Anyagnyomatok

Előszó

Részlet:
Kedves Látogató, köszöntelek Patkós László Tábla-Kép című kiállításán
Hívlak téged; ülj ki te is velünk az Univerzum peremére és lógasd a lábad ebbe az enigmatikus, a legkorszerűbb táblagépeknél is milliószor jobb felbontású világba. Hisz másképp nem láthatsz oly mélyre, hogy észre végy egy szénsarut, mozgóéket, bakdarut, bekötőváltót, rovatlapot, vonalpostát, váltózárat, gőzdómot, kosárívet, próbacsapot, rakszelvényt, vagy útátjárót.
Ezek a címek csak látszólag a vasúti lexikon szócikkei; valójában az alkimista jegyellenőrök és a szabadkőműves váltózár-kezelők szektáinak titkos varázsigéi, a viszonylatok szómágiája, melyektől új, eleddig ismeretlen képzettársítási dimenziók nyílnak meg előttünk és amelyeket még a Word is kíméletlen, vörös hullámvonallal büntet.
És ha már útátjáró: Laci maga is az. Sőt: felsőfokú határsértő. (Hisz'talán ezért is tartják a társadalmak művészeiket.) A végállomásra soha meg nem érkező kalauz; aki útjelző táblái közt, fekete fluidumos bélyegzőivel arra a Senkiföldjére utaztat minket, mely
az Egyedi és Sokszorosított,
a Direkt és Indirekt,
a Megtervezett és Véletlen,
a Geometrikus és Gesztus-szerű,
a Sík és Tér,
az Archaikus és Modern,
az Absztrakt és Figurális,
az Enyészet és a Reinkarnáció,
az Esszé-szerű és Narratív,
a Konstrukció és Dekonstrukció,
a Dinamikus és Statikus birodalmainak életlen, transzcendens homályba vesző határai között helyezkedik el.
Hisz az igazi, crimson-i, szabad formákhoz csak egy szaggatott vonalak közötti réseken, a saját, belső határőreidet kicselezve juthatsz el." Vissza