A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Szemelvények egy nagymúltú intézmény történetéből

A kezdetektől 1976-ig

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bizonyosan nem véletlen, hogy éppen Wekerle Sándor pénzügyminisztersége idején, gróf Bethlen András "m. kir. földmívelésügyi minister" 1892. évi 35 832. számú rendeletével létre jött az „országos... Tovább

Előszó

Bizonyosan nem véletlen, hogy éppen Wekerle Sándor pénzügyminisztersége idején, gróf Bethlen András "m. kir. földmívelésügyi minister" 1892. évi 35 832. számú rendeletével létre jött az „országos m. kir. chemiai intézetet és központi vegykisérleti állomás", amelyet az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet jogelődjének tekintünk. Az állomás feladatai sorában többek között az szerepelt, hogy a „vegytanba vágó mindennemű munkát teljesít és minden vegyészeti szakkérdésben, mint a kormány véleményező közege szerepel;" illetve „az által, hogy a különféle tápszerek és kereskedelmi czikkek vegyi összetételét megvizsgálja, alkalmat nyújt mindenkinek, hogy magát ama megkárosodásoktól megóvja, a melyek egészségügyi és kereskedelmi szempontból figyelmet érdemelnek." Nem kétséges! Mindez a termékminőségvizsgálat fontosságának, benne az élelmiszerbiztonság kornak megfelelő, de ma már tudjuk, hogy azon is átívelő világos megfogalmazása. És pontos választ kaphatunk ezen fogalmakat lefedő területekre a rendelet mellékletéből, ahol a talaj, a trágyák, a mezőgazdasági vegyi anyagok, a tej, a sajt, a méz, a liszt, a kenyér, a bor, a sör, a „conservek", a „tápélvezeti anyagok", a víz, a cukor, az élesztő és még több más termék szerepel a vizsgálandó anyagok között.
És bizony most, az uniós csatlakozásunk elején sem váltak túlhaladottá ezek az igények, sőt mondhatni elemi erővel törnek fel újra. A mezőgazdasági termékek, a termelési környezet folyamatos minőségvizsgálatának elmúlt, mintegy 150 évén végighúzódik egy világos, határozott szakmai törekvés, amely állandóan fejlődve jól strukturált intézményi formát is öltött, ennek egyikeként éppen a Keleti Károly utca 24. szám alatt. Bár a struktúra időről időre változott, voltak szerencsés és kevésbé dicsőséges pillanatok, jó és különféle érdekek által átszőtt, a szakmai szempontokat sem igazán mérlegelő döntések - amelyek hol előrevitték, hol évekre visszavetették a fejlődést - a szakterület azonban sosem szűnt meg létezni. Köszönhető ez elsősorban azoknak a szakembereknek, akik vezetőként, mérnökként, kémikusként, biológusként, vagy a munkát segítő dolgozóként mindig helyt álltak. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 7
1. Előzmények 8
1.1. Mezőgazdasági kísérletügyi intézmények 9
1.1.1. Szerveződése, szakmai fórumaik 9
1.1.2. Szervezeti változások, kapcsolatok 11
1.2. Országos Kémiai Intézet 13
1.2.1. Megalakulás 13
1.2.2. Feladatok, működés 13
1.2.3. A Kémiai Intézet vezetése, szakemberei 17
1.2.4. Szervezeti tagozódás 21
1.2.5. Elhelyezés, felszerelés 24
1.2.6. Újrakezdés a háború után 25
2. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet 28
2.1. Megalakítás, jogszabályban rögzített feladatok 28
2.2. Az OMMI az 1950-es években 30
2.2.1. Az irányítás és a szervezeti felépítés, az intézetben dolgozó
szakemberek 30
2.2.2. Elért eredmények, az első tíz év munkája 36
2.2.3. Kapcsolatok 39
2.2.4. Gazdálkodás, a teljesítményértékelés módszere 41
2.3. Tovább a mezőgazdaság szolgálatában 42
2.3.1. Újabb feladatátcsoportosítások, átszervezések 42
2.3.2. Az intézet irányítása, szakemberek 43
2.3.3. A munka folyamatossága és változásai 47
2.3.4. Kutatási eredmények, szakirodalmi tevékenység, kapcsolatok 50
2.3.5. Részvétel a hazai és nemzetközi szabványosítási munkában 58
2.3.6. Elhelyezés, felszerelés 60
3. Fiziko-kémiai osztály 67
3.1. Az osztály megalapítása 67
3.2. Az osztály vezetői és személyzete 67
3.3. Elhelyezés és műszerezettség 68
3.4. Az osztály tevékenysége 69
3.4.1. Műszaki fejlesztés 69
3.4.2. Hatósági ellenőrzési feladatok 69
3.4.3. Kutatási tevékenység 70
3.5. Az intézet más osztályai és külső intézmények számára végzett
vizsgálatok 76
3.6. Tudományos közélet és nemzetközi kapcsolatok 76
3.7. Összefoglalás 77
3.8. Az osztály áthelyezése 78
4. Gyapjúminősítő Osztály 80
4.1. A gyapjúminősítés 1949-ig 80
4.2. Az OMMI Gyapjúminősítő Osztálya 83
5. Gyógynövényminősítő Osztály 90
5.1. A gyógynövénytermesztés, -kutatás kialakulása. A kolozsvári
gyógynövény-telep 90
5.2. Magyar Királyi Gyógynövénykisérleti Állomás 91
5.3. A háborút követő évek 94
5.4. Az OMMI Gyógynövényminősítő Osztálya 94
5.5. Az osztály munkatársai 98
5.6. Az illóolaj laboratórium 100
6. Meliorációs Osztály - talajvédelem 103
6.1. Előzmények 103
6.2. Megalakulás, feladatok 104
6.3. Az osztály tevékenysége 105
6.3.1. A kezdeti idők 105
6.3.2. A hatvanas évek 106
6.3.3. Hatósági munkák és tervezés 1970-től 108
6.4. Módszerkialakítás, kutatás, fejlesztés 110
6.5. Ismeretterjesztés, kapcsolatok 113
6.6. Az osztály szervezeti felépítése, munkatársai 114
7. Növénytani Osztály 119
7.1. Előzmények 119
7.2. Az osztály működése az OMMI keretében 120
7.2.1. A Központi Laboratórium Növénytani Alosztálya 121
7.2.2. Önálló Növénytani Osztály 123
8. Növényvédőszer és Műtrágyaminősítő Osztály 127
8.1. Előzmények a Kémiai Intézetnél 127
8.2. Növényvédő szer minőségellenőrzés a Központi Laboratóriumban 130
8.3. Az önállóvá vált osztály 131
8.4. Újabb feladatok 133
8.5. Vizsgálatok a kistermelők részére 135
8.6. Szabványosítás 136
8.7. Munkatársak 137
9. Paprikaminősítő osztályok 140
9.1. A magyar paprika 140
9.2. Paprikaminősítés az OMMI-ban 142
9.3. Kalocsai Paprikaminősítő Osztály 144
9.4. Szegedi Paprikaminősítő Osztály 149
10. Szerves- és Baktériumtrágyaminősítő Osztály (Korábban Központi
Laboratórium) 158
10.1. Előzmények a Kémiai Intézetnél 158
10.2. Megalakulás, az első 10 év munkái 158
10.3. A Központi Laboratórium, majd Szerves- és Baktériumtrágyaminősítő
Osztály tevékenysége az 1960-as évektől 163
10.4. Mézvizsgáló Csoport 165
10.5. Rhizobium Csoport 168
11. Szőlő- és Faiskolai Osztály 172
11.1. Az osztály létrejötte, feladatai 172
11.2. Minőségellenőrzés, fejlesztő munka 172
11.2.1. Az osztály munkatársai 176
11.2.2. Szabványosítási tevékenység 178
11.3. A felügyelőség megalapítása 179
12. Takarmányminősítő Osztály 180
12.1. A takarmányozástan és -minősítés kezdetei 180
12.1.1. Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás 180
12.1.2. Kémiai Intézet Takarmányosztálya 182
12.3. Takarmányminősítés az OMMI szervezetében 183
13. Talajtani Osztályok 189
13.1. A talajtani osztályokról általánosságban 189
13.2. Feladataik, módszerkidolgozás 192
13.3. A nagyléptékű üzemi talajtérképekre alapozott talaj- és termőhelyértékelés 197
14. Budapesti Talajtani Osztály 199
14.1. Előtörténete 199
14.2. Az OMMI szervezetében 200
14.2.1. Budapesti Talajtani Osztály létrejötte 200
14.2.2. Szervezeti felépítés 201
14.2.3. Az osztály szakmai szolgáltatásai 202
15. Debreceni Talajtani Osztály 206
15.1. Kezdetek a Magyar Királyi Vegykísérleti Állomásnál 206
15.1.1. Az állomás működése, vezetése és munkatársai 206
15.2. Áttekintő leírás a debreceni Talajtani Laboratórium történetéből 1948-
1976 között 209
15.2.1. A Talajjavító Vállalatnál 209
15.2.2. Az OMMI talajtani osztálya 210
16. Kaposvári Talajtani Osztály 218
16.1. Megalakulás, előzmények 218
16.2. Az osztály története az OMMI keretében 220
17. Mezőtúri Talajtani Osztály 225
17.1. Az osztály megalakulása, működése 225
17.2. Feladatok, teljesítmények 229
17.3. Képzés, továbbképzés 231
17.4. Kutatási tevékenység 231
17.5. A munka elismerése 232
18. Miskolci Talajtani Osztály 233
18.1. Az osztály előtörténete 233
18. 2. Az OMMI Miskolci Talajtani Osztály létrejötte és működése 235
19. Mosonmagyaróvári Talajtani Osztály 242
19.1. Előzmények a Növénytermelési Kísérleti Állomásnál 242
19.2. Az OMMI Mosonmagyaróvári Talajtani Osztálya 247
20. Szegedi Talajtani Osztály 254
20.1. Előzmények 254
20.2. Az OMMI kereti között 257
20.2.1. Az osztály megalakítása, munkák az ötvenes években 257
20.2.2. Az osztály működésének második szakasza 259
20.2.3. Kutatási eredmények, kapcsolatok 262
21. Vízélettani Osztály 265
21.1. Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás 265
21.1.1. Előzmények 265
21.1.2. Az állomás feladata, működése 265
21.1.3. Események a háború végétől az intézet 1958-as szétválasztásáig 268
21.2. Az OMMI Vízélettani Osztálya 270
21.2.1. Az osztály megalakulása 270
21.2.2. Feladatok, elért eredmények 271
21.2.3. A munkatársak szakirodalmi munkássága, kutatás, ismeretterjesztés 273
5.2.4. Végezetül ismét a változásokról 276
22. Állategészségügyi osztályok 279
22.1. Állategészségügyi Osztály, Budapest 280
22.2. Állategészségügyi Osztály, Debrecen 283
22.3. Állategészségügyi Osztály, Kaposvár 284
23. Borminősítő Osztály 286
23.1. Előzmények 286
23.2. A Borminősítő Osztály megalakulása és rövid működése az OMMI-ban 288
24. Vetőmagvizsgáló Osztály 291
24.1. Az előzmények 291
24.2. Az OMMI-hoz csatolva 293
24.3. A vetőmag-minősítés napjainkig 293
Zárszó helyett 295
Névjegyzék 298-323
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv