9 füzet az "Irodalomtörténeti Füzetek" sorozatból

Előszó

Részlet az első füzetből:
Jósika Miklós
Emlékiratának elején az öreg Jósika helyreigazítja a születési évéül szereplő téves időpontot: 1796 helyett 1794-ben jelöli meg a helyes dátumot . s ehhez a helyreigazító megjegyzésekhez a következő reflexiót fűzi: "Sohasem tudtam megfogni azoknak beteges hiúságát, kik korukat eltagadják... Aztán igazat szólva, kevés ember volt oly fiatal, mint én annak idejében és még kevesebbnek tartott fiatalsága oly sokáig, mint az enyim: miért szégyenleném én e szép hosszú életet, melyet nekem gyermekkorom óta késő öregségig annyian kivántak s melyre, bevallom gyöngeségemet, jó szemekkel, jó fogakkal, csudás erőben - s el nem tompulva semmi iránt, mi szép, jó és nemes s a korral lépést tartva mindvégig, büszke tudok lenni s azt hiszem, nincs okom oly életet szégyenleni, melynek minden évét több, mint egy-egy kötetnyi munkával födhetem be, hogy a szél el ne hordja. Ha e hosszú életért ily erőben mindenek fölött a gondviselésnek tartozom hálával, igen sokat köszönhetek azon szigorú, spártai nevelésnek is, melyben részesültem, mely idegimet jókor megedzette s melyet egész hosszú életem alatt magam folytattam s egészítettem ki: habár egész őszinteséggel bevallom, hogy elég bolondságot követtem el életemben..."
Önérzetről tanuskodó, megelégedést hirdető szép vallomás ez - de az önérzet őszintébb benne, mint a megelégedés. A spártai férfiasságot csak testi értelemben jellemzi Jósika egyéniségét, egyébként, noha megrója másokban a "beteges hiúságot", maga is könnyen sértődő, a vélt vagy igazi sértést nehezen felejtő, nőiesen hiú természet volt, s a fentebbi idézetet magába foglaló Emlékirat egy sebzett kedélyű, elkeseredett aggastyán utolsó, félben maradt munkája... Önérzetéről azonban el kell ismernünk, hogy nemcsak őszinte, hanem jogos is. Jósika élete csakugyan nem mindennapi jelenség. Ez az élet maga is igazi regény, mégpedig igazi Jósika regény: terjedelme kivételesen nagy, színhelye négy ország, hőse valódi lovag, végigjárta a szerelmi boldogság és boldogtalanság, a katonai dicsőség és politikai bukás, a költői siker és honfiúi gyász magasságait és mélységeit, bátor elszántsággal nézett farkasszemet a Halállal nemcsak a harctéren, hanem a bitófa árnyékában os, s élményei gazdag tanulságokat nyujtanak az erkölcsi jellem buvárainak. Vissza