Pártközi értekezletek 1944-1948

Fülszöveg

A második világháború befejeződését követő ún. koalíciós időszak egyik legjellemzőbb politikai intézménye volt a pártközi értekezlet. Ezeken az értekezleteken a demokratikus koalícióhoz tartozó pártok, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt cs a Nemzeti Parasztpárt vezetői vettek reszt. A történetírás mindig is kiemelt figyelmet fordított az itt zajló eseményekre, a pártok érdekérvényesítési erejére, ám mindeddig nem állt rendelkezésre olyan dokumentumkötet, amely ülésről ülésre bemutatta volna a pártközi értekezletek működését.
Jelen kötet e hézagpótló feladatra vállalkozott, amikor a teljes terjedelmükben rendelkezésre álló jegyzőkönyvek mellé állította azokat az egyéb forrásokat, amelyek segítségévéi rekonstruálhatóvá válhat a pártvezetők részvételével megtartott valamennyi pártközi értekezlet 1944. december 2-től 1948. szeptember 10-ig, tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásától a többpártrendszer megszűnését előrevetítő Magyar... Tovább

Fülszöveg

A második világháború befejeződését követő ún. koalíciós időszak egyik legjellemzőbb politikai intézménye volt a pártközi értekezlet. Ezeken az értekezleteken a demokratikus koalícióhoz tartozó pártok, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt cs a Nemzeti Parasztpárt vezetői vettek reszt. A történetírás mindig is kiemelt figyelmet fordított az itt zajló eseményekre, a pártok érdekérvényesítési erejére, ám mindeddig nem állt rendelkezésre olyan dokumentumkötet, amely ülésről ülésre bemutatta volna a pártközi értekezletek működését.
Jelen kötet e hézagpótló feladatra vállalkozott, amikor a teljes terjedelmükben rendelkezésre álló jegyzőkönyvek mellé állította azokat az egyéb forrásokat, amelyek segítségévéi rekonstruálhatóvá válhat a pártvezetők részvételével megtartott valamennyi pártközi értekezlet 1944. december 2-től 1948. szeptember 10-ig, tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásától a többpártrendszer megszűnését előrevetítő Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásig. E források nélkül a politikai élet alakulása aligha lenne értelmezhető.
A pártközi egyeztetések az ország és a pártokat érintő legfontosabb kérdésekben a demokratikus többpártrendszer fontos érdekegyeztető mechanizmusai közé tartozott. A tanácskozások híven tükrözik Magyarország akkori legégetőbb gondjait, mint a háború befejezése, a békekötés, a közellátás, a közigazgatás megszervezése, az ország gazdasági életének beindítása, a vesztes háborút követő retorziók kérdése.
Az értekezleteken nyomon követhető politikai viták, ellentétek, az azok megoldására születő javaslatok, a konszenzus avagy konfrontáció keresése - ezek a koalíciós időszak legégetőbb kérdései. Megválaszolásuk elősegítésére született c kötet. Vissza