Páter Brown ártatlansága

Előszó

Részlet a könyvből:

A kék kereszt

A reggel ezüstszalagja és a tenger zöld csillogó szalagja között a hajó Harwichot érintette és egy csapat embert bocsátott ki magából, mint a legyeket. Az az ember, akire figyelnünk kell, semmiképen sem volt köztük feltűnő, nem is akart az lenni. Nem volt rajta semmi figyelemreméltó, legföljebb némi ellentét ruhájának ünnepnapi vidámsága és arcának hivatalos komolysága között. A ruhája könnyű halványszürke kabátból, fehér mellényből és kék-zöld szalagos ezüstszínű szalmakalapból állott. Sovány arca ezzel ellentétben sötét volt s rövid fekete szakállban végződött, amely spanyolosnak tűnt fel. A semmittevő ember komolyságával szítt egy cigarettát. Semmi sem vallott rajta arra, hogy a szürke kabát töltött revolvert őriz, hogy a fehér mellényben rendőri igazolványt rejteget, vagy hogy a szalmakalap Európa egyik leghatalmasabb elméjét födi el. Mert ez az úr nem volt más, mint maga Valentin, a párisi rendőrség főnöke és a világ leghíreseb nyomozója. Most Brüsszelből jött Londonba, hogy végrehajtsa a század legnagyobb letartóztatását.
Flambeau Angolországban volt. Három állam rendőrsége nyomozta a nagy gonosztevőt Gent-től Brüsszelig, Brüsszeltől Hook van Hollandig s valószínű volt a föltevés, hogy felhasználja az eucharisztikai kongresszus szokatlanságát és zűrzavarát, amelyet akkor Londonban tartottak. Vissza