1.031.411

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a filozófiába

Szerző

Kiadó: Danubia Könyvkiadó
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 300 oldal
Sorozatcím: Minerva-Könyvtár
Kötetszám: 100
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Pauler Ákos egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia r. tagja. Negyedik kiadás. M. T. I. rt. nyomdája nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE
A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, biológia, tapasztalati... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE
A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, biológia, tapasztalati lélektan stb., fölösleges külön filozófiai tudományt felvenni. Hiszen ami tudományosan megismerhető, azt épp ezek a diszciplinák vizsgálják; ami pedig megismerhetetlen, mint a végső okok, a világ legbensőbb lényege stb., arra nézve hiába szervezünk egy külön, úgynevezett bölcsészettudományt, az ezáltal sem válik megismerhetővé. A filozófia sohasem lehet oly értelemben tudomány, mint a matematika vagy a kémia, amit eléggé bizonyít a bölcselet történetének sajátos jellege. A szaktudományok több évszázad, némelyike több ezer év óta folytonosan haladnak, mert az egyik búvár a megelőző kutató eredményeire épít, de a filozófusok mindegyike élőiről kezdi fölépíteni állítólagos tudományát. A filozófia múltja nem is mutatja valamely szerves fejlődés képét, aminőt a szaktudományok történetében ismerünk fel, hanem egymásnak ellentmondó, sőt egymást nagyrészt figyelmen kívül hagyó elméletek összevisszaságát képviseli. Ezekben pedig oly kevéssé mutatható ki valamely irányban való haladás, hogy a mai bölcselő is még vitatkozik Aristotelesszel, világos jeléül annak, hogy I téren biztos, több kutató közös működésével létrejövő eredményekről szó sem lehet.
Bármennyire elterjedt még a tudomány embereinek körében is e vélemény, alaposabban szemügyre véve, felületesnek és tarthatatlannak bizonyul. Hogy ezt beláthassuk, képzeljük el egy pillanatra, hogy az összes szaktudományok valamennyi problémáját sikerült volna az emberiségnek megoldania, tehát hogy például az összes matematikai, fizikai, kémiai stb. problémákban nyilvánvaló kérdésekre teljességgel meg tudnánk felelni. Vajjon tudásvágyunk ki volna-e logikailag ezzel elégítve? Vajjon a szaktudományok tanításai nem volnának-e logikailag még befejezetlenek? Mindenekelőtt van egy alapvető probléma, melyhez minden szaktudomány valamiképen állást foglal, anélkül, hogy azt valamely szaktudomány felvetné s ez az igazság természetének kérdése. Vissza

Tartalom

A filozófia mibenléte
A filozófiai tudományok
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben5
A logika5
Az etika6
Az esztétika7
A metafizika7
Az ideológia8
A tudományos filozófia9
A filozófia mibenléte10
A filozófia módszere
A tudományok felosztása10
A matematika11
A valóságtudomány módszere: az indukció12
A matematika módszere: a dedukció13
A filozófia módszere: nem az indukció14
A matematika módszere: nem a didukció15
A filozófia módszere a redukció
A filozófiai megismerés határa17
Filozófia és szaktudomány19
A filozófia története
Bevezető megjegyzések20
A filozófia fejlődése21
A filozófia történetének felosztása22
A logika problémái
Tiszta logika
A logika mibenléte25
Tiszta és alkalmazott logika25
A logikai alapelvek problémája25
Az eddig felvett logikai alapelvek26
Az azonosság elve27
Az összegfüggés elve28
Az osztályozás elve29
A korrelativitás elve31
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve33
A logikai alapelvek érvénye feltétlen33
A pszichologizmus34
A tudomány problemtikája36
A tiszta logika37
A tiszta logika problematikája38
A logizma mibenléte38
A logizmaviszonyok40
Pozitívum és negatívum41
A tétel mibenléte41
A tétel dualisztikus szerkezete42
A kopula42
A szillogizmus43
A hagyományos szilogisztika hiányai44
A szillogizmus haszna45
Az ideák46
Gondolkodástan
Az alkalmazott logika problematikája46
Az ítélet mibenléte47
Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet48
A fogalom mibenléte49
A fogalomképzés51
A fogalom funkciója52
Egyes, többes és egyetemes fogalom53
A következtetés53
A logikai szabályok54
Módszertan
A módszer55
A logikai rendszerezés funkcói55
A definíció56
A magyarázat57
A teóraia57
A magyarázat típusai58
Az osztályozás58
A tudomány fogalma58
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái59
A szenzualizmus60
Az empirizmus63
A kriticizmus65
A nem-empirikus ismeretek68
A szkepticizmus69
A szubjektivizmus70
Az objektivizmus72
Az érzéki megismerés lehetősége74
A bizonyosság75
Vallás és tudomány75
Történeti áttekintés
A történeti áttekintés szempontjai76
A szofisták77
Sokrates78
Platon81
Aristoteles83
Szent Ágoston87
A középkor88
Descartes91
Locke93
Leibniz94
Kant96
A német idealizmus99
Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann102
Az etika problémái
Az erkölcsi cselekvés
A három alapkérédés106
A cselekvés mibenléte106
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben107
Az erkölcsi értékítélet108
Az eszmény110
Az erkölcsi értékelés
A helyes értékelés kritériumai110
A hedonizmus111
Az eudaimonizmus112
Az utilitarizmus113
Az igazságosság etikája114
A perfekcionizmus115
Az intellekturalizmus116
A legértékesebb cselekvés116
Az erkölcsi eszmény és norma
Az erkölcsi eszmény117
A normatív etika118
Eszmény és norma120
Az erkölcsi alapnormák120
A humanizmus121
A kultúra122
A becsület és a jog122
Az erkölcsiség mibenléte124
Az etika problematikája125
Erkölcs és vallás125
Történeti áttekintés
Sokrates és Platon126
Aristotelés127
Szent Ágoston129
Újkori irányok129
Kant131
Modern irányok137
Az esztétika problémái
Esztétikai határozmányok
Az alapproblémák142
Az alkotás142
Az esztétikai határozmányok143
A szemléletiség143
Az egységesség144
A jellegzetesség145
Az objektivitás146
Az irrealitás147
Az esztétikai tárgy147
A művészet
Impresszionizmus és expresszionizmus148
Művészet és játék150
A művészet mibenléte151
A művészetek osztályozása151
A stílus152
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok
Az esztétikai kategóriák153
A tragikum154
A komikum155
A humor156
Az esztétikai eszmény és norma
Az esztétikai eszmény156
Az esztétikai norma157
A műkritika159
Az esztétika problematikája160
Történeti áttekintés
Platon160
Aristoteles161
Plotinos162
Aquiói Szent Tamás164
Újkori irányok165
Kant166
Hegel167
Modern irányok168
A metafizika problémái
A szustancia
A lét fogalma170
Valami valóság létezik171
A valóság fogalma171
A változás173
Forma és matéria173
A szubstancia fogalma174
A szubstancia nem test175
Attributum és kvalitás175
A szubstancia pszichomorf lény176
A materializmus176
A princípium individuationis177
A kapacitás178
Valóság és élet178
A szubstanciák összefüggése
Az okság elve179
Monizmus és pluarizmus181
Az egyetemes kölcsönhatás181
A világfolyamat182
Potencia és aktus182
A változás lényege183
A szubstancia három alaptevékenysége184
A lelkiélet185
Keletkezés és elmúlás
A probléma185
A fejlődés186
A fejlődés első törvénye186
A fejlődés második törvénye187
A fejlődés harmadik törvénye188
Az Abszolútum188
Kant ellenvetése192
Metafizika és vallás192
Alkalmazott metafizika
Természetfilozófia és szellemfilozófia193
Az anyag194
A tér195
Az idő196
Az erő197
Az élet198
A lelki valóság199
A szellemfilozófia első problémája199
A szellemfilozófia második problémája200
A szellemfilozófia harmadik problémája201
A szellemfilozófia negyedik problémája201
A metafizika problematikája202
Történeti áttekintés
A kezdetek203
Platon204
Aristoteles205
Szent Ágoston és a középkor209
Descartes210
Spinóza213
Leibniz214
Kant219
Fichte220
Schelling221
Hegel221
Herbart224
Schopenhauer225
Lotze227
Herbert Spencer230
Újabb irányok231
Bergson233
Az ideológia problémái
A fenomenológia
A probléma
Programm235
A négy alaptudomány235
A leírás236
A fenomenológia236
A követendő módszer237
Példa erre237
Hiparchológia 238
A létsíkok viszonya240
Történeti áttekintés
Platon és Aristotelés240
Az újplatonizmus241
Scotus Eriugena242
Aquinói Szent Tamás248
Duns Scotus244
Hegel245
Bolzano246
Újabb irányok. Husserl246
A. Meinong248
Windelband és Rickert249
Rehmke250
Relációelmélet
A reláció mibenléte
A négy probléma251
A három alapreláció252
A relációk realitása252
Relációfajok253
Az ősrelációk254
Relációkalkulus
A kalkulus mibenléte255
A relációkalkulus255
Várható eredmények257
Kategóriaelmélet
Az alapkérdések
A négy alapprobléma267
A kategória mibenléte267
A kategóriarendszer aprioritása268
A kategóriák érvénye270
Autonóm és teherenóm kategóriák270
Ismeretelméleti kategóriák271
A kategóriaközti viszonyok272
A kategoriális abszolutum272
Történeti áttekintés
Aristoteles273
Duns Scotus277
Kant275
Hegel. Újabb irányok177
Értékelmélet
Az értékelmélet alaptanai
A négy alapprobléma278
Az érték fogalma279
Az értékítélet279
Érték és valóság280
Az értékvilág281
Ennek struktúrája282
Értékismerés283
Az alapérték viszonya egymáshoz283
Az ősérték284
Érték és Abszolútum285
Történeti áttekintés
Platon és Aristoteles286
Plotinos286
Kant288
Herbart. Windelband289
Rosmini és Brentano290
Böhm Károly291
A modern értékelmélet292

Pauler Ákos

Pauler Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pauler Ákos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv