat indít (1934. augusztus) | 171 |
| A gubacsi téglagyári munkások sztrájkba lépnek (1934) | 175 |
| Sztrájkolók felhívása a dolgozókhoz! | 176 |
| Általános munkaadói támadás a munkásság életszínvonala ellen (1934. július-november) | 177 |
| A Kutyaszövetség | 177 |
| Harcra sorakozzatok! | 178 |
| A faipari és építőipari nemzetközi szervezetek egyesülése (1934) | 179 |
| Építők, fások, vasasok együttes nagygyűlése az építkezések azonnali megindítását követelte (1935. május) | 180 |
| A kőbányák dolgozói harcra készülődnek (1935. január) | 182 |
| A festő szakosztály harcos állásfoglalása a szakszervezetek államosítása ellen (1935. április) | 183 |
| Ismét megmozdultak az újpesti famunkások (1935. április-július) | 185 |
| Fegyverszünet az újpesti asztalosiparban | 186 |
| Rendelet a 48 órás munkahétről és a bérminimumról | 187 |
| Ahonnan a lavina elindult | 188 |
| A rendőrség előtt gyanús az I. sz. kőműves szakosztály (1935) | 190 |
| Rendőri készültség Sallai és Fürst elvtársak kivégzésének évfordulóján (1935) | 191 |
| Diadalmas sztrájk! (1935. július-augusztus) | 192 |
| Sztrájkra készülnek az építőmunkások | 192 |
| A budapesti kőművesek szervezőbizottságának harcra buzdító felhívása (1935) | 193 |
| Az építőmunkások bizalmi testülete a sztrájk mellett döntött (1935. július) | 194 |
| A sztrájkoló szakmák szervezőbizottsága kitartásra serkenti a munkásságot (1935) | 195 |
| Budapest dolgozó társadalmához! (1935) | 197 |
| Felhívás a lakókhoz! (1935) | 198 |
| Drákói rendelkezéseket a sztrájkoló munkásokkal szemben (1935) | 198 |
| Az egyesült szakszervezeti ellenzék felhívása Magyarország dolgozóihoz a sztrájk támogatására (1935. augusztus) | 199 |
| A szakszervezet jobboldali vezetőinek nyomatékos figyelmeztetése a sztrájkolókhoz (1935) | 201 |
| Az újlipótvárosi véres összeütközés (1935) | 202 |
| Az Ellenzéki Építő tiltakozik az építőmunkássztrájk egységfrontjának bomlasztása ellen (1935. augusztus) | 203 |
| Az építőmunkás szövetség titkársága jelentést tesz a Szakszervezeti Tanácsnak a sztrájk befejezéséről (1935. augusztus 21.) | 205 |
| Friss István cikke a Sarló és Kalapácsban az építőipari sztrájk eredményeiről és tanulságairól (1935) | 206 |
| Az általános sztrájk halottjának temetése Kispesten (1935) | 207 |
| A Fás Ellenzék háborúellenes tüntetésre hívja fel a dolgozókat (1935. július) | 208 |
| Az egyesült szakszervezeti ellenzék központi tanácsa egységfront akciót szervez az érdekképviseleti rendszer bevezetése ellen (1935. szeptember) | 208 |
| Hatósági bérmegállapítás (1935. november-december) | 211 |
| Az asztalos, faipari gépmunkások legkisebb munkabére | 211 |
| Az iparügyi miniszter jóváhagyta a budapesti és környéki építőipari bérrendezést | 215 |
| A bérmegállapító bizottság határozata vidéki építőmunkások legkisebb órabérének tárgyában (1936. június) | 217 |
| Index | 218 |
| A munkaadók nem tartják be a legkisebb munkabéreket (1935) | 220 |
| A nagyobb kenyérért, a 8 órás munkaidőért (1936-1938) | |
| Az építőipari ankét feltárta az építőipari munkásság borzalmas helyzetét és programot dolgozott ki (1936. március) | 225 |
| Munkaadói fogás bérmegállapítás előtt | 226 |
| A szervezőbizottság május 1-i felhívása | 227 |
| Vidéki bérmozgalmak esztendeje (1936) | 229 |
| Építőmunkás bérmozgalmak és sztrájkok országszerte | 229 |
| Székesfehérvár építőmunkásságának hősies küzdelme (1936) | 230 |
| Miskolc építőmunkásságának győzelmes sztrájkja (1936) | 231 |
| A hatóság az építőmunkás megmozdulásokról (1936. június) | 232 |
| A salgótarjáni üveggyár üvegcsiszoló munkásainak részleges sztrájkja | 232 |
| A soproni építőmunkások sztrájkmozgalma | 233 |
| Munkaközvetítés - fasiszta módra (1937) | 234 |
| Új mozgalom jobb bérekért (1937. február - június) | 235 |
| Másolat az 5463/1937. VII. res. BM. sz. iktatmányból | 235 |
| Lehetséges-e népfront Magyarországon? | 236 |
| Új bérmegállapítást! (1937) | 238 |
| A budapesti építőmunkások nagygyűlése a bérmozgalom megindítása mellett döntött | 238 |
| Építőmunkások küldöttsége az iparügyi miniszternél (1937) | 239 |
| Háromhetes nehéz küzdelmet vívtak a festőipari munkások (1937. április 1-23.) | 240 |
| A budapesti és környéki kövezőmunkások győzelmes sztrájkja (1935. április 5-19.) | 242 |
| Két hétig tartott a sztrájk, és a kollektív szerződés megkötésével végződött | 242 |
| Egynapos általános kőművessztrájk Budapesten (1937. június) | 243 |
| Június 18-án, pénteken lejöttek az állványról Budapest kőművesei | 247 |
| Rendőrségi jelentések a pécsi munkások megmozdulásáról (1937. június) | 248 |
| Az építőmunkás szövetség dunántúli kongresszusának javaslatai az építőipari állapotok javítására (1937. június) | 248 |
| Az építőmunkás szövetség országos akciót készít elő a 8 órás munkanap bevezetése érdekében (1937. szeptember) | 251 |
| Magyarország építőmunkásságának 24 órás tüntetősztrájkja a 8 órás munkanapért (1937. szeptember 16.) | 255 |
| Az építőipari szakmák együttes bizalmiférfi testületének határozata | 255 |
| A rendőrség igazolja Szeged, Pécs városok építőmunkásainak részvételét a harcban (1937. szeptember) | 257 |
| Egy kommunista építőmunkás levele a 24 órás sztrájkról | 260 |
| A faipari munkásság győzelmes megmozdulásai | 261 |
| Harc a győri Cardo-gyárban | 261 |
| Sikeres bérharc a kárpitosiparban | 263 |
| Ötnapos kőfaragó sztrájk Budapesten (1937. október) | 264 |
| Hogyan élnek a kőbányák dolgozói (1938) | 266 |
| A debreceni építőmunkások több mint négyhetes sztrájkja győzelmesen befejeződött (1938. március-április) | 270 |
| Egy építőmunkás levele | 271 |
| A pécsi téglagyári munkások újból megmozdultak (1938. május-június) | 272 |
| Bérmegállapítás a tégla- és cserépgyártó iparban (1938. május-június) | 273 |
| A kőfaragóiparban is megállapították a legkisebb munkabéreket (1938. július) | 276 |
| Bérmegállapítás a kövezőiparban | 278 |
| Harc a nyílt fasiszta törekvések ellen, harc az imperialista háború ellen, a szabadságért (1938-1945) | |
| Becstelen és gyáva orvtámadások a munkásotthonok ellen (1938. november) | 283 |
| A MÉMOSZ-ban is megszerveződik a munkásság önvédelme | 283 |
| Peyer elszabotálja az építőmunkásság érdekeit szolgáló akciókat és a Szaktanács kötelékéből való kizárással fenyegeti a MÉMOSZ-t (Építők levele) (1938. augusztus) | 284 |
| A veszedelmes MÉMOSZ (1938. szeptember) | 286 |
| Sztrájk a tokodi üveggyárban (1939. június) | 287 |
| Ismét a pécsi téglagyáriak (1939. július) | 288 |
| A festő szakosztály tiltakozó javaslata a munkáskamarák felállítása ellen; javasolja a népfront megteremtését és a MÉMOSZ ügyvitelének egyszerűsítését (1939) | 290 |
| Az 1940. évi tavaszi általános építőmunkássztrájk (1940. április) | 292 |
| Az építőmunkások a hadiüzemekben sem hagyják magukat (1940) | 293 |
| A fasiszták a MÉMOSZ feloszlatását követelik (1940) | 295 |
| Sztrájk a Macskalyuki kőfejtőben (1941) | 296 |
| A MÉMOSZ festő szakosztály a szakszervezetek fasizálása ellen (1941. január) | 297 |
| Fasiszta háborús rendelet és a munkásmozgalom melletti helytállás (1941) | 298 |
| Ipartestületi intelem a munkaadókhoz (1941) | 301 |
| Fasiszta bandák támadják a MÉMOSZ-t (1941) | 302 |
| A munkaadók és a Nemzeti Munkaközpont megegyezése (1942. június) | 303 |
| A MÉMOSZ központi vezetősége a felszabadulás utáni nagy feladatokra figyelmezteti és szervezi a munkásokat (1944) | 304 |
| Pusztuljanak a német megszállók (1944. április) | 306 |
| Építőmunkások internálása (1944) | 309 |
| Német Sándor ceglédi lakos internálása (1944) | 309 |
| A szövetség vezetői fasiszta internálótáborokban (1944. augusztus) | 312 |
| Földes László partizánparancsnok jelentése az újpesti partizánok tevékenységéről | 314 |
| Kötelességünk a hűség és a munka! (1944) | 315 |
| A Magyar Kommunista Párt első felhívása a felszabadult Budapest népéhez | 317 |
| "A pusztuláson túl vagyunk... az építés a kötelességünk..." (1945) | 318 |
| Függelék | |
| Országos szakszervezetek (szövetségek) alakulása | 323 |
| Csatlakozás az Építőmunkás Szövetséghez | 323 |
| Csatlakozás a Famunkás Szövetséghez | 324 |
| Az építőmunkások küldöttközgyűlései | 324 |
| Famunkások küldöttközgyűlései | 325 |
| Szaklapok | 326 |
| Források | 327 |
A borító gerince elszíneződött, kopottas, sarkai sérültek. Az előzéklapon ajándékozási bejegyzés található.
A borító kissé elszíneződött, kopott.
