Fejezetek a magyar-olasz politikai kapcsolatok történetéből

Fülszöveg

Közhely, hogy az 1956 utáni magyar politika alakulását a nemzetközi viszonyok és az ország külkapcsolatai döntő mértékben befolyásolták, azonban szinte teljességgel ismeretlen az ország nyugati külpolitikai kapcsolatrendszere, a Nyugattal való érintkezés jelentősége a magyar külpolitika szovjet orientációtól eltérő tájékozódási irányainak megválasztásában. Ebből a szempontból az évezredes, a történelmi próbatételeket kiálló magyar-olasz kapcsolatok hagyománya különleges szerepre tett szert. A történész szerző magyar és olasz levéltári iratokat tanulmányozva azt vizsgálta, hogy az 1956-os forradalom utáni elszigeteltségéből olasz viszonylatban a hazai politikai vezetés miként tudott kitörni, miként tudta kapcsolatait rendezni, és évtizedes türelmes, szisztematikus munka árán miként emelte azokat egyre magasabb szintre. A kétoldalú magyar-olasz kapcsolatok gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai hozadéka vitathatatlan, és elvitathatatlan a korabeli politikai vezetés... Tovább

Fülszöveg

Közhely, hogy az 1956 utáni magyar politika alakulását a nemzetközi viszonyok és az ország külkapcsolatai döntő mértékben befolyásolták, azonban szinte teljességgel ismeretlen az ország nyugati külpolitikai kapcsolatrendszere, a Nyugattal való érintkezés jelentősége a magyar külpolitika szovjet orientációtól eltérő tájékozódási irányainak megválasztásában. Ebből a szempontból az évezredes, a történelmi próbatételeket kiálló magyar-olasz kapcsolatok hagyománya különleges szerepre tett szert. A történész szerző magyar és olasz levéltári iratokat tanulmányozva azt vizsgálta, hogy az 1956-os forradalom utáni elszigeteltségéből olasz viszonylatban a hazai politikai vezetés miként tudott kitörni, miként tudta kapcsolatait rendezni, és évtizedes türelmes, szisztematikus munka árán miként emelte azokat egyre magasabb szintre. A kétoldalú magyar-olasz kapcsolatok gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai hozadéka vitathatatlan, és elvitathatatlan a korabeli politikai vezetés felismerése, mely szerint külkapcsolatait, ezen belül a magyar-olasz kapcsolatokat az ország javára és jövőjére kell fordítani. A kor társadalmi berendezkedésének megfelelő pártállami szerkezet a pártkapcsolatokat kivételezett helyen kezelte: a szívélyes és baráti, ám nézetkülönbségekkel is jellemezhető viszony az MSZMP és az Olasz Kommunista Párt között szervesen épült az államközi és társadalmi kapcsolatok egészébe, segítette a magyar külpolitika nyugati orientációját, hozzájárult annak sikerességéhez. A tárgyalt időszakban is a két ország kapcsolattartásának fő eszköze természetesen a diplomácia volt, amelynek ki kellett szolgálnia a politika igényeit. Vissza