A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Bevezetés a filozófiába

Szerző

Kiadó: Danubia Könyvkiadó
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 268 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harmadik javított és bővített kiadás. Írta Pauler Ákos egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia r. tagja. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE
A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, biológia, tapasztalati... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE
A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, biológia, tapasztalati lélektan stb., fölösleges külön filozófiai tudományt felvenni. Hiszen ami tudományosan megismerhető, azt épp ezek a diszciplinák vizsgálják; ami pedig megismerhetetlen, mint a végső okok, a világ legbensőbb lényege stb., arra nézve hiába szervezünk egy külön, úgynevezett bölcsészettudományt, az ezáltal sem válik megismerhetővé. A filozófia sohasem lehet oly értelemben tudomány, mint a matematika vagy a kémia, amit eléggé bizonyít a bölcselet történetének sajátos jellege. A szaktudományok több évszázad, némelyike több ezer év óta folytonosan haladnak, mert az egyik búvár a megelőző kutató eredményeire épít, de a filozófusok mindegyike élőiről kezdi fölépíteni állítólagos tudományát. A filozófia múltja nem is mutatja valamely szerves fejlődés képét, aminőt a szaktudományok történetében ismerünk fel, hanem egymásnak ellentmondó, sőt egymást nagyrészt figyelmen kívül hagyó elméletek összevisszaságát képviseli. Ezekben pedig oly kevéssé mutatható ki valamely irányban való haladás, hogy a mai bölcselő is még vitatkozik Aristotelesszel, világos jeléül annak, hogy I téren biztos, több kutató közös működésével létrejövő eredményekről szó sem lehet.
Bármennyire elterjedt még a tudomány embereinek körében is e vélemény, alaposabban szemügyre véve, felületesnek és tarthatatlannak bizonyul. Hogy ezt beláthassuk, képzeljük el egy pillanatra, hogy az összes szaktudományok valamennyi problémáját sikerült volna az emberiségnek megoldania, tehát hogy például az összes matematikai, fizikai, kémiai stb. problémákban nyilvánvaló kérdésekre teljességgel meg tudnánk felelni. Vajjon tudásvágyunk ki volna-e logikailag ezzel elégítve? Vajjon a szaktudományok tanításai nem volnának-e logikailag még befejezetlenek? Mindenekelőtt van egy alapvető probléma, melyhez minden szaktudomány valamiképen állást foglal, anélkül, hogy azt valamely szaktudomány felvetné s ez az igazság természetének kérdése. Vissza

Tartalom

A filozófia mibenléte
A filozófiai tudományok
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben 5
A logika 5
Az etika 6
Az esztétika 6
A metafizika 7
Az ideológia 8
A tudományos filozófia 9
A filozófia mibenléte 9
A filozófia módszere
A tudományok felosztása 10
A matematika 11
A valóságtudomány módszere: az indukció 11
A matematika módszere: a dedukció 12
A filozófia módszere: nem az indukció 13
A matematika módszere: nem a didukció 15
A filozófia módszere a redukció 16
A filozófiai megismerés határa 17
Filozófia és szaktudomány 17
A filozófia története
Bevezető megjegyzések 18
A filozófia fejlődése 19
A filozófia történetének felosztása 20
A logika problémái
Tiszta logika
A logika mibenléte 22
Tiszta és alkalmazott logika 22
A logikai alapelvek problémája 22
Az eddig felvett logikai alapelvek 23
Az azonosság elve 24
Az összegfüggés elve 24
Az osztályozás elve 26
A korrelativitás elve 27
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve 29
A logikai alapelvek érvénye feltétlen 29
A pszichologizmus 30
A tudomány problemtikája 32
A tiszta logika 32
A tiszta logika problematikája 33
A logizma mibenléte 34
A logizmaviszonyok 35
Pozitívum és negatívum 36
A tétel mibenléte 36
A tétel dualisztikus szerkezete 37
A kopula 37
A szillogizmus 38
A hagyományos szilogisztika hiányai 39
A szillogizmus haszna 40
Az ideák 40
Gondolkodástan
Az alkalmazott logika problematikája 40
Az ítélet mibenléte 41
Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet 42
A fogalom mibenléte 43
A fogalomképzés 45
A fogalom funkciója 45
Egyes, többes és egyetemes fogalom 46
A következtetés 47
A logikai szabályok 47
Módszertan
A módszer 48
A logikai rendszerezés funkcói 49
A definíció 49
A magyarázat 50
A teóraia 50
A magyarázat típusai 51
Az osztályozás 51
A tudomány fogalma 51
Ismeretkritika
Az ismeretkritika problémái 52
A szenzualizmus 52
Az empirizmus 56
A kriticizmus 57
A nem-empirikus ismeretek 59
A szkepticizmus 61
A szubjektivizmus 62
Az objektivizmus 63
Az érzéki megismerés lehetősége 65
A bizonyosság 66
Vallás és tudomány 66
Történeti áttekintés
A történeti áttekintés szempontjai 67
A szofisták 67
Sokrates 69
Platon 71
Aristoteles 73
Szent Ágoston 75
A középkor 78
Descartes 80
Locke 81
Leibniz 83
Kant 84
A német idealizmus 87
Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann 89
Az etika problémái
Az erkölcsi cselekvés
A három alapkérédés 93
A cselekvés mibenléte 93
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben 94
Az erkölcsi értékítélet 95
Az eszmény 96
Az erkölcsi értékelés
A helyes értékelés kritériumai 97
A hedonizmus 97
Az eudaimonizmus 98
Az utilitarizmus 99
Az igazságosság etikája 100
A perfekcionizmus 101
Az intellekturalizmus 101
A legértékesebb cselekvés 102
Az erkölcsi eszmény és norma
Az erkölcsi eszmény 103
A normatív etika 104
Eszmény és norma 105
Az erkölcsi alapnormák 106
A humanizmus 106
A kultúra 107
A becsület és a jog 108
Az erkölcsiség mibenléte 109
Az etika problematikája 109
Erkölcs és vallás 109
Történeti áttekintés
Sokrates és Platon 110
Aristotelés 111
Szent Ágoston 112
Újkori irányok 113
Kant 115
Modern irányok 120
Az esztétika problémái
Esztétikai határozmányok
Az alapproblémák 124
Az alkotás 124
Az esztétikai határozmányok 125
A szemléletiség 125
Az egységesség 126
A jellegzetesség 127
Az objektivitás 127
Az irrealitás 128
Az esztétikai tárgy 129
A művészet
Impresszionizmus és expresszionizmus 129
Művészet és játék 131
A művészet mibenléte 131
A művészetek osztályozása 132
A stílus 133
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok
Az esztétikai kategóriák 134
A tragikum 134
A komikum 135
A humor 136
Az esztétikai eszmény és norma
Az esztétikai eszmény 136
Az esztétikai norma 137
A műkritika 139
Az esztétika problematikája 139
Történeti áttekintés
Platon 140
Aristoteles 141
Plotinos 142
Aquiói Szent Tamás 143
Újkori irányok 144
Kant 144
Hegel 146
Modern irányok 146
A metafizika problémái
A szustancia
A lét fogalma 148
Valami valóság létezik 148
A valóság fogalma 149
A változás 1450
Forma és matéria 151
A szubstancia fogalma 152
A szubstancia nem test 152
Attributum és kvalitás 152
A szubstancia pszichomorf lény 153
A materializmus 153
A princípium individuationis 154
A kapacitás 155
Valóság és élet 155
A szubstanciák összefüggése
Az okság elve 156
Monizmus és pluarizmus 157
Az egyetemes kölcsönhatás 158
A világfolyamat 158
Potencia és aktus 159
A változás lényege 159
A szubstancia három alaptevékenysége 160
A lelkiélet 161
Keletkezés és elmúlás
A probléma 161
A fejlődés 162
A fejlődés első törvénye 162
A fejlődés második törvénye 163
A fejlődés harmadik törvénye 163
Az Abszolútum 164
Kant ellenvetése 167
Metafizika és vallás 167
Alkalmazott metafizika
Természetfilozófia és szellemfilozófia 168
Az anyag 169
A tér 169
Az idő 170
Az erő 172
Az élet 172
A lelki valóság 173
A szellemfilozófia első problémája 172
A szellemfilozófia második problémája 174
A szellemfilozófia harmadik problémája 175
A szellemfilozófia negyedik problémája 176
A metafizika problematikája 176
Történeti áttekintés
A kezdetek 176
Platon 177
Aristoteles 178
Szent Ágoston és a középkor 182
Descartes 183
Spinóza 185
Leibniz 186
Kant 190
Fichte 191
Schelling 192
Hegel 192
Herbart 194
Schopenhauer 196
Lotze 198
Herbert Spencer 200
Újabb irányok 201
Bergson 202
Az ideológia problémái
A fenomenológia
A probléma
Programm 205
A négy alaptudomány 205
A leírás 205
A fenomenológia 206
A követendő módszer 207
Példa erre 207
Hiparchológia 207
A létsíkok viszonya 209
Történeti áttekintés
Platon és Aristotelés 210
Az újplatonizmus 210
Scotus Eriugena 211
Aquinói Szent Tamás 212
Duns Scotus 212
Hegel 213
Bolzano 214
Újabb irányok. Husserl 215
A. Meinong 217
Windelband és Rickert 217
Rehmke 218
Relációelmélet
A reláció mibenléte
A négy probléma 219
A három alapreláció 220
A relációk realitása 220
Relációfajok 221
Az ősrelációk 222
Relációkalkulus
A kalkulus mibenléte 222
A relációkalkulus 223
Várható eredmények 224
Történeti áttekintés
Aristoteles 225
Avicenna 225
Aquinói Szent Tamás 227
Locke 228
Hume 229
Leibniz 230
Kant 231
Modern relációelmélet 232
Kategóriaelmélet
Az alapkérdések
A négy alapprobléma 233
A kategória mibenléte 233
A kategóriarendszer aprioritása 235
A kategóriák érvénye 235
Pozitív és filozófiai kategóriák 236
Autonóm és teherenóm kategóriák 236
Ismeretelméleti kategóriák 236
A kategóriaközti viszonyok 237
A kategoriális abszolutum 238
Történeti áttekintés
Aristoteles 239
Duns Scotus 239
Kant 240
Hegel. Újabb irányok 242
Értékelmélet
Az értékelmélet alaptanai
A négy alapprobléma 243
Az érték fogalma 243
Az értékítélet 245
Érték és valóság 245
Az értékvilág 245
Ennek struktúrája 246
Értékismerés 246
Az alapérték viszonya egymáshoz 247
Az ősérték 248
Érték és Abszolútum 249
Történeti áttekintés
Platon és Aristoteles 250
Plotinos 250
Kant 252
Herbart. Windelband 252
Rosmini és Brentano 253
Böhm Károly 254
A modern értékelmélet 258

Pauler Ákos

Pauler Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pauler Ákos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv