Alkotmánytan I.

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Papp Imre: Alkotmánytan I. ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	665 oldal
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-389-902-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az alkotmánytan című tankönyvnek 1992-ben megjelent első kiadása közvetlenül az alkotmányos rendszerváltozás után elsőként vállalkozott az alkotmányjog teljes és átfogó feldolgozására. a kötet tudatosan viselte és viseli az Alkotmánytan címet, mert nemcsak a hatalmi viszonyoknak intézményes keretet adó, egyre nagyobb jelentőségű és kiterjedtebb jogág normáit ismerteti, hanem tudományos nézeteket és alkotmányos értékeket is közvetít. A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.
Jelentős átdolgozása 2002-ben Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények címmel jelent meg, számos új fejezettel bővült (például az alkotmányos rendszerváltozás jellemzőiről, a magyar kormányzati rendszer történetéről, a második kamarákról, az államháztartásról), és részletesebben dolgozta fel az egyes alkotmányos intézményeket.
A jelenlegi átdolgozás újdonsága, hogy értékeli az európai uniós csatlakozás hatását a magyar alkotmányos... Tovább

Tartalom

Előszó	17
Takács Imre: Az Alkotmány és az alkotmányosság fogalma
Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben	21
Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása	23
Az első polgári alkotmányok	23
Az angol történeti alkotmány	23
Az amerikai kartális alkotmány	25
A francia alkotmányok	26
A szociális jogállamok alkotmányai	27
A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői	29
Az alkotmányosság követelményei	29
A népszuverenitás elve és a népképviselet	30
A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve	30
A törvények uralma, a jogállam megvalósítása	30
Az egyenjogúság elve	31
Az emberi jogok deklarálása	31
Az európai alkotmányfejlődés mai irányai	31
Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben	33
Jegyzetek	34
Sári János: Hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv
Elméleti és történeti dimenziók	37
A kontraszt: a hatalom egysége	42
A magyar alkotmányelméleti irányok	43
A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme	46
Jegyzetek	52
Kukorelli István - Takács Imre: A magyar alkotmány története. Az alkotmányos rendszerváltozás jellemzői
A nemesi alkotmány	55
A polgári altkomány	57
A közjogi provizórium	59
Az 1946. évi I. törvény - az ideiglenes alkotmány	59
Az 1949. évi XX. törvény és módosításai	61
Az alkotmányos "átmenet" kezdete	62
A nemzeti kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény	65
Az 1990. évi XL. törvény	68
Az alkotmánymódosítások, az "új" alkotmány ügye	70
A magyar "alkotmányos forradalom" jellemzői	74
Jegyzetek	76
Papp Imre- Sári János: A jogforrások
A jogforrás fogalma	81
A magyar jogforrások renszere	82
A jogszabályok	84
Az alkotmány	84
A törvény	87
A rendelet	89
Az önkormányzati rendelet	91
A minősített többségű törvényalkotás	93
A jogforrási rendszer koherenciája	95
Jogforrási hierarchia, a szabályozási szint elégtelenné válásának kérdése az Alkotmánybíróság gyakorlatában	96
A normakollízió kérdése	97
A normavilágosság	98
A nemzetközi szerződések	100
A nemzetközi szerződés megkötésére irányuló eljárás a belső jog szerint	102
Az uniós jog és a magyar jogrendszer	103
Az Alkotmánybíróság határozatai	105
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei	105
A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog	107
A jogszabályok érvényessége	109
A közjogi érvénytelenség	111
A jogszabályok hatálya	114
A dereguláció	116
A jogszabályok kihirdetése és nyilvántartása	119
Jogforrások - túl a jogi norma határán	122
Felfogások a jogról és történelmi változásaik	122
Elméleti források	124
Jegyzetek	126
Dezső Márta - Somody Bernadette: A szuverenitás
A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek	133
A szuverenitás fogalma	133
A szuverenitáselméletek változása	134
Európai jogrend - tagállami szuverenitás	135
Az integrációs folyamat főbb szakaszai	136
A demokratikus legitimáció	138
Alkotmányos felhatalmazás- a csatlakozási klauzula	140
Az európai jog jellemzői, hatása a tagállami jogrendszerre	142
Hatalmi súlypontok változása az Országyűlés és a Kormány viszonyában	144
Közösségi hatáskörök - tagállami szuverenitás	145
Az unitárius és a föderális állam	148
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai	150
A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma, az elismert kisebbségek	151
Az identitásvállalás szabaedsága, a kisebbségi hovatartozás azonosítása	152
A kisebbségi jogok	155
A kisebbségi önkormányzat	158
Az államterület	161
Az állam felségjelvényei	163
Jegyzetek	165
Dezső Márta: Népszavazás és népi kezdeményezés
A közvetlen demokrácia intézményei	175
A referendum szabályozása és típusai	177
Az alkotmány által előírt népszavazás	178
A kormányzat áltla kezdeményezett népszavazás	179
A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás	179
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés	180
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása	180
Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések	184
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés	194
Jegyzetek	197
Dezső Márta: A választási rendszer
A választójog fogalma	203
A választási alapelvek	205
A választójog általánossága	205
A választójog egyenlősége	206
A szavazás közvetlensége	207
A szavazás titkossága	207
A választási rendszer	208
A választási rendszer normativitása	208
A választási rendszer meghatározó elemei	209
A választási rendszerek típusai	213
A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog	217
Intézménytörténeti áttekintés	217
A választójog forrásai	219
A választójogosultság	220
A parlamenti választókerületi rendszerek	223
Az egymandátumos egyéni választókerületek	224
A többmandátumos területi választókerületek	225
Az országos listák és a választási küszöb	226
Az önkormányzati választókerületi rendszerek	228
A kislistás rendszer	229
A vegyes választási rendszer	229
A fővárosi és a megyei közgyűlési választások	231
A polgármester, főpolgármester választása	232
Az európai parlamenti választások	232
A választási eljárás garanciális szabályai	234
Jegyzetek	236
Fürész Klára: Az állampolgárság és a státusjogok
Az állampolgárság általános kérdései	243
Az állampolgárság fogalma	243
Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése	247
A magyar állampolgárság szabályozásának története	248
Az állampolgárság szabályozásának alapelvei	251
A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése	257
Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban	257
A magyar állampolgárság keletkezése	258
A magyar állampolgárság megszerzése	258
A magyar állampolgárság megszűnése	261
A kettős (vagy többes) állampolgárság	263
A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése	263
A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése	264
A sátusjogok	266
A státusjogok az alapjogok rendszerében	266
A magyar állampolgár státusjogai	267
Az EU-polgár státusa	272
Jegyzetek	274
Papp Imre: A szuverenitás területi hatálya alatt álló személyek (külföldiek)
A külfödiek fogalmának jelentésmódosulása	279
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők	282
A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók	283
A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók	283
Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők	285
A harmadik országok állampolgárainak beutazása és tartózkodása	285
A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók	286
A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók, a tartózkodási engedély	297
A letelepedés szabályrendszere, a letelepedettek köre	289
A letelepedés jogintézményének metamorfózisa	289
A letelepedés differenciálódása, feltételrendszere	289
Az ideiglenes letelepedési engedély	290
A nemzeti letelepedési engedély	291
Az EK letelepedési engedély	291
A hontalanok	292
A menedékjog, a menekültke és a menedékesek	294
A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elve)	297
A szuverenitás területi hatálya alatt állók jogállása	298
Külföldre utazásuk, Magyarországra való visszatérésük	299
Munkavállalásuk	300
Kiutasításuk, kiadatásuk	300
Jegyzetek	303
Sári János: Kormányzás - kormányzati rendszerek, kormányformák
A kormányforma fogalma	307
Az alkotmányos monarchia	308
A parlamentarizmus	308
A prezidenciális kormányzati rendszer	310
A félprezidenciális parlamentarizmus	312
A kollegiális kormányforma	313
A szocialista kormányzati rendszerek	314
Jegyzetek	315
Sári János: Magyarország kormányzati rendszerei
A kormányzás és a kirlyi hatalom	319
Az alkotmányos monarchia	319
A parlamentarizmus kezdetei	320
A kiegyezés kettős kormányzati rendszere	322
Magyarország és Horvátország	322
Népköztársaság és Tanácsköztársaság	323
Kormányzati rendszer a két világháború között	324
A provizórikus kormányzati rendszer alakulásának két tendeciája	326
Új szuverenitás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács	329
A parlamentáris köztársaság	330
Az 1949. évi szocialista alkotmány kormányzati rendszere, a népköztársaság	331
Az 1989-1990-es alkotmányos rendszerváltozás, a "harmadik" köztársaság	333
Jegyzetek	333
Dezső Márta - Kukorelli István: Az országgyűlés
Magyar közjogtörténeti támpontok	337
A parlamenti jog fogalma	340
A parlament hatáskörének közjogi korlátai	341
A politikai képviselet és a törvényhozó hatalom korlátozása	343
A kétkamarás parlamentek	343
A második kamarák történelmi szerepe	345
A második kamarák típusai	346
A kétkamarás parlament perspektívája	348
A parlament fő funkciói, a törvényalkotás	351
A törvénykezdeményezés joga	353
A bizottságok szerepe a törvényalkotásban	354
A képviselők módosító javaslatai	355
A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon	356
A parlamenti ellenőrzés	357
A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita	357
Az interpelláció és a kérdés	359
A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben	360
A parlament egyéb feladat- és hatáskörei	362
Az Országgyűlés szervezete és megalakulása	365
Az Országgyűlés alakuló ülése	365
Az Országgyűlés tisztségviselői	366
A Házbizottság	368
Az Országgyűlés bizottsági rendszere	368
A frakciók	369
A parlamenti apparátus	371
Az Országgyűlés működési rendje	371
Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakai és ülései	372
Az Országgyűlés tanácskozási rendje	373
A képviselők jogállása	376
A mandátum jellege	376
A mandátum keletkezése és megszűnése	377
Az összeférhetetlenség	378
A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer	379
Jegyzetek	381
Papp Imre: A közpénzügyek, az állami számvevőszék. A Magyar Nemzeti Bank
A közpénzügyek alkotmányi szabályozása	387
Az államháztartás, a közvagyon	388
A költségvetési jog	389
Költségvetési hatáskörmegosztás	391
A rendhagyó költségvetési eljárás	392
A zárszámadás	393
Az Állami Számvevőszék	394
A számvevőszék szervezete és függetlensége	394
A számvevőszék hatásköre	397
A számvevőszéki vizsgálat	398
A Magyar Nemzeti Bank	399
A jegybank szervezete	399
A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben	401
Jegyzetek	405
Sári János: A köztársasági elnök
Az intézmény jellege	409
A köztársasági elnök hatásköre	410
Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése	417
Az állandó felelőssége	418
Jegyzetek	419
Sári János: A kormány
A kormányzás fogalma. A Kormány általános hatásköre	423
A Kormány megbízatása, összetétele. A miniszterelnöki kormány	426
Az Országgyűlésnek felelős Kormány	428
A Kormány működése	431
A miniszterelnök és a miniszterek. Az államtitkárok	432
A Kormány és a közigazgatás	434
A miniszteri és az államtitkári felelősség	436
Jegyzetek	437
Kukorelli István - Papp Imre - Takács Imre: Az alkotmánybíróság
Az alkotmánybíráskodás fogalma	441
Az alkotmánybíráskodás kialakulása	442
Az európai alkotmánybíráskodás	443
Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai	445
A magyar Alkotmánybíróság létrejötte	447
A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői	449
A szabályozási koncepció lényege	449
Az Alkotmánybíróság függetlensége	450
Az Alkotmánybíróság jellege	451
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei	452
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll)	452
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll)	454
A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata	457
Az Európai Unió aktusai és az Alkotmánybíróság	458
Az alkotmányjogi panasz	459
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség	461
A hatásköri összeütközés (hatásköri vita)	462
Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés)	463
Egyéb hatáskörök	464
Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása	467
Az Alkotmánybírósűg szervezete és működése	467
Az Alkotmánybíróság eljáráse	468
Jegyzetek	469
Fürész Klára: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Az országgyűlési biztos megjelenése a magyar közjogban	475
Az intézmény története	475
Az országgyűlési biztos az alkotmányban	476
Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása	476
Az országgyűlési biztos jogállása	477
Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége	477
Az országgyűlési biztos hivatali felelőssége és függetlensége	479
Az országgyűlési biztos feladatai és hatásköre	480
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya	480
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének szervi hatálya	481
A különbiztosok feladat- és hatásköre	482
Az országgyűlési biztos eljárása	483
A vizsgálati eljárás megindítása	483
Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei	483
Az országgyűlési biztos intézkedései	484
Az országgyűlési biztos intézményesülése a magyar közjogban	485
Jegyzetek	486
Kukorelli István - Szegvári Péter - Takács Imre: A helyi önkormányzati rendszer
Az önkormányzat általános fogalma	491
A települési és a területi önkormányzat eszméje és főbb modelljei	492
A magyar önkormányzatok történelmi típusai	494
A magyar önkormányzati rendszer létrejötte és sajátosságai	497
Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok szervezeti, hatásköri és gazdasági önállósága	498
A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogai	500
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre	504
Az önkormányzatok belső szervezeti felépítése	505
Az állami területi beosztás, az önkormányzatok típusai	507
A község	507
A város	507
A megye	508
Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a helyi önkormányzatokra	510
Jegyzetek	516
Fürész Klára: A bíróság
A bírói igazságszolgáltatás fogalma	523
Az igazságszolgáltatási tevékenység tartalma	523
Az igazságszolgáltatási tevékenység fajtái	524
Az igazszágszolgáltatás szervezeti meghatározottsága	525
Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben	526
Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei	527
Az alapelvek funkciója	527
A bírói függetlenség elve	528
Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve	542
Az igazságszolgáltatás egységének elve	549
A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve	555
A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve	558
Az anyanyelv használatának elve	559
Az ártatlanság védelmének elve	559
A védelem joga és az ügyvédség	560
A jogorvoslati jogosultság elve	564
A tisztességes eljárás elve	567
A bíróságok szervezete és hatásköre	570
A bírósági szervezet sajátosságai	570
A helyi bíróság	572
A megyei bíróság	572
Az ítélőtábla	573
A Legfelsőbb Bíróság	574
A bíróságok igazgatása	576
A bíróságok igazgatásának általános kérdései	576
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács	576
A bírósági vezetők	578
A bírói testületek	579
A bírósági dolgozók	580
Jegyzetek	581
Fürész Klára: Az ügyészség
Az ügyészség alkotmányjogi megközelítése	585
Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei	585
Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon	586
Az ügyészség funkciói	590
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet	590
A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete	592
Az ügyész részvétele la bírósági eljárásokban	593
Az ügyészi törvényességi felügyelet	595
Az ügyészség szervezete	597
Az ügyészség alkotmányos függetlensége	597
Az ügyészi szervezet felépítése	599
A katonai ügyészség	601
Az ügyészségi szolgálati viszony	603
Jegyzetek	605
Függelék
Az alkotmánytan válogatott bibliográfiája	609
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság alkotmánya	641

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem