| A filozófia mibenléte | |
| A filozófiai tudományok | |
| Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben | 5 |
| A logika | 5 |
| Az etika | 6 |
| Az esztétika | 6 |
| A metafizika | 7 |
| Az ideológia | 8 |
| A tudományos filozófia | 9 |
| A filozófia mibenléte | 9 |
| A filozófia módszere | |
| A tudományok felosztása | 10 |
| A matematika | 11 |
| A valóságtudomány módszere: az indukció | 11 |
| A matematika módszere: a dedukció | 12 |
| A filozófia módszere: nem az indukció | 13 |
| A matematika módszere: nem a didukció | 15 |
| A filozófia módszere a redukció | 16 |
| A filozófiai megismerés határa | 17 |
| Filozófia és szaktudomány | 17 |
| A filozófia története | |
| Bevezető megjegyzések | 18 |
| A filozófia fejlődése | 19 |
| A filozófia történetének felosztása | 20 |
| A logika problémái | |
| Tiszta logika | |
| A logika mibenléte | 22 |
| Tiszta és alkalmazott logika | 22 |
| A logikai alapelvek problémája | 22 |
| Az eddig felvett logikai alapelvek | 23 |
| Az azonosság elve | 24 |
| Az összegfüggés elve | 24 |
| Az osztályozás elve | 26 |
| A korrelativitás elve | 27 |
| A végtelen regresszus lehetetlenségének elve | 29 |
| A logikai alapelvek érvénye feltétlen | 29 |
| A pszichologizmus | 30 |
| A tudomány problemtikája | 32 |
| A tiszta logika | 32 |
| A tiszta logika problematikája | 33 |
| A logizma mibenléte | 34 |
| A logizmaviszonyok | 35 |
| Pozitívum és negatívum | 36 |
| A tétel mibenléte | 36 |
| A tétel dualisztikus szerkezete | 37 |
| A kopula | 37 |
| A szillogizmus | 38 |
| A hagyományos szilogisztika hiányai | 39 |
| A szillogizmus haszna | 40 |
| Az ideák | 40 |
| Gondolkodástan | |
| Az alkalmazott logika problematikája | 40 |
| Az ítélet mibenléte | 41 |
| Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet | 42 |
| A fogalom mibenléte | 43 |
| A fogalomképzés | 45 |
| A fogalom funkciója | 45 |
| Egyes, többes és egyetemes fogalom | 46 |
| A következtetés | 47 |
| A logikai szabályok | 47 |
| Módszertan | |
| A módszer | 48 |
| A logikai rendszerezés funkcói | 49 |
| A definíció | 49 |
| A magyarázat | 50 |
| A teóraia | 50 |
| A magyarázat típusai | 51 |
| Az osztályozás | 51 |
| A tudomány fogalma | 51 |
| Ismeretkritika | |
| Az ismeretkritika problémái | 52 |
| A szenzualizmus | 52 |
| Az empirizmus | 56 |
| A kriticizmus | 57 |
| A nem-empirikus ismeretek | 59 |
| A szkepticizmus | 61 |
| A szubjektivizmus | 62 |
| Az objektivizmus | 63 |
| Az érzéki megismerés lehetősége | 65 |
| A bizonyosság | 66 |
| Vallás és tudomány | 66 |
| Történeti áttekintés | |
| A történeti áttekintés szempontjai | 67 |
| A szofisták | 67 |
| Sokrates | 69 |
| Platon | 71 |
| Aristoteles | 73 |
| Szent Ágoston | 75 |
| A középkor | 78 |
| Descartes | 80 |
| Locke | 81 |
| Leibniz | 83 |
| Kant | 84 |
| A német idealizmus | 87 |
| Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann | 89 |
| Az etika problémái | |
| Az erkölcsi cselekvés | |
| A három alapkérédés | 93 |
| A cselekvés mibenléte | 93 |
| Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben | 94 |
| Az erkölcsi értékítélet | 95 |
| Az eszmény | 96 |
| Az erkölcsi értékelés | |
| A helyes értékelés kritériumai | 97 |
| A hedonizmus | 97 |
| Az eudaimonizmus | 98 |
| Az utilitarizmus | 99 |
| Az igazságosság etikája | 100 |
| A perfekcionizmus | 101 |
| Az intellekturalizmus | 101 |
| A legértékesebb cselekvés | 102 |
| Az erkölcsi eszmény és norma | |
| Az erkölcsi eszmény | 103 |
| A normatív etika | 104 |
| Eszmény és norma | 105 |
| Az erkölcsi alapnormák | 106 |
| A humanizmus | 106 |
| A kultúra | 107 |
| A becsület és a jog | 108 |
| Az erkölcsiség mibenléte | 109 |
| Az etika problematikája | 109 |
| Erkölcs és vallás | 109 |
| Történeti áttekintés | |
| Sokrates és Platon | 110 |
| Aristotelés | 111 |
| Szent Ágoston | 112 |
| Újkori irányok | 113 |
| Kant | 115 |
| Modern irányok | 120 |
| Az esztétika problémái | |
| Esztétikai határozmányok | |
| Az alapproblémák | 124 |
| Az alkotás | 124 |
| Az esztétikai határozmányok | 125 |
| A szemléletiség | 125 |
| Az egységesség | 126 |
| A jellegzetesség | 127 |
| Az objektivitás | 127 |
| Az irrealitás | 128 |
| Az esztétikai tárgy | 129 |
| A művészet | |
| Impresszionizmus és expresszionizmus | 129 |
| Művészet és játék | 131 |
| A művészet mibenléte | 131 |
| A művészetek osztályozása | 132 |
| A stílus | 133 |
| Az esztétikai kategóriák és egységtípusok | |
| Az esztétikai kategóriák | 134 |
| A tragikum | 134 |
| A komikum | 135 |
| A humor | 136 |
| Az esztétikai eszmény és norma | |
| Az esztétikai eszmény | 136 |
| Az esztétikai norma | 137 |
| A műkritika | 139 |
| Az esztétika problematikája | 139 |
| Történeti áttekintés | |
| Platon | 140 |
| Aristoteles | 141 |
| Plotinos | 142 |
| Aquiói Szent Tamás | 143 |
| Újkori irányok | 144 |
| Kant | 144 |
| Hegel | 146 |
| Modern irányok | 146 |
| A metafizika problémái | |
| A szustancia | |
| A lét fogalma | 148 |
| Valami valóság létezik | 148 |
| A valóság fogalma | 149 |
| A változás | 1450 |
| Forma és matéria | 151 |
| A szubstancia fogalma | 152 |
| A szubstancia nem test | 152 |
| Attributum és kvalitás | 152 |
| A szubstancia pszichomorf lény | 153 |
| A materializmus | 153 |
| A princípium individuationis | 154 |
| A kapacitás | 155 |
| Valóság és élet | 155 |
| A szubstanciák összefüggése | |
| Az okság elve | 156 |
| Monizmus és pluarizmus | 157 |
| Az egyetemes kölcsönhatás | 158 |
| A világfolyamat | 158 |
| Potencia és aktus | 159 |
| A változás lényege | 159 |
| A szubstancia három alaptevékenysége | 160 |
| A lelkiélet | 161 |
| Keletkezés és elmúlás | |
| A probléma | 161 |
| A fejlődés | 162 |
| A fejlődés első törvénye | 162 |
| A fejlődés második törvénye | 163 |
| A fejlődés harmadik törvénye | 163 |
| Az Abszolútum | 164 |
| Kant ellenvetése | 167 |
| Metafizika és vallás | 167 |
| Alkalmazott metafizika | |
| Természetfilozófia és szellemfilozófia | 168 |
| Az anyag | 169 |
| A tér | 169 |
| Az idő | 170 |
| Az erő | 172 |
| Az élet | 172 |
| A lelki valóság | 173 |
| A szellemfilozófia első problémája | 172 |
| A szellemfilozófia második problémája | 174 |
| A szellemfilozófia harmadik problémája | 175 |
| A szellemfilozófia negyedik problémája | 176 |
| A metafizika problematikája | 176 |
| Történeti áttekintés | |
| A kezdetek | 176 |
| Platon | 177 |
| Aristoteles | 178 |
| Szent Ágoston és a középkor | 182 |
| Descartes | 183 |
| Spinóza | 185 |
| Leibniz | 186 |
| Kant | 190 |
| Fichte | 191 |
| Schelling | 192 |
| Hegel | 192 |
| Herbart | 194 |
| Schopenhauer | 196 |
| Lotze | 198 |
| Herbert Spencer | 200 |
| Újabb irányok | 201 |
| Bergson | 202 |
| Az ideológia problémái | |
| A fenomenológia | |
| A probléma | |
| Programm | 205 |
| A négy alaptudomány | 205 |
| A leírás | 205 |
| A fenomenológia | 206 |
| A követendő módszer | 207 |
| Példa erre | 207 |
| Hiparchológia | 207 |
| A létsíkok viszonya | 209 |
| Történeti áttekintés | |
| Platon és Aristotelés | 210 |
| Az újplatonizmus | 210 |
| Scotus Eriugena | 211 |
| Aquinói Szent Tamás | 212 |
| Duns Scotus | 212 |
| Hegel | 213 |
| Bolzano | 214 |
| Újabb irányok. Husserl | 215 |
| A. Meinong | 217 |
| Windelband és Rickert | 217 |
| Rehmke | 218 |
| Relációelmélet | |
| A reláció mibenléte | |
| A négy probléma | 219 |
| A három alapreláció | 220 |
| A relációk realitása | 220 |
| Relációfajok | 221 |
| Az ősrelációk | 222 |
| Relációkalkulus | |
| A kalkulus mibenléte | 222 |
| A relációkalkulus | 223 |
| Várható eredmények | 224 |
| Történeti áttekintés | |
| Aristoteles | 225 |
| Avicenna | 225 |
| Aquinói Szent Tamás | 227 |
| Locke | 228 |
| Hume | 229 |
| Leibniz | 230 |
| Kant | 231 |
| Modern relációelmélet | 232 |
| Kategóriaelmélet | |
| Az alapkérdések | |
| A négy alapprobléma | 233 |
| A kategória mibenléte | 233 |
| A kategóriarendszer aprioritása | 235 |
| A kategóriák érvénye | 235 |
| Pozitív és filozófiai kategóriák | 236 |
| Autonóm és teherenóm kategóriák | 236 |
| Ismeretelméleti kategóriák | 236 |
| A kategóriaközti viszonyok | 237 |
| A kategoriális abszolutum | 238 |
| Történeti áttekintés | |
| Aristoteles | 239 |
| Duns Scotus | 239 |
| Kant | 240 |
| Hegel. Újabb irányok | 242 |
| Értékelmélet | |
| Az értékelmélet alaptanai | |
| A négy alapprobléma | 243 |
| Az érték fogalma | 243 |
| Az értékítélet | 245 |
| Érték és valóság | 245 |
| Az értékvilág | 245 |
| Ennek struktúrája | 246 |
| Értékismerés | 246 |
| Az alapérték viszonya egymáshoz | 247 |
| Az ősérték | 248 |
| Érték és Abszolútum | 249 |
| Történeti áttekintés | |
| Platon és Aristoteles | 250 |
| Plotinos | 250 |
| Kant | 252 |
| Herbart. Windelband | 252 |
| Rosmini és Brentano | 253 |
| Böhm Károly | 254 |
| A modern értékelmélet | 258 |
