1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika II.

A gimnáziumok szakosított tantervű II. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 274 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 10235/K. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fizikában a természet jelenségeivel foglalkozunk. Először mindig azt akarjuk megállapítani, hogyan folynak le (hogyan írhatók le) a természetben megfigyelhető jelenségek (hogyan mozog az elejtett... Tovább

Előszó

A fizikában a természet jelenségeivel foglalkozunk. Először mindig azt akarjuk megállapítani, hogyan folynak le (hogyan írhatók le) a természetben megfigyelhető jelenségek (hogyan mozog az elejtett kő stb.).
Fizikai vizsgálataink során azonban nemcsak a természetben maguktól lefolyó jelenségek megfigyelésére szorítkozunk, hanem igyekszünk a jelenségeket magunk is előállítani. Ezt az eljárást kísérletezésnek nevezzük. A kísérletezés során a jelenségeket jobban, pontosabban, zavaró tényezők kirekesztésével, és egymás után sokszor megfigyelhetjük. A kísérlet a fizikai vizsgalatok legalapvetőbb, legjellegzetesebb módszere.
A fizikai vizsgálatok másik jellegzetessége a mérés. Kísérleteink során nemcsak megfigyelünk, hanem mindig méréseket is végzünk, azért, hogy a jelenségek lefolyását mennyiségileg (számadatokkal) is jellemezni tudjuk. (Nemcsak azt akarjuk tudni, hogy gyorsan vagy lassan mozog-e, hogy meleg vagy hideg-e, nehéz vagy könnyű-e egy test, hanem arra törekszünk, hogy a gyorsaságot, hőfokot, súlyt stb. számadatokkal is ki tudjuk fejezni.)
De még itt sem állunk meg, hanem a jelenségeket leíró számadatok között összefüggéseket keresünk. (Azt akarjuk megtudni, milyen összefüggés van a megtett út és az eltelt idő, a testre kifejtett erő és a sebesség megváltozása, a testet a felülethez nyomó erő és a fellépő súrlódási erő stb. között.) Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
I. Hosszúságmérés 13
[1] Hosszúságmérés (egységek). [2] Hosszúságmérő eszközök. [3] Kérdések, feladatok. [4] Tanulói gyakorlatra.
II. Az erő A) Az erő fogalma és mérése 19
[5] Az erőérzet. [6] Az erőkifejtés látható jelei. [7] Az
erő fizikai fogalma. [8] Az erő iránya. [9] Az erő támadáspontja és hatásvonala. [10] Hatás-ellenhatás. [11] Az
erő mérése. [12] Erőmérő készítése. [13] Az erő egysége. [14] Kérdések.
B) Erők összetétele és felbontása 30
[15] Két erő helyettesítése egyetlen erővel, az eredő
erő. [16] Az eredő erő meghatározása méréssel. [17]
Eredő meghatározása szerkesztéssel (paralelogrammatétel). [18] Erők egyensúlya. [19] Erők felbontása.
[20] Vektorsokszög. [21] Erők összetétele derékszögű
összetevőkre bontással. [22] Példák. [23] Kérdések,
feladatok. [24] összefoglalás (Az erő és mérése, erők
összetétele).
III. Mozgástan A) A mozgásról általában 43
[25] A mozgásról. [26] A mozgás leírása. [27] Az idő
mérése. [28] Időmérő eszközök. [29] Kérdések, feladatok.
B) Az egyenletes mozgás 53
[30] Az egyenletes mozgás fogalma. [31] A megtett út
és az idő összefüggése. [32] A sebesség. [33] Az egyenletes mozgás összefüggéseinek grafikus ábrázolása. [34]
A sebesség leszármaztatott mennyiség. [35] Az egyenletes mozgás felhasználása időmérésre. [36] Az átlagsebesség. [37] A sebesség (közvetlen) mérése, sebességmérő. [38] Példák. [39] Kérdések, feladatok. [40] Tanulói gyakorlatra.
IV. A testek mozgásának dinamikai leírása
C) AZ egyenletesen változó mozgás 67
[41] Négyzetes úttörvény szerint lefolyó mozgások.
[42] Példák, feladatok. [43] A pillanatnyi sebesség.
[44] A pillanatnyi sebesség kiszámítása a négyzetes
úttörvény alapján. [45] A gyorsulás. [46] A gyorsulás
leszármaztatott mennyiség. [47] Az egyenletesen változó mozgás összefüggéseinek grafikus ábrázolása. [48]
A szabadesés gyorsulásának meghatározása az út és az
idő összefüggése alapján. [49] Példák. [50] Feladatok.
[51] Változó sebességű mozgás vizsgálata a pillanatnyi
sebesség mérésével. [52] Egyenletesen gyorsuló test
mozgása, ha a testnek kezdősebessége van. [53] Egyenletesen lassuló mozgás, [54] Példák. [55] Feladatok,
kérdések. [56]! összefoglalás (A mozgás leírása).
A) Newton mozgástörvényei 95
[57] A testek tehetetlensége. [58] Kérdések, feladatok.
[59] Az egyenletes mozgás dinamikai feltétele. [60] Az erő
és mozgásállapot-változás mennyiségi összefüggése. [61]
A testek tehetetlenségének mértéke. [62] A tehetetlenség mértékének meghatározása. [63] A tehetetlenség
mértéke és a tömeg. [64] A tehetetlen tömeg mérése és
egysége a fizikában. [65] Az erő mérése és egysége a
fizikában. [66] A nehézségi erő. (A testek súlya és
tömege). [67] Alap és leszármaztatott mennyiségek,
mértékrendszer. [68] Példák. [69] Kérdések, feladatok.
V. Munka és energia
B) A mozgásmennyiség és a mozgásmennyiség
megmaradása v 124
[70] Az erőlökés. [71] A mozgásmennyiség. [72] A mozgásmennyiség megmaradása. [73] Rakétameghajtás.
[74] Példák. [75] Feladatok.
C) A súrlódási erő 140
[76] Mozgási (csúszó) súrlódás. [77] A súrlódási erő
nagyságának meghatározása. [78] Nyugalmi (tapadási)
súrlódás. [79] Gördülő ellenállás. [80] A súrlódás gyakorlati vonatkozásai. [81] Példák. [82] Feladatok. [83]
Tanulói gyakorlatra. [84] összefoglalás.
A) A munka és a teljesítmény 153
[85] A munka fogalma a fizikában. [86] A munka leszármaztatott mennyiség. [87] Kérdések, feladatok.
[88] A munka meghatározása, ha a test nem a rá kifejtett erő hatásvonalának egyenesében mozog. [89] Testek egyenletes mozgatása közben végzett munka. [90]
Példák. [91] Feladatok. [92] A gyorsítóerő munkája.
[93] Példák. [94] Feladatok. [95] Változó erő munkája. (Változó erő ellenében végzett munka.) [96] Példák, feladatok. [97] A teljesítmény. [98] A munka kiszámítása a teljesítményből. [99] Példák. [100] Feladatok.
B) Az energia 170
[101] Testek munkavégző képessége, az energia. [102]
Helyzeti energia. [103] Mozgási energia. [104] A helyzeti és mozgási energia átalakulása szabadesés közben.
(Energiaátalakulás.) [105] Energiaátadás, az energia
megmaradása. [106] Az energiamegmaradás tételének
általánosítása. [107] Példák. [108] Feladatok. [109]
összefoglalás (Munka és energia).
VI. Összetett A) Mozgások összetétele 183
mozgások [110] Egyidejűleg lefolyó mozgások. [111] Egy egyenesben lefolyó mozgások összetétele. [112] Nem egy
egyenesbe eső mozgások összetétele. [113] Példák. [114]
Feladatok.
B) hajítások 190
[115] A függőleges hajítás. [116] Példák. [117] Feladatok. [118] A vízszintes hajítás. [119] Példák. [120] Feladatok. [121] A ferde hajítás. [122] Példák. Feladatok.
[123] Tanulói gyakorlatra. [124] összefoglalás.
VII. Merev testek 9| a merev testek egyensúlya 207
[125] Kiterjedt testre ható erők, a merev test. [126]
Szabadon mozgatható merev test egyensúlya. [127]
A merev testre különböző pontjaiban támadó (nem
párhuzamos) erők összetétele. [128] Példák. [129] Feladatok. [130] Merev testre ható párhuzamos és egyirányú erők összetétele. [131] Párhuzamos és ellentétes
irányú erők összetétele. [132] Példák. [133] Feladatok.
[134] Tengely körül forgatható merev test egyensúlya.
[135] A forgatónyomaték. [136] Erők együttes forgató
hatása. [137] A forgatónyomaték előjele. [138] Az eredő
erő hatásvonalának meghatározása forgatónyomatékok
alapján. [139] Példák. [140] Feladatok. [141] Az erőpár. [142] Az erőpár forgatónyomatéka. [143] Merev
test egyensúlyának általános feltétele. [144] Példák.
[145] Kérdések, feladatok.
B) Egyszerű gépek 231
[146] Emelőrendszerű egyszerű gépek. [147] Lejtőrendszerű egyszerű gépek. [148] Munkavégzés egyszerű gépekkel. [149] Az egyensúly feltételének meghatározása az energiatétel alapján. [150] Hatásfok. [151]
Példák. [152] Feladatok. [153] összefoglalás.
VIII. Súlypont 245
És egyensúlyi [154] A súlypont. [155] Súlypont helyének meghatározása számítással. [156] Példák. [157] Feladatok. [158]
Egy pontjában felfüggesztett vagy feltámasztott test
egyensúlya. [159] Egyensúlyi helyzet és helyzeti energia. [160] Állásszilárdság. [161] Példák. [162] Kérdések, feladatok. [163] összefoglalás.
IX. Függelék A) Feladatgyűjtemény 261
B) A fizika történetéből 267

Párkányi László

Párkányi László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Párkányi László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv