Pavilon 1.

Előszó

Amikor néhány éve felötlött néhányunkban egy - építészeti kérdésekre koncentráló - belső kiadvány gondolata, akkor a PAVILON név mellett döntöttünk. Ha felütjük a Zádor Anna szerkesztette Építészeti Szótárt, a 99. oldalon a "pavilon" szócikknél a következőket találjuk: "Francia eredetű szó (pavillon), eredetileg sátor, sátorépület. Kisméretű, egyterű, szabadon álló, könnyed, földszintes építmény, (kerti pavilon, zene, újság, kórház, kiállítási) vagy nagyobb épület végéhez, közepéhez csatlakozó, olykor áttört szerkezetű kis kiugró épület." A kerti pavilont pedig a következőképpen jellemzi a szakszóár: "...kis, dekoratív építmény... Gyakran elmúlt korok építészeti formáit követi..." Ehhez az építménytípushoz szeretne sok tekintetben hasonlítani kiadványunk. Reméljük, hogy a mi "könnyed, dekoratív" épületünk nem lesz szellemileg túlzottan "földszintes" és "egyterű", ugyanakkor egyszerre lesz "szabadon álló", mint ahogy a magyar műemlékvédelem és az építészeti kutatások "közepéhez vagy végéhez" is csatlakozik, visszaadva az elmúlt korok építészeti formáit, nem egyszer interdiszciplináris módon. A társtudományok eredményeit alkalmazva szeretnénk kitekintetni határainkon túlra, elsősorban Európára, különösen arra a történeti földrajzi tájra, melyhez mi is tartozunk, Kelet- és Közép-Európára. Építészeti közéletünk problémáinak bemutatása mellett cégünk belső életéről is szólni kívánunk. Hogy szándékaink miképpen valósulnak meg, annak megítélésére elsősorban az idő, a jövő, konkrétabban az Olvasó hívatott. A "megmérettetés" lehetőségét köszönjük azoknak, akik munkájukkal elősegítették e lap megszületését, és utoljára, de nem utolsó sorban az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatóságának. Vissza