Pécs

Előszó

PÉCS SZAB. K1R. VÁROS.
Pécs szabad királyi város, Baranya vármegye székhelye, Ferrótól 35° 55' 48" keleti hosszúság és 46° 3' 43 2" éjszaki szélesség alatt, a Budapest, Villány, Mohács, Eszék, Bátaszék, Dolnji-Miholjác és Barcs felé elágazó vasúti vonalak, és a Pécsvárad- Bonyhád, Mohács, Siklós, Szigetvár, Magyarszék felé vivő országútak mentén, a Mecsek hegység déli tövében és lejtőin és részben a hegység előtti síkságon fekszik. Vasúti állomása 121 m. az Adriai-tenger színe fölött. A város egész határa: 12.279 hold 236 -öl (7055 ha), miből szántóföld 2730 hold, szőlő 1630 hold, erdő 4294 hold. Határaival a következő községek határai érintkeznek: délről Málom, Pogány, nyugatról Magyarürög, Mecsekszentkút, Orfű, északnyugatról Bános, keletről Nagyárpád, Kiskozár, Mecsekszabolcs, északról Mánfa. A vasúton akár keleti, akár nyugati irányban érkezőknek már messziről feltűnik fekvésének bájos panorámája, de pompás látképe főkép a déli irányból szemlélve érvényesül. Az üde zöld síkságból kiemelkedő magas hegység oldalából kidudorodó dombok sorára felkapaszkodó házak tarka tömege, melyből a tornyok lándzsái merednek az égbolt felé, a város mögött tovább emelkedő dombok szőlőkertes halványzöld szőnyege és végül az egészet megkoronázó Misinahegy és kelet-nyugati nyúlványainak haragoszöld foltjai remek együttest adnak, úgy, hogy nincs mit csodálkoznunk azon, ha Szulejmán szultán a hagyomány szerint így kiáltott fel: „Földi paradicsom" s a szállóigének is van értelme: „Magyarnak Pécs, németnek Bécs". Ranzanus Mátyás király korában „az egész vidék előkelő központjának", Bonfini „igen gazdagnak", Sennyey váci püspök 1629-ben, tehát a török hódoltság alatt, alapos nagyítással Béccsel egyenlő nagynak mondja.
Pécs alaprajzi elrendezése elég egyszerű s azért benne a tájékozódás könnyű. 6 kerületre van osztva. Vissza