A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Sárosi magyar tükör

Előszó

Sáros vármegye a XVII. század végén szerzett először országos figyelmet Caraffa „vértörvényszéke" révén. Másodszor a XIX. és a XX. század fordulóján mint „magyar Gascogne" híresült el, vagyis a... Tovább

Előszó

Sáros vármegye a XVII. század végén szerzett először országos figyelmet Caraffa „vértörvényszéke" révén. Másodszor a XIX. és a XX. század fordulóján mint „magyar Gascogne" híresült el, vagyis a nagyúri külszín fenntartásáért a tönkremenést is vállaló, pazarló élet földjeként. Mikszáth alapozta meg ezt a - kétes - hírnevet, és többek között Krúdy szövögette tovább (A tunya Zathureczky). De a magyar szabadságküzdelmek is - szinte jelképesen - ide kapcsolódnak. A Rákócziakat birtokaik és palotáik kötötték a tájhoz (a későbbi II. Rákóczi Ferencet Nagysárosban tartóztatták le, és néhány napig Eperjesen, saját palotájában volt fogságban), Thököly Imre és Kossuth Lajos Eperjesen tanultak, végül Maiéter Pál is Eperjesről származott, és a városban töltötte ifjúságát. Ma már a megye magyar történelme nagyjából-egészéből lezárultnak tekinthető - a legutóbbi népszámláláson például Eperjesen a több mint kilencvenkétezer lakos közül kétszáznyolc vallotta magát magyarnak -, de a magyar történelmi tudat és az irodalom számára nem veszett el a múlt. A szlovák Sáros mellett tovább él a magyar is: „virtuális" irodalmi vármegyeként. Sorozatunk rendhagyó vállalkozása a Sáros irodalmi emlékeit bemutató kötet. Induláskor, 1998-ban úgy lett meghatározva a Felsőmagyarországi Minerva sorozatának a profilja, hogy az a nem-fiktív alkotásokat, tehát mindenekelőtt a dokumentum-irodalmat közli. A Sárosi magyar tükör első része (Letűnt világ) tesz eleget ennek a feltételnek, a második rész (A hegyek éneke) azonban az egykori vármegyéhez kapcsolódó szépirodalomból nyújt válogatást. Célunk az volt, hogy bemutassuk a nagy múltú, hagyományosan több nyelvű megye (az uralkodó magyar, német és szlovák mellett még a ruszin és a lengyel befolyás sem elhanyagolható) magyar vonatkozású irodalmát és (művelődés) történetét. Természetesen le kellett mondanunk a teljesség igényéről, mégis reméljük, hogy a válogatás, a szemelvények, az utalások felvillantják egy gazdag hagyomány fő vonulatait, és esetleg kedvet csinálnak a téma átfogóbb megismeréséhez. Vissza

Tartalom

Előszó (Sturm László) 7
Letűnt világ
Thuróczy János: A magyarok krónikája 11
I. Zsigmond: Levél Rozgonyi Simon országbírónak és János sárospataki ispánnak 11
Zeman László: Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából 12
Rezik János: Az 1687. évben felállított eperjesi vérpad vagy az eperjesi vérfürdő 13
Jókai Mór: Caraffa - Az eperjesi mészárlás 15
Bethlen Mihály Útinaplója (1691-1695) 19
Tarczai György: Eperjesi élet a XVIII. században 20
II. Rákóczi Ferenc: Vallomások 30
Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete 32
Hotkóc - Ánglus kertek 33
Kossuth Lajos: Visszaemlékezéseim 35
Vahot Imre: Emlékiratok 36
Erdélyi Pál: Az Eperjesi „Kis Kör" 38
Haan Lajos: Ifjúkori visszaemlékezés Sárosy Gyulára 39
Szoják Rezső: Kerényi Frigyes élete és költészete 44
Petőfi Sándor: Úti jegyzetek 54
Petőfi Eperjesen 57
Nyesy Demeter: Eperjes. Fele levél, fele nem 58
Pulszky Ferenc: Életem és korom 60
Berzeviczy Albert: Régi emlékek (1853-1870) 75
Mikszáth Kálmán: Zboró 87
Kapivár 89
Sóvár 95
Ignotus: Eperjesről 95
Divald Kornél: A magyar Gascogne 97
Szinyei Merse Pál: Önéletrajz
Szinyei Merse Rózsi Feljegyzései apjáról 107
Csontváry Kosztka Tivadar: Önéletrajz 109
Flórián Károly: Turistaság kerékpáron 114
Zeman László: Ludmann Ottó 116
Bánó Iván: Hej, boldog vadászidők! 119
Szmrecsányi Géza: A skvarka 129
Dobry luft
Dvortsák Győző: Sáros földje 1914-5 144
Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról 152
Eperjes 158
Borsody István: Eperjes - időszerű városkép 162
Turczel Lajos: Emlékezés Maiéter Istvánra,
az 1956-os mártír Maiéter Pál édesapjára 165
Dr. Atlasz Miklós: Az élet forrásai (Egy orvos életrajza) 169
Bornemisza István: Egy letűnt világ tanúja emlékezik 185
Géczi Lajos: Újrakezdés 202
Cs. Szabó László: Kárpát kebelében 204
Passuth László: Az örök Sáros 208
Szalatnai Rezső: Eperjes 215
A hegyek éneke
Tuhrinszky Károly: Sárosvári népmondák, népregék 219
Petőfi Sándor - Tompa Mihály - Kerényi Frigyes: Az erdei lak 226
Petőfi Sándor: Mikékazég! 230
Ki a szabadba! 231
Tompa Mihály: Oltárkő 231
Eperjes 237
Jókai Mór: Szép Mikhál 240
Egy bál 242
Sárosy Gyula: Arany trombita 251
Perecparti: „Az erdei Lak" 252
Mikszáth Kálmán: A gavallérok 254
Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás korában 255
Vikár Béla: Eperjes 257
Kósa Barna: Fellegekig meredő hegyorom 258
Tarczai György: Balázs mester meséi 259
Az eperjesi boszorkányok 260
Lövik Károly: Peregrinus 265
Zöldkő 267
A leányvári boszorkány 274
Krúdy Gyula: Az eperjesi kutyavásár 277
Laczkó Géza: Rákóczi 280
Hegyaljai Kiss Géza: Bártfa 281
Eperjes 282
Zboró 282
Mécs László: Hernádszentistvántól Pannonhalmáig 283
Nagy hegyek közt kis regény 284
Sáros, szeretlek! 285
Ásgúthy Erzsébet: Tarca-part 287
Városom 288
Győry Dezső: Sárosi sirató 289
Márai Sándor: Ceméte 291
Jánosy István: A hegyek éneke 292
Bártfa 293
Csanádi Imre: Hóolvadás 294
Hosszú Ferenc: Hegytetőn három fenyő 295
Sáros vármegye és magyarsága - Egy eltűnt világ emléke (Kónya Péter) 299
Jegyzetek 313
A kötetben előforduló sárosi települések magyar-szlovák névmutatója 319
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv