Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben

Előszó

Részlet a könyvből:

Sóstóhegy mindössze hat kilométerre van a Nyírség szívétől. Tiszta, derült időben idelátszanak Nyíregyháza tornyai. Csendes tavaszi estéken idehallatszik az eleven - türelmetlenül eleven - s mohón épülő, táguló város zaja. Mily szépek is itt az első tavaszi esték ... S még szebbek az első tavaszi hajnalok! Különösen, tarkabarkán szépek. A homokbuckák ormán már hajt a fű, de a zegzugos hajlatokban, a cserjések mélyén még makacskodik a hó. Komoran zúgnak a szélben a magános jegenyék, s a bozóttá sűrűsödött akácos pagonyok. De ugyanaz a szél már incselkedve nyitogatja, pattogtatja az almafák selymes rügyeit. Szürke jégkéreg alatt szunnyadnak még a sekély, lápos, sulymos réti vizek, de más vizek már izgatott futással csörtetnek északra, a.Tiszába. Dermedt, mogorva mozdulatlanság és heves mozgás, fakó fellegek és ragyogó napsütés, hó és hő, távozó kányák konok károgása és érkező gólyák nyugtalan kelepelése - együtt, egyszerre, fura keveredésben. Itt van még az is, ami elmegy, s itt van már az is, ami jő. Jő feltartóztathatatlanul, szépet és jót hordva méhében, s a tavasz színeit, ízeit, százféle kedves neszét hintve széjjel a nyíri homokon. Ez a tarkabarka tavaszi táj mintha csak tükre volna az életnek, az egész itteni életnek s egyes embereknek, emberi sorsoknak s a bennük végbemenő, izgalmas csatákban érlelődő, nagyszerű változásnak. Vissza