Pleidell János

Fülszöveg

„Az olaszországi sikerek ékes bizonyítéka - többek között - az, hogy az egyik busókép bekerült az Incontro con l 'arte című gimnáziumi tankönyvbe. Az európai akvarellisták közül két név olvasható ebben a könyvben: Delacroix-é az egyik, a másik: Pleiclell Jánosé. Hogy örültem, amikor megláttam e két nevet a tankönyv lapjain! És mennyire szomorkodtam és szomorkodom még ma is, hogy a hazai képzőművészeti, rajztanítási tankönyveinkben nem olvasható akvarell-festönk neve.
Pleidell János festői tehetségét nem csak a fenti tény bizonyítja. Képeit kiállították a világ több városában, ezek közül csak néhány: Firenze, Sapporo, Róma, Oszaka, Tokio, Prága, London, Bracciano. Az utóbbi helyen az eszmei érték fénylő arannyá változott, ugyanis a nemzetközi táj-képfestö-versenyen neki ítélték a nagydíjat. Öt dollárral ment ki Itáliába, és Fiattal térhetett volna
(Részlet a bevezetőből)
A XX. századi lörtcnelem nem volt kegyes bizonyos festői pályákhoz sem. Az ü generáció, amelyik az I9l0-es.... Tovább

Fülszöveg

„Az olaszországi sikerek ékes bizonyítéka - többek között - az, hogy az egyik busókép bekerült az Incontro con l 'arte című gimnáziumi tankönyvbe. Az európai akvarellisták közül két név olvasható ebben a könyvben: Delacroix-é az egyik, a másik: Pleiclell Jánosé. Hogy örültem, amikor megláttam e két nevet a tankönyv lapjain! És mennyire szomorkodtam és szomorkodom még ma is, hogy a hazai képzőművészeti, rajztanítási tankönyveinkben nem olvasható akvarell-festönk neve.
Pleidell János festői tehetségét nem csak a fenti tény bizonyítja. Képeit kiállították a világ több városában, ezek közül csak néhány: Firenze, Sapporo, Róma, Oszaka, Tokio, Prága, London, Bracciano. Az utóbbi helyen az eszmei érték fénylő arannyá változott, ugyanis a nemzetközi táj-képfestö-versenyen neki ítélték a nagydíjat. Öt dollárral ment ki Itáliába, és Fiattal térhetett volna
(Részlet a bevezetőből)
A XX. századi lörtcnelem nem volt kegyes bizonyos festői pályákhoz sem. Az ü generáció, amelyik az I9l0-es. 20-as evekben születelt. s a harmincas c\'ek végen foly-
sen kikerülve, eppen a II, vilaglia-ború kitörése idején kezdte volna megvalósítani művészi elképzeléseit. Elmaradt római ösztöndijak. félbeszakadt európai lanulmányiilak. katonai és frontszolgálai nehezítette a pályáraállás, a kibontakozás legfogékonyabb időszakát. Aztán jött a "45-ös. majd a ¦49-cs rendszerváltás, amely erőteljes ideológiai és politikai szempontok szerint szelektálta a korabeli müxészek sokszínű esoporto-zatát. A Szönyi lst\án nevével lem-jelezhető iijkliisszicizmus. vagy az olyan polgári törekvések, mint a Gresham köre. netán a római iskola vallásos tematikát is szívesen és ih-
ara szorullak a szocialista realizmus mii\'i és képtelen eKárásait megkö-\ elelő kánonok közepette. Nos. ezeknek az áldallan körülményeknek lett áldozata PleidcH János is. A felvidéki Honifüzesgyarmaton született 1915. október 11-én. ezért tanulmányait a prágai akadémián kezdte 1935 és 38 közölt, ezután fél évet Párizsban tanult a .lulien Akadémián. X'égül 1940-41 -ben Aba No\ák ViI-mos tanit\ánya lett. Bizonyos értelemben hűséges követője és újra fogalmazója a római iskola és Aba No-\'ák Vilmos festői tradícióinak. Erre a szemléletre nem volt igazán szüksége az ötvenes-hatvanas évek magyar képzőművészeti közéletének. A kirekesztés ér\ ei így fogalmazódnak meg a Magyar miivcszci !919-1945 című kötetben: A római iskola második generációja - az 1900 és 1910 közt születettek - már az ellenforradalmi kultúrpolitika közegén át szerezték \izuális élményeiket." És többségük nem váliozott. nem alkalmazkodott a korszak radikális kö\e-telményeihez. (.lellemzö. hogy a kötetben Pleidell .lános ne\e csupán mint .lálics Ernő szobrászmű\ész egyik modellje s/erepel. De a kirekesztés Iblytalódik. his/en a nemrég megiclent Magyar képzöiuiivészci a 20. századhan sem emiili ne\él. Ugyanakkor a műpiacon a közönség és a \ ásárlók. gyűjtők egyaránt szá- Vissza