Előszó | 9 |
A gazdasági nyitottság és annak főbb összetevői, meghatározói | 17 |
A gazdasági nyitottság mennyiségi meghatározása | 21 |
A gazdasági nyitottság mérése | 21 |
A külkereskedelmi passzívum változása - a gazdasági nyitottság első kiegészítő tényezője | 25 |
A termelési tényezők nemzetközi mozgása - a gazdasági nyitottság második kiegészítő tényezője | 27 |
A gazdasági nyitottság jellegét meghatározó tényezők | 30 |
Az exportkoncentráció hatása a gazdasági nyitottságra | 30 |
Javaslat a nemzetgazdasági specializáció mérésére | 32 |
Az áruvilág polarizációja a nemzeti gazdaságokban és a világgazdaságban - kemény és puha áruk | 36 |
A gazdasági nyitottság három típusa | 37 |
A regionális gazdasági integrációk és a gazdasági nyitottság összefüggései | 52 |
A magyar gazdaság nyitottságának strukturális jellemzői | 57 |
Nyitott gazdaság - autarchiás gazdaság | 58 |
Vállalati és termékszintő exportkoncentrációs vizsgálatok | 68 |
Az exportkoncentráció kiemelt vizsgálatának okai, a vizsgálat szempontjai | 68 |
Exportstruktúránk szervezeti koncentráltsága | 74 |
Vállalataink jelenlegi exportérdekeltsége, exportérdekeltségük mértéke | 90 |
Exportstruktúránk termékszintű koncentráltsága | 94 |
Export- és importstruktúránk néhány összefüggése | 103 |
Inmportstruktúránk termékszintű koncentrációja | 104 |
A vállalati export- és importstruktúra összefüggései | 111 |
Az ágazati, alágazati export- és importstruktúra összefüggései | 115 |
Kemény áruk, stratégiai cikkek | 119 |
A vállalati és termékszintű exportkoncentráció összefüggései, az optimális kapcsolatot elősegítő vagy akadályozó tényezők | 123 |
Magyar nagyvállalatok a nemzetközi összehasonlítás tükrében | 123 |
A vállalati és termékszintű exportkoncentrációs fok összefüggései, az optimális kapcsolatot elősegítő vagy akadályozó tényezők | 125 |
Adósságállományunk mértéke és felső határa | 131 |
A gazdasági nyitottság kiegészítő tényezőinek: az adósságállománynak, mértékéről | 134 |
A nemzetközi összehasonlításból adódó következtetések | 136 |
Az adósságállomány felső határának a meghatározásáról | 142 |
A KGST mint a regionális gazdasági integráció speciális formája. Az európai szocialista országok külgazdasági kapcsolatai | 157 |
Az európai szocialista országok egymás közötti külgazdasági kapcsolatai | 157 |
Az együttműködés néhány számszerű jellemzője | 157 |
Az adatok mögött húzódó okokról | 162 |
A nemzetgazdasági szinten jelentkező tőkehiány egy lehetséges magyarázata | 175 |
Az európai KGST-országok külgazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal | 178 |
A KGST-országok tőkés relációjú külkereskedelmi forgalmának egyenlegei | 182 |
A KGST-országok tőkés relációjú eladósodottságának mértéke | 182 |
A kooperációk és az ellentételező kereskedelem szerepe a kelet-nyugat gazdasági kapcsolatokban | 185 |
A szocialista országok gazdasági nyitottságának jellege | 192 |
Fejlesztési politika a tipikusnak tekinthető regionális integrációkban és nemzetgazdaságokban. A magyar gazdaság nyitottsága és fejlesztési kritériumrendszere közötti kapcsolat | 197 |
A regionális gazdasági integrációk fejlesztési politikájának szempontjai | 197 |
A tőkés gazdasági integrációk fejlesztési kritériumrendszere | 200 |
A szocialista gazdasági integráció fejlesztési kritériumrendszere | 209 |
Gazdasági integrációk a nyersanyag-árrobbanás után | 211 |
A magyar gazdaság nyitottságának foka és ennek általános hatása fejlesztési politikánkra | 217 |
Függelék az I. fejezethez | 227 |
Függelék a II. fejezethez | 229 |
Függelék a III. fejezethez | 248 |
Irodalomjegyzék | 259 |