Panamisták, tolvajok, szélhámosok

Fülszöveg

A szerző neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Első könyve, amely nagy közönségsikert aratott, 1956-ban jelent meg Egy bíró naplója címmel. Elsődleges célja az volt, hogy a teljesség igénye nélkül betekintést engedjen a bíráskodás "műhelytitkaiba". Rávilágítson, hogy az ítélkezés, amely a gyakorlatban törvények és rendeletek végrehajtását jelenti, valójában sokkal több ennél. A bíró nem ítélkezhet sematikusan, mert az ítélet ezernyi szálból tevődik össze, amellett, hogy törvényesnek és igazságosnak kell lennie.
Új könyve bizonyos mértékig az előző folytatásának tekinthető. Az alapgondolat - leírni a bírói gyakorlat során felmerülő eseteket a bíró szemszögéből nézve - nem változott, a szerző szándéka azonban igen. A társadalmi tulajdon vámszedőit helyezi elsősorban reflektorfénybe, azokat, akik nem munkájukkal, hanem ravasz trükökkel, fondorlatos mesterkedésekkel, hiszékeny emberek megtévesztésével igyekeznek jogtalan előnyökhöz jutni. Bemutatja a mai szélhámos különböző típusait is, akikről az embereknek óvakodniok kell.
A történetekben szereplő tények valódiak, hitelességüket rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják. S ha az olvasmányos forma érdekében vannak költött részek is, ezek az ítéleti ténymegállapításokon alapuló valóságos helyzetet tükrözik. Az összegyűjtött esetek leleplezik a bűnözőket, a mások és a közösség rovására spekulálókat, megvetést ébresztenek irántuk, örök tanulságul szolgálnak a kárvallottak számára és intést szolgálnak a kárvallottak számára és intést jelentenek azoknak, akiket a jövőben környékeznek meg csábos ígéretekkel. Vissza