821.648

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Alkotmánytan I.

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 665 oldal
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-389-902-1

Fülszöveg

Az alkotmánytan című tankönyvnek 1992-ben megjelent első kiadása közvetlenül az alkotmányos rendszerváltozás után elsőként vállalkozott az alkotmányjog teljes és átfogó feldolgozására. a kötet tudatosan viselte és viseli az Alkotmánytan címet, mert nemcsak a hatalmi viszonyoknak intézményes keretet adó, egyre nagyobb jelentőségű és kiterjedtebb jogág normáit ismerteti, hanem tudományos nézeteket és alkotmányos értékeket is közvetít. A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.
Jelentős átdolgozása 2002-ben Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények címmel jelent meg, számos új fejezettel bővült (például az alkotmányos rendszerváltozás jellemzőiről, a magyar kormányzati rendszer történetéről, a második kamarákról, az államháztartásról), és részletesebben dolgozta fel az egyes alkotmányos intézményeket.
A jelenlegi átdolgozás újdonsága, hogy értékeli az európai uniós csatlakozás hatását a magyar alkotmányos... Tovább

Tartalom

Előszó17
Takács Imre: Az Alkotmány és az alkotmányosság fogalma
Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben21
Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása23
Az első polgári alkotmányok23
Az angol történeti alkotmány23
Az amerikai kartális alkotmány25
A francia alkotmányok26
A szociális jogállamok alkotmányai27
A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői29
Az alkotmányosság követelményei29
A népszuverenitás elve és a népképviselet30
A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve30
A törvények uralma, a jogállam megvalósítása30
Az egyenjogúság elve31
Az emberi jogok deklarálása31
Az európai alkotmányfejlődés mai irányai31
Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben33
Jegyzetek34
Sári János: Hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv
Elméleti és történeti dimenziók37
A kontraszt: a hatalom egysége42
A magyar alkotmányelméleti irányok43
A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme46
Jegyzetek52
Kukorelli István - Takács Imre: A magyar alkotmány története. Az alkotmányos rendszerváltozás jellemzői
A nemesi alkotmány55
A polgári altkomány57
A közjogi provizórium59
Az 1946. évi I. törvény - az ideiglenes alkotmány59
Az 1949. évi XX. törvény és módosításai61
Az alkotmányos "átmenet" kezdete62
A nemzeti kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény65
Az 1990. évi XL. törvény68
Az alkotmánymódosítások, az "új" alkotmány ügye70
A magyar "alkotmányos forradalom" jellemzői74
Jegyzetek76
Papp Imre- Sári János: A jogforrások
A jogforrás fogalma81
A magyar jogforrások renszere82
A jogszabályok84
Az alkotmány84
A törvény87
A rendelet89
Az önkormányzati rendelet91
A minősített többségű törvényalkotás93
A jogforrási rendszer koherenciája95
Jogforrási hierarchia, a szabályozási szint elégtelenné válásának kérdése az Alkotmánybíróság gyakorlatában96
A normakollízió kérdése97
A normavilágosság98
A nemzetközi szerződések100
A nemzetközi szerződés megkötésére irányuló eljárás a belső jog szerint102
Az uniós jog és a magyar jogrendszer103
Az Alkotmánybíróság határozatai105
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei105
A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog107
A jogszabályok érvényessége109
A közjogi érvénytelenség111
A jogszabályok hatálya114
A dereguláció116
A jogszabályok kihirdetése és nyilvántartása119
Jogforrások - túl a jogi norma határán122
Felfogások a jogról és történelmi változásaik122
Elméleti források124
Jegyzetek126
Dezső Márta - Somody Bernadette: A szuverenitás
A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek133
A szuverenitás fogalma133
A szuverenitáselméletek változása134
Európai jogrend - tagállami szuverenitás135
Az integrációs folyamat főbb szakaszai136
A demokratikus legitimáció138
Alkotmányos felhatalmazás- a csatlakozási klauzula140
Az európai jog jellemzői, hatása a tagállami jogrendszerre142
Hatalmi súlypontok változása az Országyűlés és a Kormány viszonyában144
Közösségi hatáskörök - tagállami szuverenitás145
Az unitárius és a föderális állam148
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai150
A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma, az elismert kisebbségek151
Az identitásvállalás szabaedsága, a kisebbségi hovatartozás azonosítása152
A kisebbségi jogok155
A kisebbségi önkormányzat158
Az államterület161
Az állam felségjelvényei163
Jegyzetek165
Dezső Márta: Népszavazás és népi kezdeményezés
A közvetlen demokrácia intézményei175
A referendum szabályozása és típusai177
Az alkotmány által előírt népszavazás178
A kormányzat áltla kezdeményezett népszavazás179
A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás179
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés180
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása180
Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések184
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés194
Jegyzetek197
Dezső Márta: A választási rendszer
A választójog fogalma203
A választási alapelvek205
A választójog általánossága205
A választójog egyenlősége206
A szavazás közvetlensége207
A szavazás titkossága207
A választási rendszer208
A választási rendszer normativitása208
A választási rendszer meghatározó elemei209
A választási rendszerek típusai213
A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog217
Intézménytörténeti áttekintés217
A választójog forrásai219
A választójogosultság220
A parlamenti választókerületi rendszerek223
Az egymandátumos egyéni választókerületek224
A többmandátumos területi választókerületek225
Az országos listák és a választási küszöb226
Az önkormányzati választókerületi rendszerek228
A kislistás rendszer229
A vegyes választási rendszer229
A fővárosi és a megyei közgyűlési választások231
A polgármester, főpolgármester választása232
Az európai parlamenti választások232
A választási eljárás garanciális szabályai234
Jegyzetek236
Fürész Klára: Az állampolgárság és a státusjogok
Az állampolgárság általános kérdései243
Az állampolgárság fogalma243
Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése247
A magyar állampolgárság szabályozásának története248
Az állampolgárság szabályozásának alapelvei251
A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése257
Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban257
A magyar állampolgárság keletkezése258
A magyar állampolgárság megszerzése258
A magyar állampolgárság megszűnése261
A kettős (vagy többes) állampolgárság263
A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése263
A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése264
A sátusjogok266
A státusjogok az alapjogok rendszerében266
A magyar állampolgár státusjogai267
Az EU-polgár státusa272
Jegyzetek274
Papp Imre: A szuverenitás területi hatálya alatt álló személyek (külföldiek)
A külfödiek fogalmának jelentésmódosulása279
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők282
A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók283
A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók283
Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők285
A harmadik országok állampolgárainak beutazása és tartózkodása285
A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók286
A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók, a tartózkodási engedély297
A letelepedés szabályrendszere, a letelepedettek köre289
A letelepedés jogintézményének metamorfózisa289
A letelepedés differenciálódása, feltételrendszere289
Az ideiglenes letelepedési engedély290
A nemzeti letelepedési engedély291
Az EK letelepedési engedély291
A hontalanok292
A menedékjog, a menekültke és a menedékesek294
A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elve)297
A szuverenitás területi hatálya alatt állók jogállása298
Külföldre utazásuk, Magyarországra való visszatérésük299
Munkavállalásuk300
Kiutasításuk, kiadatásuk300
Jegyzetek303
Sári János: Kormányzás - kormányzati rendszerek, kormányformák
A kormányforma fogalma307
Az alkotmányos monarchia308
A parlamentarizmus308
A prezidenciális kormányzati rendszer310
A félprezidenciális parlamentarizmus312
A kollegiális kormányforma313
A szocialista kormányzati rendszerek314
Jegyzetek315
Sári János: Magyarország kormányzati rendszerei
A kormányzás és a kirlyi hatalom319
Az alkotmányos monarchia319
A parlamentarizmus kezdetei320
A kiegyezés kettős kormányzati rendszere322
Magyarország és Horvátország322
Népköztársaság és Tanácsköztársaság323
Kormányzati rendszer a két világháború között324
A provizórikus kormányzati rendszer alakulásának két tendeciája326
Új szuverenitás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács329
A parlamentáris köztársaság330
Az 1949. évi szocialista alkotmány kormányzati rendszere, a népköztársaság331
Az 1989-1990-es alkotmányos rendszerváltozás, a "harmadik" köztársaság333
Jegyzetek333
Dezső Márta - Kukorelli István: Az országgyűlés
Magyar közjogtörténeti támpontok337
A parlamenti jog fogalma340
A parlament hatáskörének közjogi korlátai341
A politikai képviselet és a törvényhozó hatalom korlátozása343
A kétkamarás parlamentek343
A második kamarák történelmi szerepe345
A második kamarák típusai346
A kétkamarás parlament perspektívája348
A parlament fő funkciói, a törvényalkotás351
A törvénykezdeményezés joga353
A bizottságok szerepe a törvényalkotásban354
A képviselők módosító javaslatai355
A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon356
A parlamenti ellenőrzés357
A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita357
Az interpelláció és a kérdés359
A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben360
A parlament egyéb feladat- és hatáskörei362
Az Országgyűlés szervezete és megalakulása365
Az Országgyűlés alakuló ülése365
Az Országgyűlés tisztségviselői366
A Házbizottság368
Az Országgyűlés bizottsági rendszere368
A frakciók369
A parlamenti apparátus371
Az Országgyűlés működési rendje371
Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakai és ülései372
Az Országgyűlés tanácskozási rendje373
A képviselők jogállása376
A mandátum jellege376
A mandátum keletkezése és megszűnése377
Az összeférhetetlenség378
A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer379
Jegyzetek381
Papp Imre: A közpénzügyek, az állami számvevőszék. A Magyar Nemzeti Bank
A közpénzügyek alkotmányi szabályozása387
Az államháztartás, a közvagyon388
A költségvetési jog389
Költségvetési hatáskörmegosztás391
A rendhagyó költségvetési eljárás392
A zárszámadás393
Az Állami Számvevőszék394
A számvevőszék szervezete és függetlensége394
A számvevőszék hatásköre397
A számvevőszéki vizsgálat398
A Magyar Nemzeti Bank399
A jegybank szervezete399
A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben401
Jegyzetek405
Sári János: A köztársasági elnök
Az intézmény jellege409
A köztársasági elnök hatásköre410
Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése417
Az állandó felelőssége418
Jegyzetek419
Sári János: A kormány
A kormányzás fogalma. A Kormány általános hatásköre423
A Kormány megbízatása, összetétele. A miniszterelnöki kormány426
Az Országgyűlésnek felelős Kormány428
A Kormány működése431
A miniszterelnök és a miniszterek. Az államtitkárok432
A Kormány és a közigazgatás434
A miniszteri és az államtitkári felelősség436
Jegyzetek437
Kukorelli István - Papp Imre - Takács Imre: Az alkotmánybíróság
Az alkotmánybíráskodás fogalma441
Az alkotmánybíráskodás kialakulása442
Az európai alkotmánybíráskodás443
Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai445
A magyar Alkotmánybíróság létrejötte447
A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői449
A szabályozási koncepció lényege449
Az Alkotmánybíróság függetlensége450
Az Alkotmánybíróság jellege451
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei452
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll)452
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll)454
A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata457
Az Európai Unió aktusai és az Alkotmánybíróság458
Az alkotmányjogi panasz459
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség461
A hatásköri összeütközés (hatásköri vita)462
Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés)463
Egyéb hatáskörök464
Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása467
Az Alkotmánybírósűg szervezete és működése467
Az Alkotmánybíróság eljáráse468
Jegyzetek469
Fürész Klára: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Az országgyűlési biztos megjelenése a magyar közjogban475
Az intézmény története475
Az országgyűlési biztos az alkotmányban476
Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása476
Az országgyűlési biztos jogállása477
Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége477
Az országgyűlési biztos hivatali felelőssége és függetlensége479
Az országgyűlési biztos feladatai és hatásköre480
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya480
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének szervi hatálya481
A különbiztosok feladat- és hatásköre482
Az országgyűlési biztos eljárása483
A vizsgálati eljárás megindítása483
Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei483
Az országgyűlési biztos intézkedései484
Az országgyűlési biztos intézményesülése a magyar közjogban485
Jegyzetek486
Kukorelli István - Szegvári Péter - Takács Imre: A helyi önkormányzati rendszer
Az önkormányzat általános fogalma491
A települési és a területi önkormányzat eszméje és főbb modelljei492
A magyar önkormányzatok történelmi típusai494
A magyar önkormányzati rendszer létrejötte és sajátosságai497
Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok szervezeti, hatásköri és gazdasági önállósága498
A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogai500
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre504
Az önkormányzatok belső szervezeti felépítése505
Az állami területi beosztás, az önkormányzatok típusai507
A község507
A város507
A megye508
Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a helyi önkormányzatokra510
Jegyzetek516
Fürész Klára: A bíróság
A bírói igazságszolgáltatás fogalma523
Az igazságszolgáltatási tevékenység tartalma523
Az igazságszolgáltatási tevékenység fajtái524
Az igazszágszolgáltatás szervezeti meghatározottsága525
Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben526
Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei527
Az alapelvek funkciója527
A bírói függetlenség elve528
Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve542
Az igazságszolgáltatás egységének elve549
A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve555
A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve558
Az anyanyelv használatának elve559
Az ártatlanság védelmének elve559
A védelem joga és az ügyvédség560
A jogorvoslati jogosultság elve564
A tisztességes eljárás elve567
A bíróságok szervezete és hatásköre570
A bírósági szervezet sajátosságai570
A helyi bíróság572
A megyei bíróság572
Az ítélőtábla573
A Legfelsőbb Bíróság574
A bíróságok igazgatása576
A bíróságok igazgatásának általános kérdései576
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács576
A bírósági vezetők578
A bírói testületek579
A bírósági dolgozók580
Jegyzetek581
Fürész Klára: Az ügyészség
Az ügyészség alkotmányjogi megközelítése585
Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei585
Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon586
Az ügyészség funkciói590
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet590
A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete592
Az ügyész részvétele la bírósági eljárásokban593
Az ügyészi törvényességi felügyelet595
Az ügyészség szervezete597
Az ügyészség alkotmányos függetlensége597
Az ügyészi szervezet felépítése599
A katonai ügyészség601
Az ügyészségi szolgálati viszony603
Jegyzetek605
Függelék
Az alkotmánytan válogatott bibliográfiája609
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság alkotmánya641
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Alkotmánytan I. Alkotmánytan I. Alkotmánytan I. Alkotmánytan I. Alkotmánytan I.

A lapok többségén sorkiemelések és bejegyzések találhatók.

Állapot: Sérült
3.860 Ft
1.930 ,-Ft 50
17 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Alkotmánytan I. Alkotmánytan I. Alkotmánytan I. Alkotmánytan I.

A borító enyhén kopott. A kötet több lapján színes sorkiemelések láthatóak.

Állapot: Sérült
3.860 Ft
3.080 ,-Ft 20
28 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Alkotmánytan I. Alkotmánytan I.

Néhány lapon aláhúzás található.

Állapot:
3.860 ,-Ft
35 pont kapható
Kosárba