Pannonia kereszténysége a mai Magyarország területén I.

Előszó

A kereszténység életmód, amely nem csupán a keresztény tanítás ismeretét és betű szerinti betartását jelenti, hanem egy olyan életformát is, amely mer ellentmondani a világ kívánságainak, vagy az aktuális divat hóbortjainak. Azok a szakemberek viszont, akik egyháztörténelemmel, kereszténységgel, akár ókereszténységgel foglalkoznak, nem feltétlenül mindig keresztények. Ez lehet előny, hiszen mindent bizonyos távlatból képesek nézni, de lehet hátrány, amikor nem értik meg, mi is a lényeg. Ez utóbbi esetben téves következtetésekre juthatnak. Úgy tűnik tehát, hogy kutatásainkat nem rendelhetjük alá sem egyéni, sem társadalmi elvárásoknak. A kereszténység nem holt dolog, ezért nem holt tudomány, hanem élő valóság. Ebben különbözik más történelmi stúdiumoktól története. Azok, akik ókereszténységgel foglalkoznak, ettől a ténytől nem tekinthetnek el. Itt kell felidézni Joseph Lortz figyelmeztetését is, amely mindenkihez szól, aki az egyháztörténet bármely korszakával foglalkozik; arra hívta fel ugyanis a figyelmet, hogy az egyház egysége nem azt jelenti, hogy a pogányok nem tartoztak az egyházhoz.1 E gondolat kifejtésénél Augustinusra hivatkozik, aki azt írta, hogy sokan vannak közöttünk, akik nem tartoznak hozzánk, de a mieink, és sokan tartoznak hozzánk, akik pedig kívül állnak. Lortz szerint kereszténység egyik jellemzője az igazság és a szeretet egysége. Az igazság megismeréséhez a józan lelkesültség és kritika, szeretet és igazságosság szükséges. Vissza