Előszó
Ma reggel, mikor könyves-szobádba
léptem, sütött a nap, s te keretbezártan
mosolyogva intettél felém, kezedben
szivar, s mint régi jó ebédek után,
vidéki úrként füstölögtél, elégedett...
Tovább
Előszó
Ma reggel, mikor könyves-szobádba
léptem, sütött a nap, s te keretbezártan
mosolyogva intettél felém, kezedben
szivar, s mint régi jó ebédek után,
vidéki úrként füstölögtél, elégedett
mosollyal, óh drága, ritka mosollyal
arcodon. Sütött a nap, aranya
elöntött, s körülötted a könyvtár polcain
mennyei dicsfényként aranyló almák
ragyogtak. Esztergomi almák mosolyogtak
veled, elhozva néked illatos izeik
derűs emlékezetét, régi boldog nyarak
dús gyümölcse csillogott ékszerként körülötted.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal