Paratyphus-húsételmérgezés kérdése a gyakorlati húsvizsgálatban

Előszó

Néhány évvel ezelőtt, egyik debreceni étteremben ebédre többek közt véreshurkát is felszolgáltak, s a vendégek pár óra múlva erős hányás, súlyos .gyomorgörcsök és hasmenés tünetei közt tömegesen betegedtek meg. Azonnal orvosi segélyben részesítették őket, s a mentők kb. 140 személyt szállítottak be a klinikára, ahol azonnal gyomormosást végeztek és megfelelő orvosi gyógykezelésben részesítették őket. A hatóságok is megindították a vizsgálatot annak megállapítására, hogy mi okozta a tömeges mérgezést. A véreshurkához a közvágóhídon vették a vért, talán paratyphusban beteg sertést ás vágtak volna le a közvágóhídon, s a húsvizsgálatnál ezt nem vették észre, így az étteremben paratyphusos sertés vérét használták fel a véres-hurka készítéséhez. A vizsgálat megállapította, hogy a vért csütörtöki napon vették az akkor levágott sertésekből, azonban a véreshurkát csak két nap múlva, szombaton készítették el, s addig a nyers vért egy központi fűtéssel ellátott épület egyik helyiségében tartották, ahol valószínűleg nem volt kellő hideg e célra, tehát meg volt a lehetőség arra, hogy a friss vér még elkészítés előtt bomlásnak induljon, s a benne levő baktériumok nagy mennyiségben elszaporodjanak. Még fokozta ezt az a körülmény, hogy a szombaton elkészített véreshurkát csak hétfőn délben adták ebédre, így mire az emberi fogyasztásra került, már a hurkában egyfelől nagy mennyiségű baktérium-elszaporodás, másfelől a hurka anyagának vegyi bomlása (fehérjebomlási termékek) következtében, nagy mennyiségű mérgező bomlástermék képződött. A betegek hányadékából Bact. (Salmonella) enteritidis Gärtner baktériumokat tenyésztettek ki. (Harpay: Népegészségügy 1951. 5. sz.) Tehát tömeges megbetegedést egyfelől a különböző bomlástermékek, másfelől a kellően fel nem főzött, át nem sütött hurkából az emberi szervezetbe nagy mennyiségben bekerült még élő baktériumok, köztük a Bact. (Salmonelía) enteritidis Gärtner által termelt és az emberi szervezetben szabaddá vált baktérium-endotoxinok idézték elő.
A kérdéses napon, amikor a vért a véreshurkához a vágóhídon vették, 120 sertést vágtak le, amelyeket a húsvizsgálatkor mind egészségesnek találtak és közfogyasztásra bocsátottak. Ezek elfogyasztása után senkinek semmiféle megbetegedése nem történt. Ezenkívül azok, akik aznap szintén vittek e sertésekből vért, s frissen jól felfőzve fogyasztották, szintén nem betegedtek meg. Tehát a vér utólag fertőződött pathogen csírákkal, köztük paratyphus baktériumokkal. Vissza