Előszó
A SZABADTÉR ÉS EZ A KÖNYV
1933. augusztus 25-én hajnalban - az égnek a világosodó horizont fölé hajló kárpitján mint kialudni készülő mécsek pislogtak csillagok - izgalmaktól aléltan...
Tovább Előszó
A SZABADTÉR ÉS EZ A KÖNYV
1933. augusztus 25-én hajnalban - az égnek a világosodó horizont fölé hajló kárpitján mint kialudni készülő mécsek pislogtak csillagok - izgalmaktól aléltan dülöngéltünk a Dóm-téren. Nemrég fejeztük be a munkát és mindenki haza ment, aki csak fáradságot érzett. Néhányunkat itt tartott az izgalmas várakozás és hevítő reménykedés, a varázsos hajnali hangulat és lenyűgöző aggódás vegyes izgalma. Nem tudtunk haza menni. Egyszerre hortyogás zavarta meg a tér hangulatos hajnali csendjét. Kitűnő idegzetű barátunk felé néztünk, akinek szemei kinyitva meredtek a ritkuló csillagzatú égi kárpitra és mélyen aludt. Hangos gratulációnkra felrezzent, szétnézett és isteni nyugalommal mondta:
- Elég bolondok vagytok, ha nem alusztok. Lesz elég álmatlan éjszakánk a szabadtéri játékok miatt.
Kifogyhatatlan nyugalmú barátunknak igaza lett. Mint a szabadtéri játék, ez a könyv is álmatlan éjszakákon született meg. Mint a szabadtéri játékok rendezését, ennek a könyvnek a kiadását és megírását is el nem hárítható kötelességnek éreztük és valljuk. Az a munka, amelyet a játékokkal vállaltunk, a játékok hiteles történetét magába foglaló ennek a könyvnek a megírásával lett teljes.
Vissza 
